Kövér elismerte a trükközést

„Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába. (…) Az, amit mondanak a választási rendszer reformjáról nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés.” – Kövér László házelnök mondta ezt a Reflektor.blog.hu szerint, amely egy hangfelvételt is közzé tette. Ez alapján Kövér elismerte, hogy a Fidesz politikai érdekei mentén szabták át korábban a választókörzeteket. Az MSZP szerint Kövér ezzel beismerte a választási csalást, kimondta, hogy a kétharmad birtokában magukra szabták a választókerületeket azért, hogy teljesen ellehetetlenítsék az ellenzéket.

Szerző

"Annyi a falvaknak"

Publikálás dátuma
2018.02.04. 19:04
Több száz kistelepülésen veszhet el az önkormányzás joga, ha a tervet végrehajtja a kormány. FOTÓ: Szalmás Péter
Tízből kilenc településvezető úgy véli: a Fidesz valóban megszüntetné az önkormányzatiságot a községekben, kisvárosokban, ha újra teljhatalmat kapna.

Számítások szerint évente legfeljebb tízmilliárd forint megtakarítást eredményezne, ha megszűnnének a kistelepülési önkormányzatok: ez egy "izmosabb" futballstadion ára. Tudósítóink országszerte közel félszáz polgármestert kérdeztek meg arról, elhiszik-e, hogy a Fidesz gyakorlatilag lenyakazná az önkormányzatokat, s újabb kétharmados többségük esetén 2019-ben az ötezer fő alatti településeken már nem választhatnának a hagyományos értelemben vett képviselő-testületeket. A szabadpecs.hu által korábban megszellőztetett tervek szerint a helyi közösség egyetlen elöljáróra voksolhatna, aki ezt követően a járási székhelyeken működő közgyűlésekben képviselhetné választóinak érdekeit.

Az általunk megkérdezett polgármesterek kilencven százaléka – függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy épp ellenzéki beállítottságú településvezetőről volt-e szó – elképzelhetőnek tartott egy ilyen forgatókönyvet. Szerintük nyilvánvalóan nem a takarékosság vezérelné a kormányzatot, sokkal inkább az, hogy a kormány az utolsó emberig érő "kontrollt akar". Ezt pedig csak a jelenlegi képviseleti rendszer átalakításával érhetnék el. Faluhelyen, s kisvárosokban ugyanis szavazásnál általában nem azt nézik az emberek, hogy ki, melyik párt jelöltje, hanem az emberi kapcsolatok számítanak. A nagyobb települések polgármesterei szerint elképzelhetetlen, hogy egy 3-5 ezres városnak ne legyen saját képviselő-testülete, s járási központokban döntsenek a sorsukról, de egyfajta racionalizálást el tudnának képzelni.

Marenics János, a kilencezer lelkes Siklós polgármestere szerint a pár száz lakosú települések esetében valóban pazarló megoldás 4-5 fős képviselő-testület fenntartása, elegendő lenne egyetlen választott vezető, aki a körjegyzőségek segítségével vezényelné faluja minden dolgát. Mali Zoltán, a százfős Drávapiski polgármestere úgy látja, hogy az aprófalvakban egy „tökös” és hozzáértő településvezető gyorsabban és hasznosabban dolgozna a falujáért, mint a testülettel állandó egyeztetési kényszerben lévő polgármester, de a demokráciának ára van. A Pécstől 12 kilométerre lévő Görcsöny polgármestere, Sz. Koncz István nem tartja valós indoknak, hogy a Fidesz célja a spórolás lenne: náluk például a falu öt képviselőjének tiszteletdíja és költsége nem éri el az évi hárommillió forintot. Észak-Magyarországon beszéltünk olyan, a Fideszhez kötődő polgármesterrel, aki elismerte, hogy belső berkekben hallott ugyan a tervezetről, de addig nem akar foglalkozni az esetleges átalakítással, míg munkaanyagként meg nem kapja azt.

Noha a megkérdezettek elsöprő arányban vélték úgy, hogy létezik koncepció az önkormányzati rendszer totális átalakításáról, sokan azt is hozzátették: szerintük a Fidesz kétharmados parlamenti többség esetén sem merné meglépni ezt, ugyanis épp legfőbb bázisukon, vidéken csappanna meg a népszerűségük. Ám rögtön hozzátették: ma már mindent és mindennek az ellenkezőjét is el tudják képzelni. Választási szempontból is érdekes lehet a kiszivárgott tervezet, hisz mivel a polgármesterek ennek megvalósulása esetén elveszthetik hivatalukat, érdekükben állhatna, hogy Orbán ellen hangolják a helyieket a tavaszi parlamenti választás kampányában.

Volt, aki szerint ez azért nem történik meg, mert a polgármesterek egy része abban bízik, hogy ha nem választással, akkor kinevezéssel, de mégiscsak ő lesz a poszt várományosa, így inkább nem keres konfliktust. Köteles László, a Zemplén megyei Komlóska polgármestere szerint azonban már nincs mit mérlegelni, ha a kormánypárt újrázhat, akkor végleg megszűnik a helyi demokrácia. Visszatér az egypártrendszer, a "központból" vezérelnek mindent, csurgatott vagy épp nem csurgatott pénzekkel verve le lázadást, ellenvéleményt.

Önkormányzatok célkeresztben
Korábban a Népszava is írt egy olyan "titkos", először 2015-ben felbukkant tanulmányról, amelyben a polgármesteri hivatalok megszüntetésének, s a helyi önrendelkezési jogok drasztikus csorbításának hatásait elemzik. A rejtélyes dokumentum azt taglalta, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, s ellenőrizni a költéseiket. A lapunk birtokába jutott anyag több oldalán ott szerepel a „Nem publikus! Nem jóváhagyott!" felirat. A dokumentum szerzői már az első oldalon jelzik, hogy a kormány által bevezetni tervezett, s minden önkormányzat számára kötelezővé teendő, a költségeiket ellenőrző ASP-rendszer biztosítja, hogy a települések szoros kontroll alatt működjenek. Nos, a rendszer azóta már a hazai települések jó részén működik is, végleges telepítése 2019-re befejeződik. Noha 2016 februárjában, Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő kérdésére Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kategorikusan tagadta, hogy át akarnák alakítani az önkormányzati rendszert, az eltitkolt tervezetből nagyon gyorsan mégis valóság lett.

Szerző

Folytatódik a hideg, télies idő

Publikálás dátuma
2018.02.04. 18:24
MTI Fotó: Komka Péter
A következő napokban is folytatódik a hideg, télies időjárás, többfelé a maximumok is alig haladják meg a fagypontot. A hét közepén ismét várható havazás is - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn általában többórás napsütésre lesz, az északkeleti megyékben és az Alpokalján azonban felhősebb lesz az ég, kisebb havazás, hózápor is ott fordulhat elő. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és 0 fok között alakul, ennél hidegebb csak a havas, derült helyeken lehet. A nappali maximumok mínusz 1 és plusz 6 fok között várhatók.

Kedden felhősebb lesz az ég. A minimumhőmérséklet általában mínusz 7 és mínusz 2 fok között, a derült, havas helyeken mínusz 10 fok körül valószínű. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 6 fok között alakul.

Szerdán a reggeli órákban a Dunántúl keleti felén, az Alföldön ónos esőre is készülni kell. Napközben sokfelé várható csapadék; a Balatontól északnyugatra hó, délkeleten eső, másutt vegyes halmazállapotú. A szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A leghidegebb órákban mínusz 7 és 0 fok között, napközben a Nagykanizsa-Miskolc vonaltól északra mínusz 1 és plusz 4, délre plusz 5 és 10 fok között lesz a hőmérséklet.

Csütörtökön többnyire borult lesz az ég, de egyre kevesebb helyen, főként a Dunától keletre lehet csapadék; eső, havas eső, az Északi-középhegységben hó. A szél néhol megerősödik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 3, a legmagasabb hőmérséklet plusz 1 és 6 fok között alakul.

Pénteken északkeleten lehet még néhol gyenge havazás. A minimumhőmérséklet mínusz 7 és mínusz 2, a maximumhőmérséklet plusz 1 és 6 fok között valószínű.

Szombaton felhős idő várható, főként a déli területeken vegyes halmazállapotú csapadékra is számítani lehet és időnként megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 6 és mínusz 1 fok között, napközben plusz 1 és 7 fok között alakul a hőmérséklet.

Néhol vasárnap is megerősödik a szél, de csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 8 és mínusz 2, a legmagasabb hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul - olvasható az előrejelzésben.

Szerző