Horogkeresztes lövöldözés Olaszországban

Publikálás dátuma
2018.02.05 06:31
Innen tüzelt az elkövető, a 28 éves Luca Traini Fotó: AFP
Fotó: /
Rasszista indíttatású támadás történt bevándorlók ellen az olaszországi Maceratában. Az eset rányomhatja bélyegét az olasz választási kampányra.

A feltételezett elkövető, aki hat személyt sebesített meg, tavaly a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Északi Liga (LN) képviselőjelöltjeként indult az önkormányzati választáson. Marco Minniti belügyminiszter azt közölte, egyértelműen idegengyűlölet vezérelte a lövöldözőt, aki a fasizmussal és a nácizmussal is rokonszenvezett. „Elfogadhatatlan, ami történt” – fogalmazott. Semmilyen bűncselekményt nem lehet ideológiával igazolni – mondta. Hozzátette: „az olasz állam különösen keményen fog fellépni azok ellen, akik erőszakot terjesztenek, állítsuk meg ennek veszélyét, a gyűlölet és erőszak nem oszthat meg bennünket.”

Médiaértesülések szerint a tettes kizárólag afrikai menekültekre tüzelt gépkocsijából. Paolo Gentiloni olasz kormányfő felszólította honfitársait, tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen úrrá a gyűlölet a társadalmon. 

A férfi a település több pontján is használta fegyverét. A rendőrség a Twitteren annyit közölt, hogy hat közép-afrikai bevándorló sebesült meg, öt férfi és egy nő, 21 és 33 év közöttiek: négyüket már kiengedték a kórházból, kettőjük állapota súlyosabb, mert a lövések végtagjaikat érték. Egyiküket meg kellett műteni.

Mielőtt az elkövetőt őrizetbe vették volna, a rendőrség arra kérte az embereket, ne hagyják el otthonaikat. A tettes, a 28 éves Luca Traini a 2017-es önkormányzati választáson indult az Északi Liga színeiben. Az autós üldözést követően a férfi végül kiszállt a kocsiból, és megadta magát: olasz nemzeti színű zászlót terített a vállára, és magasba lendítette a karját az olasz fasizmus idejéből ismert köszöntéssel.

Matteo Salvini, a párt elnöke, aki nemrégiben példaképének nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, elismerte ugyan, hogy az LN képviselőjelöltje volt a férfi, de sok önkritikát nem gyakorolt, szerinte nem a pártja gyűlöletkeltő megnyilatkozásai tehetnek erről. Úgy vélte, „nyilvánvaló”, hogy a menekültek „szervezett, mások által finanszírozott betelepítése”, valamint az „ellenőrizhetetlenné vált” menekültáradat vezetett idáig, s szerinte azokat terheli a felelősség, akik „elárasztanak bennünket a menekültekkel”. 

A lövöldözés után válságtanácskozást tartott Marco Minniti belügyminiszter Paolo Gentiloni kormányfővel. Nagy kérdés, hogy az eset milyen hatással lesz majd a március 4-én esedékes olasz parlamenti választásra. A voksolásig tartó egy hónapban még változhat az egyes pártok megítélése, s a mostani lövöldözés lehetőséget adhat a kormányzó Demokrata Pártnak (PD) arra, hogy rámutasson: a gyűlölet győzedelmeskedhet, ha az Északi Liga bekerülne az új kabinetbe. A legutóbbi közvélemény-kutatások továbbra is azt sugallják, hogy patthelyzet alakulhat ki a voksolást követően, bár az tény, hogy a trend a Silvio Berlusconi által fémjelzett jobboldali koalíció lassú, de folyamatos megerősödését mutatja. Ez a blokk megközelítheti a negyven százalékot is. Ha azonban a mostani lövöldözés miatt egy-két százalékkal csökkenne Matteo Salvini pártjának népszerűsége, az megerősítené azokat a feltételezéseket, amelyek szerint egyik párt sem lesz képes kormányt alakítani a következő parlamenti választás után. 

A legnépszerűbb párt ugyan továbbra is az Öt Csillag Mozgalom (M5S), ám a várhatóan 27 százalék körüli eredménye messze nem lesz elég az új kabinet életre hívásához. Akadnak azonban olyan vélekedések is, amelyek szerint a voksolást követően összefoghat a két populista párt, az M5S, valamint az Északi Liga. Ez valóságos horror- forgatókönyvvel érne fel az Európai Unió számára még akkor is, ha egyik politikai erő sem törekszik Olaszországnak az Európai Unió­ból, illetve az eurózónából való kiléptetésére.

A Demokrata Párt megrekedt a 23-24 százalék körüli szinten. Semmi sem utal arra, hogy a következő egy hónapban megváltozna a trend, és hirtelenjében megindulna felfelé a PD népszerűsége. Ez azért sem látszik valószínűnek, mert Matteo Renzi pártelnök még saját pártjában is nagy felzúdulást keltett azzal, hogy képviselőjelöltnek egy sor választókörzetben olyan személyeket tett meg, akik közismerten közel állnak hozzá.

Gyilkosság áll a háttérben
A lövöldözés kapcsolatban állhat azzal, hogy Maceratában pár nappal ezelőtt egy 18 éves olasz lány feldarabolt holttestére bukkantak rá két bőröndben – emlékeztetett az MTI. A gyilkosság elkövetőjeként egy nigériai származású bevándorlót vettek őrizetbe a hatóságok. Az áldozat és a gyilkossággal vádolt nigériai férfi is drogfüggő volt. A meggyilkolt lány még működő Facebook-profilján számos idegengyűlölő, migránsellenes komment jelent meg. A szombati lövöldözés szemtanúi a támadó autóját is azon a környéken is látták, ahol az olasz lány holttestét megtalálták. A Maceratában élő nigériai közösség szombat délutánra szolidaritási megmozdulást tervezett a meggyilkolt lány emlékére, ezt a lövöldözés miatt elhalasztották. Marco Minniti belügyminiszter erre az esetre utalt, amikor azt mondta, senki sem engedheti meg magának egy demokráciában, hogy maga szolgáltasson igazságot.

2018.02.05 06:31

Nő a pánik Ankarában

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:00
MENTIK A MENTHETŐT- Sorok kígyóznak a bankok előtt
Fotó: AFP/
Súlyos válság fenyegeti a pénzintézeteket. Részvényeik folyamatosan zuhannak, adósságállományuk eléri a 240 milliárd dollárt.
Minden jel arra vall, hogy az az akcióterv, amelyet hétfőn reggel ígért Recep Tayyip Erdogan elnök pénzügyminiszter sógora, Berat Albayrak, nem létezik. A tárcavezető ugyanis nem állt elő semmiféle konkrétummal. Albayrak csodaterve az lehetett, hogy Kuvaittól kér 1,8 milliárd dollár értékben pénzügyi segítséget. Mindez azért érdekes, mert Erdogan nem sokkal korábban közölte, nem akarnak megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Miért érne többet a kuvaiti hitel Ankara számára? Azért, mert az IMF komoly strukturális változásokat követelne a folyósított pénz fejében, akár azt, hogy a jegybank emelje az alapkamatot. Erre azonban Erdogan nem hajlandó, már számos alkalommal kijelentette, hogy alacsony szinten akarja tartani ennek mértékét. Az országnak azonban súlyos árat kell fizetnie ezért: a líra további értékvesztése és mintegy 20 százalékos éves infláció lesz az eredménye. Kuvait nyújt segítő kezet Erdogannak? Aligha. Az Öböl-beli ország nem adott semmiféle konkrét ígéretet erre. Albayrak ezért – a Bloomberg értesülései szerint – más arab országoktól próbál komoly tőkére szert tenni. Egyértelmű, hogy egyre nagyobb a pánik a török vezetésben, s szavahihető terv nem is létezik a líra megmentésére. A török vezetés azonban a drámai pillanatokat is arra használja fel, hogy a vélt vagy valós „ellenségekkel” szemben hangolja a közvéleményt. Ibrahim Karagül, az erőteljesen kormánypárti Yeni Safak című lap főszerkesztője vezércikkében azt írta, a török nép „dicsőséges” harcra mozgósít az Egyesült Államokkal szemben. „Vége annak az időszaknak, hogy a nyugati tőke adjon instrukciókat, a félelem, elnyomás felé vezető út le van zárva”. A pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert. A pénzintézetek részvényei öt éve nem zuhantak akkorát, mint ezekben a napokban. A külföldi befektetők egykori kedvence, a Garanti Bank részvényei például hétfőn 12,4 százalékkal estek vissza, a pénzintézet január óta értékének 55 százalékát vesztette el. A nagy zuhanás miatt fel kellett függeszteni a kereskedést az Akbank, a Yapi Kredi és az Isbank részvényeivel. A török államot az eladósodás nem fenyegeti, ám az elmúlt években a magánszektorban jelentősebb hiteleket vettek fel. A bankszektor adóssága 240 milliárd dollárra tehető, a teljes bankszektoré pedig 300 milliárdra. A líra zuhanásával azonban egyre nehezebb lesz visszafizetni a hitelállományt már csak azért is, mert elsősorban rövid lejáratú hitelekről van szó. Ha a bankok bajba kerülnének, az államnak kell közbelépnie, ennek a következményei azonban beláthatatlanok. Mivel a pénzintézetek kezdenek kifogyni a dollárból, szakértők arra számítanak, hogy a bankok hamarosan korlátozzák a deviza kivételét. Rendkívül fagyossá vált Ankara és Washington viszonya azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök a duplájára, 50 százalékra emelte a török acéllal szembeni importvámokat. Az amerikai elnök így torolta meg, hogy Törökország nem hajlandó szabadon engedni az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. S bár Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter jelezte, kész a tárgyalásokra z Egyesült Államokkal, a viszony mit sem javult. Erre utal, hogy Trump hétfőn rendeletet írt alá, amely megakadályozza Törökország számára amerikai fegyverek vásárlását. Ez F-35-ös vadászgépeket érint, amelyeket a vártnál hónapokkal később kaphat meg Törökország. A Törökországgal szembeni büntetőintézkedések hatásait az Európai Unió feszülten figyeli. A líra válsága az euróra is kihat. Peter Altmaier német gazdasági miniszter utalt arra, hogy a kereskedelmi háború lelassítja a gazdasági növekedést és bizonytalanságot teremt a piacokon. „Azt kívánjuk, hogy Törökország stabil és demokratikus ország legyen” – fejtette ki. Angela Merkel kancellár szintén azt közölte, hazája egy gazdaságilag virágzó Törökországot szeretne. Ankara és Berlin viszonya is feszült volt az eltelt két évben, ám az elmúlt hetekben mindkét fél tett lépéseket a viszony normalizálása érdekében.
2018.08.15 09:00
Frissítve: 2018.08.15 09:00

Háromszáz pap szexuális bűneire derült fény Pennsylvania államban

Publikálás dátuma
2018.08.15 08:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az áldozatok száma meghaladja az ezret – derült ki a főállamügyész jelentéséből, amely 70 évre tekint vissza.
Az amerikai Pennsylvania államban az elmúlt 70 évben több mint 300 katolikus pap követett el szexuális visszaéléseket, áldozataik száma meghaladja az ezret – állapítja meg jelentésében Josh Shapiro pennsylvaniai főállamügyész, aki egy keddi sajtóértekezletén hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A 18 hónapon keresztül folytatott vizsgálat feltárta, hogy a legutóbbi visszaéléseket 2010-ban követték el, a legrégebbiek pedig hét évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza. A dokumentum jó néhány papot meg is nevez, néhány nevet azonban kitakartak, mert az érintettek az alkotmányban garantált jogukra hivatkozva nem járultak hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz. A főállamügyész közölte: azon dolgoznak, hogy valamennyi felelőst megnevezzék.
„Az egyház vezetői és tisztségviselői rutinszerűen és céltudatosan játékosságnak, birkózásnak vagy nem megfelelő viselkedési formának írták le a történteket, holott egyik esetben sem erről volt szó. Gyermekeken elkövetett szexuális visszaélések voltak ezek, beleértve a nemi erőszakot is”
– fogalmazott Shapiro a sajtókonferencián.
A jelentés erőteljes bírálattal illette Donald Wuerl kardinálist, Washington érsekét is – aki korábban a pennsylvaniai Pittsburgh egyházkerületének vezetője volt –, mert elleplezte a visszaéléseket. Wuerl bíboros a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt pár órával közleményben szögezte le, hogy „gondosan” járt el, mindig „tekintettel az áldozatokra”, és szem előtt tartotta azt is, hogy megelőzze „a jövőbeni visszaéléseket”.
„A jelentés emlékeztet azokra a súlyos kudarcokra, amelyeket az egyháznak el kell ismernie, és amelyekért bocsánatért kell esedeznie”
– hangsúlyozta.
A pennsylvaniai vádhatóság két, korábban már átvizsgált egyházkerület kivételével megnézte valamennyi pennsylvaniai egyházkerület több mint 500 ezer oldalnyi belső dokumentumait, feljegyzéseit, meghallgatott többtucatnyi tanút és sok papot is. Az egykori áldozatok arról számoltak be, hogy papjaik vagy kábítószerrel bódították el vagy más módon manipulálták őket, volt, aki elmondta, hogy amikor otthon elmesélte, mit műveltek vele, a szülei megverték, mert azt hitték, alaptalanul vádaskodik. Az áldozatok között akadtak olyanok is, akik a szexuális visszaélések idején tízévesnél is fiatalabbak voltak. 

„Lényegében védve voltak”

Sajtókonferenciáján Josh Shapiro kiemelte a rendőrök felelősségét is, akik nem egy esetben visszautasították a nyomozást, amikor kiderült, hogy papok a gyanúsítottak. A jelentés leszögezte, hogy
„a püspökök és a bíborosok lényegében védve voltak. Közülük sokakat, néhányat a jelentésben szereplők közül is, előléptettek.”
Shapiro hangsúlyozta: a bűncselekmények elleplezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi egykori áldozatnak igazságot szolgáltassanak. Jelentésében a vádhatóság több javaslatot is tesz reformokra: például a pennsylvaniai törvénykezés megváltoztatására, az elévülés időtartamának meghosszabbítására vagy az egyház által gyakran védekezésül felhozott titoktartási kötelezettség szűkítésére.
2018.08.15 08:55
Frissítve: 2018.08.15 09:03