Etető - Sebes György: Sorozatos lubickolás

Publikálás dátuma
2018.02.03. 08:05
FOTÓ: RTLKLUB.SAJTOKLUB.TV

Gábor Zsazsa szelleme lebeg a magyar tévézés felett. A legendárium szerint a Hollywoodba származott díva - aki most lenne 101 éves, de már több mint egy éve halott - örök-érvényű mondása: "nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam". Pont így vannak ezzel napjaink celebjei, valamint azok a csatornák, amelyek nem csupán programjaikkal, hanem a róluk szóló történetekkel is igyekeznek fenntartani az érdeklődést maguk iránt.

A legfrissebb példa az RTL Klub és eddig foglalkoztatott színésznője, Sztárek Andrea esete. A korábban sem ismeretlen művésznő néhány éve feltűnt az egyik legnézettebb műsorban, a Barátok közt-ben. Most viszont eltűnt belőle. Kiírták. A szerepet - egy pszichológusnőt - elküldték Kanadába. Így természetesen bármikor visszatérhet, ha az alkotók úgy gondolják. Sokkal jobban járt, mint az egyik főszereplő, Berényi András, akit lelöktek egy tetőről, vagy szegény Tóni - a további főszereplők, Miklós és Nóra egykor fogadott gyermeke -, akit egy autóbalesetben tettek el láb alól. A szép emlékű Magdi anyus sem járt jobban: lépcsősöprés közben egy papírgalacsin intézte el végleg. Igaz, ő egy kicsit még visszajárhatott kísérteni, de ez mégsem az igazi.

Sztárek Andrea tehát igazán nem panaszkodhatna. Ám mégsem elégedett. Azt állítja, a kora miatt kellett figurájának távoznia. Egykori kollégái viszont - persze név nélkül - arról beszélnek, hogy a művésznő kiskirálykodott, a forgatásokon kiabált a kollégáival, mi több, vindikálta magának a jogot, hogy megmondja, ki alkalmas közülük színésznek és ki nem. Az érintett természetesen cáfol, az RTL Klub pedig dodonai közleményben adta tudtul, miszerint "vagyunk annyira tisztességesek, hogy nem bántjuk, aki nálunk dolgozott". Mindenki értse úgy, ahogy akarja. Hiszen Gábor Zsazsa régen megmondta. Jelen esetben jót tehet a nézettségnek, ha beszélnek a figurákról. És végül is, mindegy, hogy mit.

A nézők etetésének magasiskolája, amit a különböző csatornák a sorozatokkal tesznek. Ezekből annyi van már, mint égen a csillag. Jut belőlük délelőttre, délutánra, estére és éjszakára. Egy részük ismétlés, de persze mindegyikből vannak új darabok is. Néző legyen a talpán, aki azonnal megmondja, látta-e már néhány éve azt a bizonyos epizódot, vagy most vetítik először. A sorozatoknak egyébként több fajtája ismert. Az egyikben a történetek egymásra épülnek. Ezekkel az a gond, hogy ha egy-egy részt kihagyunk, nehezen érthető a következő. Aztán vannak olyanok, ahol a főszereplő azonos, de az epizódokat csak apró szálak kötik össze, tehát önmagukban is élvezhetők. Mígnem a harmadik típusnál mindegyik történet önálló egész, néhány állandó központi figurával. S bár a nézők szempontjából kétségkívül az utóbbiakat tekinthetjük a legbarátibbaknak, az igazság az, hogy a közönség mindhárom fajtát zabálja. A tévék meg természetesen rájátszanak erre. A sorozatok további nagy előnye, hogy - ellentétben a kétórás mozifilmekkel - az epizódok nem hosszabbak 45-50 percnél, így jobban igazodnak az elfoglalt emberek életritmusához, ráadásul a főszereplők ismertek, nincs szükség hosszas jellemrajzra, mindjárt bele lehet vágni a történetbe. S miután a nézők kedvenc sorozataik miatt a képernyőre szegezik tekintetüket, jól el lehet adni a reklámidőt is. Egy-egy viszonylag rövid filmet legalább kétszer, de néha háromszor is meg lehet szakítani, hogy a közönség etetése teljessé váljon.

Nem kétséges, az imént felsorolt negatívumokkal együtt sorozatokra szükség van. Az sem véletlen, hogy a magyar kereskedelmi tévézés legrégebbi és még mindig sikeres szappanoperája már túl van a 8750. részen is. Óriási szám és nem fullad ki. A történet érdekes, változatos, folyton feltűnnek benne új szereplők, az egész úgy van megcsinálva, ahogy kell. Természetesen a már említett Barátok közt-ről van szó. S ezúttal emeljünk ki három olyan színészt a népes gárdából, aki miatt mindig érdemes nézni. A figurák többsége egy-egy típust jelenít meg, nem is ad lehetőséget a változatos színészi játékra. Nem így három karakter: Novák Lacié, feleségéé, Gizié, valamint Nagy Tóbiásé. És a három színész megmutatja, mennyire sokoldalú - valóban lubickolnak a szerepükben.

A Novák Lacit alakító Tihanyi Tóth Csaba egyike azon keveseknek, akik indulás óta benne vannak a szappanoperában. Meg is érdemli. Egy bumfordi, néha kifejezetten bunkó férfit játszik, akiknek azonban nagy lelke (is) van. A színész pedig annyi humorral és emberséggel állítja elénk a figurát, hogy csak szeretni lehet. Nem Novákot, hanem Tihanyi Tóthot. Méltó párja lett a történetbe csak később érkezett Gizi alakítója, Gyebnár Csekka. S nem csupán azért, mert - hála az alkotóknak - össze is boronálták őket, hanem mert a színésznő is megmutatja, mennyire sokszínű lehet egy figura. Egyszerre képes buta és okos lenni, egy időben tud nevettetni és könnyeztetni. Erre csak a legjobbak képesek. A Tóbiást játszó Józan László vékony jégen mozog. Egy különös lelkű, ráadásul saját neméhez vonzódó fiatalembert jelenít meg, ugyanolyan széles skálán játszva, mint Gyebnár Csekka. Józan a Vígszínház tagja, ottani szerepeivel már bizonyította, jó színész, s ugyanezt a rövid, kétperces epizódokban is megmutatja.

Persze, ők is részei az etetésnek. De legalább színészi remeklések közepette. S ez már nagy szó a sorozatok erdejében.

Szerző

Uniószerte vizsgálnák az élelmiszer-minőséget

Publikálás dátuma
2018.02.03. 06:26
Népszava fotó

Az Európai Bizottság és a tagállamok hatóságai összehangolt, az élelmiszeripari termékek minőségét vizsgáló kampányt indítanak májusban - jelentette be Vera Jourová jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos pénteken. A kémiai és szenzoros ellenőrzést jelentő minőségvizsgálat olyan termékeket fog érinteni, melyek a legtöbb tagállamban forgalomban vannak.

A legalább 16 tagállam és az érdekelt felek által is támogatott módszertant az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában (JRC) fejlesztik ki áprilisig. A biztos szerint a vizsgálat célja a fogyasztók félrevezetésének megakadályozása, az alacsonyabb minőségű termékek gyártásának visszaszorítása és az élelmiszerek Európa-szerte azonos minőségének biztosítása.

Szerző

Bútorból, hűtőből keveset veszünk

Publikálás dátuma
2018.02.03. 06:22
FOTÓ: VIKTORIA SOPEL
Idén mérséklődik a reáljövedelem növekedési üteme, és a fogyasztás bővülése is. A tartós cikkekből még mindig keveset veszünk.

Tavaly a családok teljes költése becslések szerint túllépte a 18 ezer milliárd forintot. Ez mintegy 1000 milliárddal haladta meg az előző évit. A legnagyobb tétel ebből a bolti vásárlás volt, és meghaladta a 10 ezer milliárd forintot - jegyezte meg a Blokkk.com szakportál.

Tavaly 10-12 százalékkal nőttek a reálbérek, a fogyasztás azonban az előzetes várakozások szerint 4,6-4,7 százalékos lesz. Igaz, még ez is beleillik a 2013 óta tartó fogyasztás növekedési trendbe. A folyamatos bővülés ellenére az egy főre jutó fogyasztást nemzetközi összehasonlításban nézve Magyarországnak mégis csak a sor vége felé jut hely. Az Európai Unióban ugyanis mindössze három ország van, ahol az egy főre jutó fogyasztás kevesebb, mint Magyarországon.

Idén 4 százalékos reálkereset növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató Zrt., de a nyugdíjak csupán 2,5 százalékos emelkedése miatt a reáljövedelem növekedése azonban 3,5 százalékos lehet. A fogyasztás bővülését ugyancsak 3,5 százalékra várja a kutató. Az infláció a tavalyi 2,4 százalékról nagyjából 3 százalékra kúszhat föl - mondta a Népszavának Udvardi Attila, a GKI kutatásvezetője. A fogyasztás azért sem növekedett és növekszik a reálkeresetek emelkedésének mértékével, mert a magasabb jövedelműek a nagyobb bevételeiket nem feltétlenül költik el különböző termékekre, szolgáltatásokra, hanem inkább megtakarításaikat növelik belőle. A társadalom tehetősebb rétegének külföldi költései - például luxusutak - sem jelennek meg a hazai fogyasztásban. Jóval szélesebb kört érint a lakáshitelek törlesztése, ami szintén igen jelentős forrásokat von le a fogyasztástól. A mérleget viszont javíthatja a külföldön dolgozó magyar állampolgárok több mint ezer milliárd forint értékű hazautalása.

Udvardi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a reáljövedelmek növekedésében benne van a gazdaság bizonyos kifehéredése is, hiszen sokan, főleg a kisebb cégeknél csak papíron kapnak többet, mert korábban a fizetésük egy részét "zsebbe" adta a munkáltató. Tehát valójában nem annyival bővült a vásárlóerő, mint amit a statisztikai adatok mutatnak.

A blokkk.com által idézett statisztikából is látszik, hogy 2017-ben még mindig kevesebbet költöttek a családok tartós javakra, mint egy évtizeddel korábban, az elmaradás mintegy 15 százalékra tehető. Ugyanis míg 2007-2008-ig növekedett a tartós fogyasztási cikkek, így a bútor, háztartási nagygépek, híradástechnikai berendezések, illetve a gépkocsik iránti kereslet, a válság nyomán e termékek forgalma mintegy 40 százalékkal zuhant. A elhalasztott vásárlások pótlása 2013-tól kezdődött, amit több hűtő-, illetve a mosógépcserét ösztönző/támogató program is segített. A tartós, nagy értékű fogyasztási cikkek forgalma ugyan az elmúlt egy-két évben növekedésnek indult, de e termékcsoport súlya még messze nem olyan nagy, hogy pótolná a korábbi kiesést - jegyezte meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A teljes lakossági fogyasztás idei bővülését az OKSZ főtitkára a gazdaságkutatónál magasabbra, 4 százalék körülire várja.

Szerző