Trump-beszéd: kéznyújtás, sok pátosszal

Publikálás dátuma
2018.01.31 14:56
FOTÓ: AFP/Win McNamee
Az „egység pillanatának” a megragadására, a megosztottság leküzdésére szólította fel Amerikát Donald Trump a kongresszusban elmondott beszédében.

A washingtoni idő szerint kedd este elhangzott elnöki szózat volt hivatalba lépése óta Donald Trump első évértékelő beszéde az unió helyzetéről, és azt mértékadó amerikai kommentárok szerint sok patetikus kijelentés, az amerikai hősiesség felidézése mellett számos ténybeli ferdítés, a létező problémák megoldására pedig meglehetősen kevés konkrét elképzelés jellemezte. Az utóbbiakat illetően több értékelés kiemeli, hogy az elnök kétpárti erőfeszítéseket javasolt az infrastrukturális fejlesztések elhatározása, illetve a bevándorlási kérdések rendezése érdekében.

Donald Trump szerint az amerikai a legbátrabb ember a világon. „Ha egy hegy tornyosul előttünk, megmásszuk. Ha határhoz érkezünk, átlépjük. Ha kihívással kerülünk szembe, megfelelünk annak. Ha lehetőség adódik, azt megragadjuk” – mondta.

Nyolcvanperces beszédében Trump nem csupán békülékeny kezét nyújtotta az eddigi elnöksége alatt mélységesen megosztottnak mutatkozó törvényhozás ellenzéki, demokrata párti tagjai felé, hanem alkalmasint az öklét is felmutatta: bejelentette például, hogy elődje, Barack Obama rendelkezése ellenére nem fogják bezárni a terroristagyanús személyek fogvatartására szolgáló guantánamói börtöntábort Kuba szigetén. A terroristák – mondta – nem egyszerűen bűnözők, hanem ellenséges harcosok, akikkel úgy kell bánni, mint a terroristákkal.

A világpolitikai konfliktustémák közül Donald Trump a koreai helyzetet propagandaeszközként használta arra, hogy több pénzt kérjen a kongresszustól az amerikai nukleáris arzenál fejlesztésére: üdvözölt a teremben egy észak-koreai menekültet, aki tapsvihar közepette lelkesen integetett a mankójával.

Az elnök szólt az úgynevezett „álmodozók” hevesen vitatott ügyéről. Arról a mintegy 1,8 millió, jórészt latin-amerikai gyökerű fiatalról van szó, akiket szüleik – még gyermekkorukban – vagy illegálisan hoztak magukkal az Egyesült Államokba, vagy a legális érkezés után jogellenesen tovább maradtak az országban. Ezek a fiatalok amerikai iskoláztatásban részesültek, egy részük egyetemre jár, mások dolgoznak, reménykednek az amerikai álom megvalósulásában – innen az elnevezésük –, de az amerikai tartózkodásuk jogellenessége miatt elvben ki kellene őket toloncolni.

Obama haladékot adott az intézkedés végrehajtása alól, de a Trump-kormányzat igazságügyi minisztériuma szerint a volt elnök ezzel túllépte a hatáskörét. Donald Trump most a beszédében megpendítette azt a lehetőséget, hogy ezek a fiatalok amerikai állampolgárságot kapjanak. Hozzátette azonban: azt várja a demokrata törvényhozóktól, hogy szavazzák meg a mexikói határ mentén az illegális bevándorlók távoltartása érdekében tervezett védőfal építési költségeit.

A nemzetközi kereskedelmi kérdésekről szólva Trump arról beszélt, hogy védelmezni fogja az amerikai munkásokat és az amerikai szellemi tulajdonjogot. Másfél milliárd dollárt kért a kongresszustól a gyógyszerárak csökkentésére.

Az unió helyzetéről elmondott Trump-beszéd hemzsegett a túlzásoktól, ferdítésektől és csúsztatásoktól. Elbüszkélkedett az elnök például azzal, hogy első hivatali évében az amerikai történelem legnagyobb szabású adócsökkentését és adóreformját vitte keresztül. Ez nem felel meg a tényeknek: nem csupán a második világháború utáni, hanem a Ronald Reagan által az 1980-as évek elején végrehajtott adóreform is nagyobb szabású volt. Egy szakmai elemzés szerint Trump adócsomagja 1918 óta a nyolcadik legjelentősebb adóreformnak számít.

Azt is mondta Donald Trump, hogy „évek és évek bérstagnálása után végre emelkedő béreket látunk”. Ehhez képest az átlagórabér 2017-ben 2,5 százalékkal nőtt, ami valamivel alacsonyabb, mint az utolsó Obama-esztendőben, 2016-ban mért 2,9 százalék.

Olyan kijelentést is tett az elnök, hogy „véget vetettünk az amerikai energia elleni háborúnak”. A valóságban már Obama alatt végbement a hidraulikus földgázkinyerési technológia olyan fejlődése, ami hatalmas gázkészletek kiaknázását tette lehetővé. A 2016-os elnökválasztás előtt történt meg hosszú évtizedek után először az, hogy Egyesült Államok több energiát termelt, mint amennyit importált. Ennek a folyamatnak csupán a következménye volt, hogy a washingtoni kormányzat Trump alatt hagyta jóvá a kanadai eredetű energia továbbítását szolgáló Keystone XL vezeték megépítésének a tervét.

„Sok autógyár üzemet épít és bővít az Egyesült Államokban, aminek évtizedek óta nem voltunk tanúi – állította Donald Trump. A valóságban a Toyota 2011-ben nyitotta meg gyárát Mississippi államban, a Hyundai 2005-ben Alabamában, a Tesla pedig 2010-ben szerzett meg és korszerűsített egy régi gyárat, ahol elektromos járműveket állít elő.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző