A remény neve: Kennedy

Publikálás dátuma
2018.02.02 06:30
A HARMADIK JOE - Robert Kennedy unokája egyelőre nem több, mint reménység FOTÓ: AFP/DENNIS VAN TINE/GEISLER-FOTOPRES
Fotó: /

Újra a Kennedy név jelentheti a Hillary Clintontól kissé megfáradt amerikai Demokrata Párt számára a reményt, hogy lesz, aki legyőzze a republikánusok jelöltjét, talán már a következő, 2020-as elnökválasztáson. Legalábbis a Town & Country (Város és Vidék) című magazin hasábjain megfogalmazott várakozások szerint. Itt persze még nem tartunk, de a 37 éves Joseph Kennedy, Massachusetts állam egyik kongresszusi képviselője fontos szerepet kapott a minap a pártvezetéstől: ő volt az, aki kifejtette a demokraták hivatalos válaszát Donald Trump elnöknek az unió helyzetét értékelő beszédére.

A válasz tartalma nem volt meglepő. Kennedy szerint Trump elnöki működése csapást jelent az amerikaiak azon meggyőződésére, hogy „minden ember értéket jelent, mindenki egyenlő, mindenki számít”. Fontosabb azonban, hogy őt választották ki erre a feladatra. Anélkül, hogy a két rendszer között a legcsekélyebb párhuzamot vonnánk, elmondható: egy kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején minden kremlinológus tudta, hogy egy szovjet pártfőtitkár elhunytakor „a temetés megszervezésére alakult állami bizottság vezetőjének” a személyét kell figyelni, mert ő a hatalom várományosa. Az unió helyzetéről évente elzengett amerikai elnöki szózatok ellenszónokainak a nevét is érdemes feljegyezni, mert az illetőnek komoly tisztséget szánnak pártjában.

Joe Kennedy III - ha úgy tetszik, „harmadik Joe Kennedy” - az 1968-ban, diadalmasan előretörő elnökjelöltként meggyilkolt Robert Kennedy szenátor unokája. (A köztársasági eszmét egyébként hallatlanul komolyan vevő amerikaiak ezen az archaikus, sőt arisztokratikus módon jelzik, hogy a dinasztia harmadik tagja viseli a Joseph nevet.)

A nagyapa fivére, John Kennedy elnököt 1963-ban gyilkolták meg az évszázad legrejtélyesebb merényletében. A sokak által rajongott, nem kevesek által gyűlölt „kékvérű” Kennedy família több más tagjai is vállalt már politikai szerepet.

„Harmadik Joe” a keleti part gazdag és művelt, liberális értelmiségéhez illő módon a „Borostyán Liga” egyetemi világában tanult, feleségével a harvardi jogi karon ismerkedett össze. Elnöki ambícióit egyelőre nem jelezte, de azt már igen, hogy szándékában áll megméretni magát szenátorjelöltként. Amit esetleges hátrányaként szoktak emlegetni, az, hogy fehér férfi - különös hangsúllyal az utóbbin: női elnöke még nem volt az Egyesült Államoknak, és nem tudni, hogy a meddig vet tovagyűrűző hullámokat a #Meetoo mozgalom.

Szerző
2018.02.02 06:30

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17

Trump most a közösségi médiának ment neki

Publikálás dátuma
2018.08.19 08:22
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az elnök szerint a közösségi oldalak diszkriminálják a jobboldaliakat, egyenesen a cenzúra szót használta. A Facebbokot mások is támadják, de épp azért, mert nem teszi átláthatóvá, mi történt a 2016-os elnökválasztási kampányban.
Donald Trump amerikai elnök szombaton több Twitter-bejegyzésben is a közösségi média szerinte diszkriminatív, a jobboldalt hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát bírálta. Az elnök nemtetszését fejezte ki jobboldali vagy jobboldalinak tartott személyiségek egyes platformokon történt felfüggesztését, kitiltását. Nem nevezte meg ugyan, hogy kire vagy kikre gondolt, de bejegyzései közvetlenül azután jelentek meg, hogy több oldal is – köztük a Facebook vagy a Spotify – kitiltotta az összeesküvési elméleteiről ismert Alex Jones publicistát. Kedden a Twitter is felfüggesztette a kommentátort, de csak egy hétre. „A közösségi hálók teljes mértékben diszkriminálják a republikánus/konzervatív hangokat – írta Trump, majd megjegyezte, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni. „Sok jobboldali ember véleményét elhallgattatják, miközben másokéval semmit sem tesznek” – közölte, majd egy másik Twitter-bejegyzésben azt hangoztatta, hogy „a cenzúra nagyon veszélyes valami”. Egy harmadik bejegyzésében pedig leszögezte: „nincs még egy olyan hamishír-gyártó, mint a CNN vagy az MSNBC, és én mégsem kérem, hogy hagyjanak fel beteges magatartásukkal”. Trump már júliusban bejelentette: kormánya megvizsgálja a közösségi platformok gyakorlatát, amely szerinte elnyomja, alig láthatóvá zsugorítja konzervatív személyiségek vagy csoportok jelenlétét. Közben az NBC televízió szombaton hosszú riportot közölt arról, hogy a Facebook az elmúlt hónapokban ugyan jelentős lépéseket tett az átláthatóság érdekében, de bizonyos információkat változatlanul visszatart. Így például a 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány idején a platformon megjelent információk és közlőik kiléte továbbra sem kutatható. A közösségi oldalt működtető vállalat vezetése a múlt hónapban jelentette be, hogy akadémiai kutatóknak lehetővé teszi a hozzáférést az adatbázisához, tanulmányozhatóvá válik számukra, hogy kik, hogyan és mit osztanak meg platformon és így kutathatóvá válik az is, hogyan terjednek a kacsák, álhírek, a kifejezetten dezinformációs céllal megszerkesztett bejegyzések vagy reklámanyagok. A tudósok hozzáférhetnek olyan adatokhoz és cikkekhez, amelyeket legalább hússzor megosztottak, és tanulmányozhatják az adatokat megosztó felhasználók életkorát, nemét és lakhelyét is. A 2017 januárja előtti adatbázishoz azonban a szakemberek nem férhetnek hozzá. „Ezzel a döntéssel nyilvánvalóan azokat a legfontosabb adatokat zárják el a kutatók elől, amelyeket pedig minden szakember látni szeretne” – nyilatkozta az NBC-nek Sarah Oates, a Maryland Egyetem médiatanszékének Oroszországgal és orosz propagandával foglalkozó oktatója. A Facebook vezetői nem kommentálták az NBC riportját és nem nyilatkoztak döntésük okairól sem.
2018.08.19 08:22