Ki dönti el, hogy ki a rászoruló?

Publikálás dátuma
2018.02.03. 06:08

Az Enni Adok ételdoboz egyszerűen működik. Akinek van tartós élelmiszere, vagy megmaradt pár adag étele, beteszi ebbe a dobozba. A rászoruló hajléktalan, kisnyugdíjas pedig kiveheti belőle.

A XXII. kerületi Háros utca egyik kerítésére első ránézésre jelentéktelen szürke szekrényt erősítettek. De amikor kinyitjuk, a doboz roskadásig tele tartós élelmiszerrel. Ez a Re-Formáló Egyesület Enni Adok ételdoboza.

Az ötlet Magyarországon már öt éve létezik. Smudláné Fazekas Margit azóta szerette volna, hogy saját lakókörnyezetében is legyen ilyen. De mivel Gitka nem kapott engedélyt arra, hogy önkormányzati tulajdonú épületen helyezzék ki a szekrényeket, rájött, saját házának kerítése is tökéletesen megfelel a célra.

– Eleinte sokan kételkedtek abban, hogy ezen a környéken szükség van a dobozokra – meséli. – Pedig a közeli erdőkben sok a hajléktalan, az elhanyagolt üdülőházakban pedig rengeteg illegális lakásfoglaló lakik. De nem csak ők, hanem sok kisnyugdíjas, nagycsaládos szorul rá, hogy hó végén így jusson ennivalóhoz.

Gitka – aki könyvelő, adótanácsadó, sőt zumbaoktató – a matematikatanár Kállai Kornéliával közösen vágtak bele a projektbe. Tavaly augusztusban összegyűlt a 15 önkéntes, és megalakulhatott az egyesületük. Azóta a XXII. kerületben három doboz „üzemel”.

– Minden dobozhoz mások járnak – meséli Kori. A Dózsa György útihoz például télen mindig sok kisnyugdíjas jön. Nyáron, amikor érett a kertjükben a barack, rendszeresen hoztak a dobozba belőle. Aztán nemrégiben felfigyeltek egy fiatalemberre, aki egész héten az ételdobozból vitt haza ennivalót. A következő héten naponta frissen sütött palacsintákkal töltötte meg a szekrényeket.

Az Enni Adok ételdobozokba amúgy mindenfajta tartós élelmiszer bekerülhet lejárati határidőn belül, valamint a háztartásokban megmaradt és még fogyasztható étel is. A lényeg, hogy ez utóbbiak edényére rá kell írni, mit tartalmaz és mikor készült. Ha ezt elmulasztják, akkor azt az önkéntesek kidobják. A rászorulóktól pedig azt kérik, egyszerre csak három dolgot vigyenek el. Az első időkben nem merték elhinni, hogy másnap is lesz benne étel. Ezért előfordult, hogy órákig álldogáltak Korival az egyik doboznál, és győzködték az illetőt: ha nem visz el mindent, marad a következőnek is, de garantálják, hogy holnap is talál benne ennivalót.

Mivel nincs az a mennyiségű étel, ami ne fogyna el, felvették a kapcsolatot a környékbeli élelmiszerüzletekkel és pékségekkel, ahol korábban a zárásig el nem adott kenyeret és péksüteményt kidobták. Meggyőzték őket, adják inkább nekik. Egyelőre három üzlettel állnak kapcsolatban, mégis viszonylag nagy mennyiségű adományt kapnak, amit az önkéntesek minden nap begyűjtenek, és zacskókba porcióznak.

– Sokan kérdezik tőlünk: miből állapítjuk meg, hogy csak a rászorulók vesznek ki valamit a dobozból. Erre én mindig azt felelem, ki vagyok én, hogy megítéljem, ki a rászoruló. Ráadásul többször láttam, amikor valaki állva, a doboz mellett ette meg az üres zsemlét, annyira éhes volt. A hajlék nélkül élő házaspár, aki rendszeresen a házam melletti ételdobozhoz jön, minden alkalommal megsimogatja a dobozt. Egy idős férfi pedig naponta kalapot emel a szekrénynek, miután kivett belőle valamit - meséli Gitka.

Szerző

7-en a 7-ről: Ön szerint van olyan nemzetközi szervezet, amellyel nem kellene konfrontálódni?

Publikálás dátuma
2018.02.03. 06:07
Fotó: AFP

Arató András

Klubrádió

A Fideszen kívül?

Avar János

újságíró

Egy hajdani vicc szerint a Szovjetunió azzal az országgal határos, amelyikkel akar. Hasonlóan Orbán azzal a szervezettel vész össze, amelyikkel neki tetszik. Moszkva sem ürügyért ment a szomszédba… Oroszlánszívű Viktor persze tudja, hogy csak demokratákkal érdemes hadakozni, a diktátorok Nyúlszívű Viktorként ismerik.

Bolgár György

rádiós újságíró

Hogyne. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA. Ezeket Orbán Viktor hajlandó akár örökbe is fogadni és a saját nevére venni. Valószínűleg azért van ez így, mert egyik szervezet sem akar migránsokat betelepíteni Magyarországra. Látják, hogy ez nélkülük is jól megy, elég csak körülnézni a magyar fociban vagy a kézilabdában. A magyar kormány igenis humánus: befogadja a hozzánk menekülő sportolókat.

Farkasházy Tivadar

Hócipő

Nem tudom, miért akad fenn mindenen a Népszava, az ENSZ egy sóhivatal, rajtunk se segített 1956-ban, az Európai Unió, az Európai Bizottság, az Európai Tanács pedig a bürokrácia melegágya, sérteget a pénzével, ezek nem komoly szervezetek, a CÖF is elment eléjük kiabálni, bár New Yorkban még nem voltak, pedig a Dunán van olyan busz, amelyik a vizet is bírja.

Horváth István

hírlapíró

Nincs! Ez a rablóbanda mindenkivel szembeszáll.

Horváth Zoltán

újságíró

Természetesen, ha a kormány elvszerűen és karakán módon kíván eljárni, senkivel nem tehet kivételt: mindenkivel konfrontálódni kell. Kockázat nincs a dologban egy szál se - a költségeket és következményeket a béketűrő adófizető önként és dalolva állja...

Veress Jenő

a Népszava főmunkatársa

Elsőre majdnem azt írtam, hogy már nincs is olyan, amelyikkel nem rúgtuk össze a port, hiszen még a világegyetemet is Soros pénzeli. De aztán találtam párat, amivel azért nem akasztanék bajuszt a helyükben: például NATO, Cserkészlány Világszövetség, no meg a Nemzetközi Alzheimer Társaság.

Szerző
Témák
7-en a 7-ről

Gettóspekulánsok a Hős utcában

Publikálás dátuma
2018.02.03. 06:05
Fotók: Molnár Ádám
Alighanem az állami kártalanításra utazva "befektetők" bukkantak fel a kőbányai szegregátumban, miután a kormány bejelentette, hogy elbontja a házakat.

Továbbra sem tudják a fővárosi Hős utcai családok, hogy mi lesz a sorsuk azután, hogy a X. kerületi önkormányzat lebontja a gettószerű körülmények között lévő 15 A és B épületeket. A dózerolás híre már évek óta kering a környéken, ám igazán akkor bolydult fel a mintegy 600 fős lakóközösség, amikor a kormány december végén bejelentette: 2,1 milliárd forinttal támogatja a szanálást.

A lakók elmondása szerint a bizonytalanság beindította a spekulánsok fantáziáját, és néhány családnak már ajánlatot is tettek a lakásukra. Ezt alátámasztja, hogy a földhivatali papírok szerint van, aki a szörnyű körülmények és a bontásról szóló hírek ellenére még tavaly decemberben is vett egy lakást a házban. Sőt, lapunk olyan tulajdonost is talált, aki az elmúlt években sorra vette a lakásokat, így a nevén – a január végi állapotok szerint – már öt ingatlan is van.

Azt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mennyit érhet egy dózerolás előtt lévő lakás, de a lakók elmondása szerint a korábbi években 2-5 millió forintos ajánlatokat kaptak az önkormányzattól. A 2,1 milliárd forintból ennél több, akár 7-8 millió forint is juthat egy lakásra, de a helyiek szerint sokkal valószínűbb, hogy ennek csak a töredékét ajánlják majd fel nekik. Ebből a pénzből viszont nem tudnak másik lakást venni, legfeljebb néhány évig albérletet fizetni, így sokakra hajléktalanság várhat. A földhivatali lapokból ráadásul az is kiderült, hogy a lakók közül többen is 8-10 milliós devizahitelt vettek fel a lakásra. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy valaki úgy válik hajléktalanná, hogy a bank felé még további 4-5 milliós tartozása lesz.

Az is kérdés, hogy az önkormányzat – amikor külön-külön vételi ajánlatot tesz a mintegy 150 tulajdonosnak –, hogyan számolja be a tetemes tartozásokat. A két háznak összesen 210 millió forintos adóssága keletkezett, azt viszont mindenki csak találgatja, hogyan hagyhatták a hatóságok, hogy évekig nem fizet valaki. A legnagyobb tartozások ugyanis egy szűkebb körhöz köthetők, a körülmények ellenére pedig sokan továbbra is rendesen fizettek. A családok mindenesetre olyannyira menekülnének, hogy néhányan már abba is beleegyeznének, ha saját ingatlanukért cserébe kapnának egy megfelelő önkormányzati bérlakást.

Vannak azonban, akik még reménykednek, hogy végül jobban járnak, abban pedig szinte mindenki egyetért, hogy el kell bontani a két épületet.

– Gyűlölöm az egészet, ha az állam nem bontja le, akkor én robbantom fel a palackommal – mondta egy házban élő idős asszony, aki betegsége miatt oxigénpalackot használ. Elmondása szerint a két épületben mindenki azt szeretné, ha végre elbontanák a házakat, a kialakult állapotok ugyanis elviselhetetlenek.

– Mindenhol patkányok vannak, a csótányok és a poloskák jönnek fel a vezetékeken, az irtás teljesen hatástalan. Sokan használnak valamilyen szert, az unokáimat nem merik idehozni a gyerekeim, mert félnek. Este hét óra után nem lehet kijönni a lakásból, mert nincs villany, ráadásul egy ideje takarítás sincs – sorolta a problémákat. Azt is sérelmezte, hogy 25-30 ezer forintot fizetnek a lakhatásért, miközben a legtöbb lakás rossz állapotban van és mindössze 30-35 négyzetméteres. Nyugdíjasként egyébként ő számít az egyik legidősebbnek a két házban, a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az ott élők 38 százaléka – bőven az országos átlag felett – gyerek.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élő mintegy 50 családnak egyébként csak abban az esetben jár cserelakás-ajánlat, ha nincs tartozásuk, valamint ha határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek. Néhány tucatnyian már elköltöztek onnan, ám a kapott lakások gyakran ugyanúgy szegregátumban vannak, mint a Hős utcai épületek. Gyakori célpont például a Tárna utca és a Szállás utca, sőt lapunk információi szerint a szintén lebontás előtt álló Bihari utcai bérházba is költöztettek át embereket. Sokkal jobb körülmények közé került viszont az a hét család, amelyik a Pongrác telepre került. Nekik az előítéletekkel kell megküzdeniük, a fogadó helyek ugyanis attól tartanak, hogy tömegesen telepítik majd át a Hős utcaiakat.

Áthelyezett nyomor
Azzal, hogy ledózerolják ezt a két tömböt, nem szűnnek meg a problémák, csak áthelyeződnek térben máshová – jelentette ki a Kontúr Közhasznú Egyesület rendezvényén Jelinek Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa. Álláspontja szerint 1989 óta nincs olyan egységes lakáspolitikai koncepció, amely figyelembe venné a társadalmi egyenlőtlenségeket, így a lakáspolitikai intézkedések a felső középosztályt, a középosztályt, valamint a magántulajdon szerzését segítették.
Azt is megjegyezte, hogy nem szokott az állam akkora összeget telepfelszámolásra adni, mint a Hős utca esetében. – Ezt el lehetne költeni jól is, de fennáll a veszélye annak, hogy csak szimbolikusan kiemelnek egy témát. Amikor VIII.-IX. kerületben sétálunk és azt látjuk, milyen szépen felújították a házakat, akkor jusson eszünkbe: sokan kiszorultak onnan a renoválás miatt, egy részük pedig a Hős utcában kötött ki. Abban a programban például sokan nagyon kevés pénzt kaptak a lakásukért, ezért vagy eladósodtak vagy olyan helyre kerültek ami sokkal rosszabb – fogalmazott.

Szerző