"Talán késik a helikopter?"- Elszabotálták a rendkívüli ülést

Publikálás dátuma
2018.01.30. 16:04
Korábbi felvétel Fotó: Vajda József
Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

- Félig üres a parlament, hiányzik a kormányfő, a miniszterek és kormánypárti képviselők is – talán késik a helikopter? - ezzel a kérdéssel indította Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a parlament, keddi rendkívüli ülését. Hárompárti összefogással, az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselőcsoportjának részvételével ugyanis létrejött a rendkívüli ülés, de a kormánypártok szabotálták az eseményt – csak néhányan, Dömötör Csaba, Völner Pár, Rétvári Bence, Pogácsás Tibor államtitkárok, valamint Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető tették tiszteletüket.

Az ülést a kormány betelepítési politikája miatt hívták össze, ami kiegészült a biztonságos nyugdíjrendszer, illetve a közszolgálati tisztviselők bérrendezésének ügyével.

Tóth Bertalan szerint az elmúlt három évben a kormánypárti politikusok belehazudtak a lakosság szemébe menekültügyben – a migráció főszervezői Magyarországon pedig Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal propagandaminiszter, hiszen a szocialista frakcióvezető úgy vélte: ők hoztak be a magyarok megkérdezése nélkül 1300 menekültet, telepítettek le jó pénz fejében 20 ezer gazdasági bevándorlót, köztük orosz bűnözőket is. Tóth hozzátette azt is, hogy a keddi ülés elszabotálásával kimondható: az országnak nincs felelős kormánya. A frakcióvezető emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon ma a nyugdíjasok felének 100 ezer forint alatti a nyugdíja, erről – szerinte – a Fidesz tehet, miközben megalázó 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal szúrják ki az idősek szemét.

Dömötör Csaba reagálásában arról beszélt, hogy Karácsony Gergely kormányfő-jelölt egyszerre venné el az Erzsébet-utalványt és bontaná le a határkerítést.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint Orbán Viktor Bécsig menekült az ülés elől. - A miniszterelnök az Altusz-interjú miatt futott a szomszédba, amely Orbán öszödi-beszéde – fogalmazott Vona.

Dömötör már azt is pozitívumnak nevezte, hogy Vona magyarul szólalt meg – majd arról beszélt, hogy Magyarország eddig egyetlen bevándorlót sem fogadott be, ez csak az ellenzék célja.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a Fidesznek el kell számolnia az adófizetőknek, miért nem jött el ma a parlamenti ülésre – és azzal is, hogy miért nem adták meg a béremelést az önkormányzati dolgozókat. Az ellenzéki politikus az üléstől távol maradó Kövér Lászlót kérdezte: mit szól ahhoz, hogy Németh Szilárd önhatalmúan kikiáltja magát az élő nemzetbiztonságnak, és megpróbálja kitiltani Szélt a nemzetbiztonsági bizottság üléséről. - Ha a Soros-ösztöndíjt kifogásolják, akkor nézzenek tükörbe, mert ilyent önök is kaptak – mondta.

Gulyás Gergely, Fidesz-frakcióvezető szerint két hónappal a választás előtt nem kormány – hanem ellenzékváltó hangulat van, az ellenzéki pártok pedig kettesre próbálják javítani bizonyítványukat. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzékiek eddig kapkodva és össze-vissza nyilatkoztak a kvótaügyben, és a határzár szükségességéről vagy lebontásáról is. A nyugdíjhelyzetről is beszélt a frakcióvezető: megjegyezte, 2010 óta 30 százalékkal nőttek a nyugdíjak – és groteszk, hogy az idősek helyzetét éppen az államot azelőtt elbontó szocialisták féltik a kormánytól.

A napirend előtti kérdések és válaszok után persze kiderült, hogy az országgyűlés nem határozatképes – Gulyás Gergely indítványára pedig a jelenlévők szavazatszámláló géppel és meg kellett erősíteniük jelenlétüket. Mind az 55 ellenzéki aláíró eljött, de a 144 fideszes képviselő hiányában így határozathozatalra képtelenek maradtak. A következő ülésszak február 19-20-án várható.

Szerző

Válság a Pedagógusok Szakszervezeténél

Válságos időket él meg a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ki kell mondani: szakadás van a szakszervezet Országos Vezetőségében – mondta Galló Istvánné elnök egy kedd délutáni szűk körű sajtóbeszélgetésen. A PSZ elnöke az érdekképviselet Facebook-oldalán kedd délelőtt megjelent közleményre reagált, mely szerint az Országos Vezetőség még decemberben úgy döntött, hogy részt kíván venni a kormány által életre hívott Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában, az ezzel kapcsolatos egyeztetések is megkezdődtek.

Galló Istvánné elmondta: vannak olyanok a szakszervezetben, akik egy a kormányhoz közeledő irányváltást szeretnének, és az Országos Vezetőség december 18-i ülésén valóban született egy olyan határozat, amely támogatta a kerekasztalhoz való csatlakozást, ám ő arról nem tud, hogy a kormány irányába bármilyen egyeztetés elkezdődött volna. – A csatlakozás szembemegy a PSZ Kongresszusának korábbi döntésével is, így a kérdést előbb újból a Kongresszus elé kell terjeszteni – mondta. Az Országos Vezetőség jövő hétfőn ülésezik újra.

Mindemellett a közlemény azért is érdekes, mert a PSZ tavaly augusztusban hat másik szakszervezettel közös megállapodást írt alá arról, hogy nem ülnek le a kormány kerekasztalához. Az elutasítás egyik oka az volt, hogy a szakszervezetek csak három tagot delegálhattak volna, éppen ezért nem is minden érdekképviselet kapott felkérést. A másik, hogy a kerekasztal működését nem szabályozza törvény, így semmi garancia arra, hogy az ott született megállapodásokat a kormány betartja.

Ráadásul ha a PSZ beülne a kerekasztalba, az gyengítené, vagy éppen feleslegessé tenné a Pedagógusok Sztrájkbizottságában végzett munkájukat. A szakszervezetek azért döntöttek úgy, hogy inkább sztrájkbizottság keretében tárgyalnak a kormánnyal, mert annak van kidolgozott jogszabályi háttere, a kormánynak pedig egyeztetési kötelezettsége, a megállapodásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

De az utóbbi hetekben nem csak ez okozott fejfájást a PSZ-nek: megosztó személyiséggé vált a szakszervezet eddigi jogásza és oktatási szakértője, Szüdi János is, aki nemrég jelentette be, hogy indul az idei országgyűlési képviselői választásokon, a DK színeiben. Szüdi - aki korábban közoktatási szakállamtitkár is volt - kilépett a szervezetből, interneten közzétett - és azóta eltávolított - búcsúlevelében azt írta: a PSZ ügyvivő testülete szerint személyével kárt okoz a szakszervezetnek.

Szinte ezzel egy időben Galló Istvánné arról tett bejelentést, hogy megbízatása idén lejár, és nem kíván ismét elindulni az elnöki tisztségért. A tisztújítással kapcsolatban Szüdi arról is írt eltávolított levelében, a küldöttek, illetve a vezetők megválasztásakor a PSZ tagjainak arról is dönteniük kell majd, hogy a szabad oktatásért zajló munka vagy a kormány oktatáspolitikája mellett teszik le voksukat.

Szerző

Lezsák szerint Horthy "politikai karaktergyilkosság áldozata"

Publikálás dátuma
2018.01.30. 14:35
Népszava fotó/Vajda József
Tiltakozást váltott ki, hogy január 27-én, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulóján, a holokauszt nemzetközi emléknapján misével emlékeznek Horthy Miklós kormányzóra a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban. A meghívóban az szerepelt, hogy Boross Péter volt miniszterelnök és Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mellett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is emlékbeszédet mond.

Minden évben megemlékezést, imádságot, szentmisét tartunk Horthy Miklós kormányzó úr halálának évfordulója környékén. A dátum kiválasztásakor eszünkbe sem jutott, föl se vetődött senkiben, hogy azon a napon van Auschwitz felszabadításának az évfordulója – nyilatkozta Osztie Zoltán plébános a botrány kirobbanása után a Népszavának. Lapunk megírta: a rendezvényt végül Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek „határozott kérésére” mondták le.

Most kiderült: Lezsák Sándor egész biztosan tudta, hogy január 27-e a holokauszt emléknapja. A Magyar Hírlap keddi száma közli ugyanis azt a beszédet, amit Lezsák a katolikus templomba meghirdetett Horthy-megemlékezésen akart elmondani. A beszéd egyik mondata bizonyítja, az Országgyűlés alelnöke nem csupán tisztában volt azzal, hogy a holokauszt emléknapján tartják a Horthy-misét, hanem ezt „természetes gesztusnak” tekintette. Idézzük: „Nem botrány tehát – inkább természetes gesztus –, hogy az iszonyú és embertelen holokauszt, a vészkorszak emléknapján, szentmise keretében katolikus hívőként emlékezünk Magyarország kormányzójára, családjára is”.

Ezt követően Lezsák Sándor úgy vélte: „Zsidó honfitársaink példát vehetnének azon zsidó honfitársainkról, akik méltányolták Horthy Miklós kormányzó bátor döntéseit, és ezt számos formában kifejezésre is juttatták.”

Az Országgyűlés alelnöke elmaradt beszéde nem szól Horthy történelmi felelősségéről és bűneiről, ellenben kritika nélkül dicsőíti a volt kormányzót: „Horthy Miklós történelmi, politikai karaktergyilkosság áldozata, akinek személyiségét, életútját tudatosan bemocskolták, eltorzították”.

Lezsák Sándor amúgy példaképként tekint Prohászka Ottokár katolikus püspökre, aki a Páva utcai holokauszt emlékközpont kiállításán a „konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakjaként” szerepel. Lakiteleken, Prohászka mellszobrának 2008-as avatásán – Balog Zoltán mostani miniszter társaságában – Lezsák azért méltatta a püspököt, mert „szót emelt a kozmopolita-parazita réteg visszaszorításáért, a magyarság felemelkedéséért”.

Az Országgyűlés alelnökének Csurka Istvánnal sem volt gondja, 2012 áprilisában pedig a fővárosban részt vett Tormay Cécile – a szélsőjobboldalon antiszemita nézetei miatt népszerűségnek örvendő írónő – mellszobrának avatásán. Ilyen előzmények után nem kis megrökönyödést keltett, hogy Lezsák Sándor (bár az eredeti meghívóban nem szerepelt a neve) kevéssel később a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetén is színpadra kíván állni.

Lezsák végül – minden bizonnyal a felháborodás hatására – visszalépett. Ebben az esetben utólag sem derült ki, milyen beszéddel készült. A 2012-es Élet Menetéről emlékezetes maradt viszont Erdő Péter bíboros felszólalása. A katolikus egyházi vezető kijelentette: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal, az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel.

Erős idegzetűek itt a teljes beszédet elolvashatják.

Szerző
Frissítve: 2018.01.30. 19:10