Még hogy rezsicsökkentés - A piac vitte le a PB árát

Hidegen hagyta a palackos gáz piacát az öt éve beharangozott 10 százalékos rezsicsökkentés: a termék a piaci hatások nyomán volt harmadával is olcsóbb.

Sajátos ívet írt le az elmúlt négy év során a palackos PB-gáz ára: miközben a 2013-as 10 százalékos hatósági rezsicsökkentés körülbelül 2014 végéig érdemi hatást fejtett ki, ezt követően a termék a KSH kimutatása szerint még olcsóbb lett. Nem is akármennyire: a 2016 végi mélypont 3960 forintos töltetára közel harmadával múlta alul a rezsicsökkentés előtti, majdnem 6 ezer forintot. A Magyar PB Gázipari Egyesület honlapja tanúsága szerint ez kissé lendíthetett az addig szinte függőlegesen zuhanó keresleten is. Míg a forgalom az 1996-os 250 ezer tonnáról 2013-ra 64 ezerre esett, addig az igények tavalyig 74 ezer tonnára kúsztak vissza. A piac tavaly éppenséggel másfél százalékos bővülést mutatott.

Bár 2017-ben az árak már emelkedésbe fordultak, a mostani, 4400 forintos átlagos töltetdíj még mindig 25 százalékkal alacsonyabb a rezsicsökkentés előtti tarifáknál.

A piac általunk megkérdezett szereplői a PB-árcsökkenést egyöntetűen a versenypiac jótékony hatásával magyarázták. Pedig az elmúlt évek az ágazatban inkább tisztulást hoztak. A nagykereskedők száma is megcsappant: az amerikai hátterű Flaga három éve megvette a francia Total hazai PB-üzletágát. A piacvezető Prímaenergia pedig holland kézből a Csányi Sándor bankvezérrel gyakorta közösen üzletelő Nagy Györgyhöz került. Jelentős szereplő maradt a Mol és még érzékelhető az évek óta küszködő KEG jelenléte is. A nagykereskedők alapvetően a nemzetközi olajárak szerint áraznak. Ennek tudható be az elmúlt négy év árapálya és a tavaly óta tapasztalható enyhe drágulás is. A piac sokszereplős, így a nemzetközi tőzsde hatása némi késéssel rendre begyűrűzik a PB-telepekre.

Visszaeső tartályos és autós eladások

A palackos PB-értékesítéssel szinte fej-fej mellett haladnak a tartályos eladások. Utóbbi esetenként meg is haladja előbbit, bár a Magyar PB Gázipari Egyesület adatai szerint az elmúlt három év éppenséggel visszaesést hozott. Tartályokból egész házak, tömbök vagy akár falvak is elláthatóak. Autógázból tavaly 22 ezer tonna kelt el. Itt a 2002-es, 41 ezer tonnás csúcs óta folyamatos a lemorzsolódás.

Az öt évvel ezelőtti 10 százalékos rezsicsökkentés a több ezer kiskereskedőt is megtizedelte: beszéltünk olyan vállalkozóval, aki emiatt még abban az évben lehúzta a rolót. Ritkítja az eladók számát a platós-házalós PB-kereskedelem ez év közepi betiltása is.

Egy, a Népszavának nyilatkozó, jelenleg is aktív kiskereskedő saját tapasztalatai ellentmondanak az egyesület statisztikáinak: ő folyamatos keresletcsökkenést észlel. Szerinte a központi rezsicsökkentés hatása is néhány hónap alatt kifutott. A kormányzati lépés hirtelen igényemelkedést hozott: mindenki betárolhatott, feltölthette üres palackjait. Ám ezután értelemszerű visszaesés jött. Ráadásul a rezsipropaganda lelkes hívei idővel még alacsonyabb, de már piaci hátterű tarifákkal voltak kénytelenek szembesülni. A szakember ugyanakkor a versenyalapú árcsökkenés hatását se érzékeli a forgalmon: a PB-használók nem túl rugalmasak, így itt a keresletet kevéssé befolyásolja, ha egy töltetért 3, vagy épp 6 ezer forintot kérnek - vélte. Felfutást inkább csak az orosz gázstopok idején érzékelnek – tette hozzá.

Az Orbán-kormány 2013-ban a több ezer szereplős, szabadáras PB-piacra csak furfangos módon kényszeríthette rá a központi tarifa jármát. Eszerint az összes kiskereskedőnek a saját, 2012 decemberi díját kellett 10 százalékkal mérsékelnie. Ennek ellenőrzésére ugyanakkor se akkor, se azóta nem került sor, legalábbis nem vált ismertté. Bár e lépések mára a feledés homályába vesztek, eme „ársapka” elvben azóta is köti a kiskereskedőket. Kérdés, ha még további emelkednének az olajárak, és a töltetdíj ismét elérné az 5200 forint körüli plafont, mi történne az eladókkal. Forrásunk szerint semmi: fennmaradásuk érdekében a többség megszegné a szabályt, mert ennek nyomon követése úgyis lehetetlen – vélekedett.

Meglátjuk.

Rezsicsökkentés szépséghibákkal

A PB-gáz áralakulása erős tanulságul szolgál a központilag, egységesen "rezsicsökkentett" gáztarifára nézvést is. Bár a földgáz árát a kabinet 2013-14-ben nem tíz, hanem 25 százalékkal mérsékelte, a PB tisztán piaci alapú áresése ezt a mértéket is jelentősen meghaladta. Bár a két termék piaca, funkciója nyilván hasonló, az Orbán-kormány – a háttérben az árak „előkészítéséért” felelős szakhivatallal – az elmúlt évek során sehogy se talált szakmai indokot a vezetékes gáz hatósági árának további nyesésére. Pedig pont a vezetékes lakossági energiatarifák megállapításánál lenne a legnagyobb szükség a korrekt háttérszámításokra. E piacon ugyanis az utóbbi évek során még az a korábbi, pislákoló verseny is megszűnt. Ma a lakosság ismét csak a központi, szabott áron szerződhet a szolgáltatóval, olcsóbb kínálat nem mutatkozik. Az indokoltnál jóval magasabb lakossági gáztarifák és a piac hiánya ki is fejtik kártékony hatásukat. Mint azt Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető feltárta, a gázbehozatalért felelős állami MVM könyveiben külön sort hoztak létre a leeső gázbeszerzési és szinten maradó gázeladási áraik között képződő százmilliárdos luxusprofit nyilvántartására. A Fidesz mindezt érdemben se akkor, se azóta nem indokolta.

Tegnap az Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja jelentette be, hogy pert indítanak az MVM Magyar Villamos Művek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, miután külön-külön megtagadták annak a 2019-ig szóló szerződésnek a kiadását, amelyből pontosan kiderülne, Magyarország mennyiért vásárolja a földgázt Oroszországtól. Ungár úgy látja, a magyar fogyasztók a világpiaci árnál 20-30 százalékkal többet fizetnek a földgázért, mert "Orbán Viktor túl drágán veszi a gázt Vlagyimir Putyintól".