Emelkedik a liszt ára - Drágul a kenyér

Publikálás dátuma
2018.02.02. 06:20
Fotó: Németh András Péter
Akár tíz százalék fölött is emelkedhet a liszt ára, amit hamarosan hasonló mértékű kenyér- és péksütemény drágulás követhet.

Többet kell majd fizetni a lisztért és a kenyérért is, mert a malomipar februárban és márciusban, az őszi áremeléseket megfejelve, átlagosan további 5-5 százalékkal emeli árait. Ennek alapvető oka, hogy a január végi kenyérgabona árak átlagosan 5 ezer forinttal haladják meg a tavalyiakat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint 2017. január utolsó hetében a kenyérgabona tonnáját 44,5 ezer, míg ebben az évben 49,5 ezer forintot kellett adni.

A képet árnyalja, hogy malmi minőségű búzát jelenleg tonnánként 50 ezer forint alatt nem lehet kapni, de akadnak 52 ezer forintos ajánlatok is - nyilatkozta a Népszavának Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. A malmok ezt a jelentős árkülönbséget nem tudják lenyelni, mert a költségeik mintegy 80 százalékát az alapanyag teszi ki.

A magas búzaárak azért is érdekesek, mert eközben a világban jelentős tartalékok halmozódtak fel, ami elvileg lejjebb szoríthatná az árakat. A hazai árakat többnyire a nemzetközi piac mozgatja, de most ellenkező tendencia figyelhető meg. Azok a gazdák, akik rendelkeznek raktárkészletekkel, kivárnak. Az olcsó búza miatt telített európai piacokon nem lehet megfelelő nyereséget elérni, a hazai kereslet viszont magasan tartja az árakat. Az itthoni drágulásnak az importárak szabhatnak határt, hiszen ha elszaladnának az árak, a feldolgozóipar külföldről is beszerezhetné az alapanyagot - jegyezte meg a szakember. Az alacsony nyereségráta miatt folytatódik az ágazat koncentrációja. Jelenleg 41 meghatározó malomipari vállalkozást tartanak számon.

Bár a Magyar Pékszövetség hvg.hu-nak küldött válasza szerint a pékek egyelőre nem foglalkoznak a lehetséges áremelés kérdésével, egy lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elengedhetetlennek tartotta a kenyér árának az emelését. A kenyérben átlagosan 70 százalék a liszt aránya, s a költségek mintegy egyharmadát teszi ki ez az alapanyag - említette a szakember. A speciális kenyerek, mint a rozskenyér esetében a drágább alapanyag miatt ez az arány még magasabb.

A kenyér a lisztár növekedésének nagyjából a háromnegyedével emelkedhet, vagyis ha a liszt 10 százalékkal drágul a kenyér átlagosan 7-7,5 százalékkal követheti.

A kenyér árát azonban nem csak a liszt drágulása tornázza följebb. A sütőiparban a foglalkoztatottak nagyjából 60 százaléka dolgozik minimálbérét, vagy szakmai bérminimumért. A tavalyival együtt a minimálbér 23, a szakmai bérminimum 37 százalékkal emelkedett. Ezt a munkaadói járulék 7,5 százalékos csökkentése nem tudta ellensúlyozni. A sütőipar átlagos nyereségrátája a 0-1,5 százalék között mozog, így a pékségek nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a növekvő bérköltségeket, amiket tetéz, hogy a vállalkozásoknak jelentős mértékben, mintegy 30 százalékkal drágul az áram.

A sütőiparban a külföldre vándorlás miatt is egyre égetőbb a szakemberhiány. Nyugat-Európában a hazainál 3-4-szer magasabb jövedelemre tehetnek szert a pékek. A sütőipari cégek egymástól igyekeznek elcsábítani a jó szakembereket. Míg 20 éve még 1800-1900 sütőipari vállalkozást tartottak nyilván, mára a felére olvadt a számuk, és ebben az ágazatban is megindult a koncentráció.

Az iparági szakértő hangsúlyozta, óriási hiba volt évekkel ezelőtt megszüntetni a pék-cukrász szakképzést. Idén januártól ugyan ismét felvették az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ), da a kiesett éveket és az emiatt hiányzó szakembereket nagyon nehéz lesz pótolni.

Szerző

Helyreigazításra kötelezhető az MTI

Publikálás dátuma
2018.02.02. 06:08

A Fővárosi Törvényszék szerint perelhető az MTI Országos Sajtószolgálata az általa híresztelt valótlan közleményekért - tájékoztatta a közvéleményt a Magyar Helsinki Bizottság. A civil szervezet azért fordult bírósághoz, mert a Kormányzati Tájékoztatási Központ december 8-án vádaskodó közleményt adott ki a szervezetről, amelyet az MTI Országos Sajtószolgálata is közölt, később pedig számos más orgánum is átvette a hírt.

A távirati iroda korábban fideszes politikusokról szóló közlemények nyilvánosságra hozatalát tagadta meg arra hivatkozva, hogy nem akar személyiségi jogokat sérteni, de amikor a bizottság megpróbálkozott azzal, hogy a cáfolatukat az MTI közölje, ezt ők megtagadták, helsinkisek ezért beperelték az MTI-t működtető Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t. A szerkesztőség azzal védekezett, hogy nincs helyreigazítási kötelezettségük, mert a befutó híreket ők nem szerkesztik, de a Fővárosi Törvényszék szerint ez nem igaz. Az MTI ezen a felületén is végez szerkesztést, ezért helyreigazításra kötelezhető.  

Szerző

Helyreigazításra kötelezhető az MTI

Publikálás dátuma
2018.02.02. 06:08

A Fővárosi Törvényszék szerint perelhető az MTI Országos Sajtószolgálata az általa híresztelt valótlan közleményekért - tájékoztatta a közvéleményt a Magyar Helsinki Bizottság. A civil szervezet azért fordult bírósághoz, mert a Kormányzati Tájékoztatási Központ december 8-án vádaskodó közleményt adott ki a szervezetről, amelyet az MTI Országos Sajtószolgálata is közölt, később pedig számos más orgánum is átvette a hírt.

A távirati iroda korábban fideszes politikusokról szóló közlemények nyilvánosságra hozatalát tagadta meg arra hivatkozva, hogy nem akar személyiségi jogokat sérteni, de amikor a bizottság megpróbálkozott azzal, hogy a cáfolatukat az MTI közölje, ezt ők megtagadták, helsinkisek ezért beperelték az MTI-t működtető Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t. A szerkesztőség azzal védekezett, hogy nincs helyreigazítási kötelezettségük, mert a befutó híreket ők nem szerkesztik, de a Fővárosi Törvényszék szerint ez nem igaz. Az MTI ezen a felületén is végez szerkesztést, ezért helyreigazításra kötelezhető.  

Szerző