Tavaly a családok teljes költése becslések szerint túllépte a 18 ezer milliárd forintot. Ez mintegy 1000 milliárddal haladta meg az előző évit. A legnagyobb tétel ebből a bolti vásárlás volt, és meghaladta a 10 ezer milliárd forintot - jegyezte meg a Blokkk.com szakportál.
Tavaly 10-12 százalékkal nőttek a reálbérek, a fogyasztás azonban az előzetes várakozások szerint 4,6-4,7 százalékos lesz. Igaz, még ez is beleillik a 2013 óta tartó fogyasztás növekedési trendbe. A folyamatos bővülés ellenére az egy főre jutó fogyasztást nemzetközi összehasonlításban nézve Magyarországnak mégis csak a sor vége felé jut hely. Az Európai Unióban ugyanis mindössze három ország van, ahol az egy főre jutó fogyasztás kevesebb, mint Magyarországon.
Idén 4 százalékos reálkereset növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató Zrt., de a nyugdíjak csupán 2,5 százalékos emelkedése miatt a reáljövedelem növekedése azonban 3,5 százalékos lehet. A fogyasztás bővülését ugyancsak 3,5 százalékra várja a kutató. Az infláció a tavalyi 2,4 százalékról nagyjából 3 százalékra kúszhat föl - mondta a Népszavának Udvardi Attila, a GKI kutatásvezetője. A fogyasztás azért sem növekedett és növekszik a reálkeresetek emelkedésének mértékével, mert a magasabb jövedelműek a nagyobb bevételeiket nem feltétlenül költik el különböző termékekre, szolgáltatásokra, hanem inkább megtakarításaikat növelik belőle. A társadalom tehetősebb rétegének külföldi költései - például luxusutak - sem jelennek meg a hazai fogyasztásban. Jóval szélesebb kört érint a lakáshitelek törlesztése, ami szintén igen jelentős forrásokat von le a fogyasztástól. A mérleget viszont javíthatja a külföldön dolgozó magyar állampolgárok több mint ezer milliárd forint értékű hazautalása.
Udvardi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a reáljövedelmek növekedésében benne van a gazdaság bizonyos kifehéredése is, hiszen sokan, főleg a kisebb cégeknél csak papíron kapnak többet, mert korábban a fizetésük egy részét "zsebbe" adta a munkáltató. Tehát valójában nem annyival bővült a vásárlóerő, mint amit a statisztikai adatok mutatnak.
A blokkk.com által idézett statisztikából is látszik, hogy 2017-ben még mindig kevesebbet költöttek a családok tartós javakra, mint egy évtizeddel korábban, az elmaradás mintegy 15 százalékra tehető. Ugyanis míg 2007-2008-ig növekedett a tartós fogyasztási cikkek, így a bútor, háztartási nagygépek, híradástechnikai berendezések, illetve a gépkocsik iránti kereslet, a válság nyomán e termékek forgalma mintegy 40 százalékkal zuhant. A elhalasztott vásárlások pótlása 2013-tól kezdődött, amit több hűtő-, illetve a mosógépcserét ösztönző/támogató program is segített. A tartós, nagy értékű fogyasztási cikkek forgalma ugyan az elmúlt egy-két évben növekedésnek indult, de e termékcsoport súlya még messze nem olyan nagy, hogy pótolná a korábbi kiesést - jegyezte meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A teljes lakossági fogyasztás idei bővülését az OKSZ főtitkára a gazdaságkutatónál magasabbra, 4 százalék körülire várja.
