Mégsem olyan nagy Kurz és Orbán barátsága

Publikálás dátuma
2018.02.05 09:41
FOTÓ: JOE KLAMAR/AFP

Miközben a magyar kormány azt kommunikálja, hogy Sebastian Kurz osztrák kabinetjével új fejezet kezdődhet Budapest és Bécs viszonyában, Orbán Viktor kormányfő pedig ausztriai vizitje során egyenesen „magyarellenesnek” minősítette az előző, Christian Kern által irányított kabinetet, Kurz kancellár azt javasolta, csökkentsék a következő uniós költségvetésben a közép-európai országok támogatását. A kancellár a Der Standard napilapnak adott interjúban feltűnően sokat beszélt azokról a kérdésekről, amelyekben eltérő álláspontot képvisel a két kabinet. Elismerte ugyan, hogy a visegrádi országokkal közösen lépnek fel az Európai Unió külső határainak védelméért, de azt is megjegyezte: „Ausztria véleménye több kérdésben teljesen eltér Magyarországétól.” Ezek közé sorolta az atomenergia használatát.

Hozzátette, ha az Európai Uniót sikeressé akarják tenni, akkor „le kell építenünk a feszültségeket”. Kormánya ebben kíván támogatást nyújtani azzal, hogy hidakat épít a hatalmi központok között. Kifejtette, az osztrák soros uniós elnökséget kifejezetten arra kívánja felhasználni, hogy elősegítse azokat az uniós reformokat, amelyeket fontosnak tart. Úgy véli, nem az a kérdés, több Európára van-e szükség, hanem az: mely témákban kell több Európa, s melyekben kevesebb. A biztonsági és védelmi politikában meglátása szerint szorosabb együttműködésre van szükség. Ám – mint mondta – az EU-nak inkább a háttérben kell maradna olyan kérdésekben, amelyeknél az egyes régiók vagy államok jobb döntést tudnak hozni.

Azzal kapcsolatban, hogy márciusban Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közzéteszi közös stratégiáját az eurózóna reformjára, Kurz azt közölte, a tervek még nem állnak készen, ezért ezt nem kívánja kommentálni. Hozzátette azonban, hogy bár Macron sok tervét támogatja, a költségvetést illető kérdésekben Ausztria álláspontja közelebb áll a hollandéhoz.

A következő, 2021-től kezdődő uniós költségvetési időszakkal kapcsolatban szó szerint így fogalmazott: Jelenleg „nagyon sok pénz áramlik a kelet-európai országokba… Részint megkérdőjelezhető, hogy a pénz egyáltalán a megfelelőek kapják-e meg, miközben nyugat-Európában azt kifogásolják, mennyire Európa-ellenesek ezek az országok.” Arra az újságírói kérdésre, ez azt jelenti-e, hogy az uniós támogatások két legnagyobb haszonélvezője, Lengyelország és Magyarország azzal számolhat-e, hogy csökkentik az uniós forrásaikat, Kurz így válaszolt: „Még ha ez egyeseknek nem teszik is, ezen a ponton nagyon komoly nézetkülönbség van Orbán Viktor és közöttem”. Mint mondta, bár ezen államok támogatásának csökkentéséről nem ő maga hozza meg a döntést, de inkább egyetért Mark Rutte holland miniszterelnökkel, aki szerint visszább kellene fogni az uniós költekezést. S biztosnak tartja, hogy a következő költségvetési időszakról szóló tárgyalásokon Bécs is nagyon erőteljesen képviseli majd a nettóbefizetők álláspontját. Kurz nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán hajlamosabb-e mérsékeltebben fellépni. „Ezt tőle magától kellene megkérdezni” – fogalmazott az osztrák kancellár. Megjegyezte azonban, hogy „természetesen” beszélt Orbánnal azokról a kérdésekről, amelyekben a két ország vezetői nem értenek egyet.

Kurz úgy véli, a migrációs válság csak akkor oldható meg, ha az Európai Unió hatékonyabban védi a külső határokat. „Az állam- és kormányfők nagy része e tekintetben átvette az én álláspontomat” – jelentette ki.

Az Európai Bizottság májusban teszi közzé a következő, 2021-től kezdődő hétéves költségvetési időszakra vonatkozó elképzeléseit. Az erről szóló vita nagy része a 2018 második felében esedékes osztrák elnökségre esik majd. Kurz azt követelte, hogy a britek EU-ból való távozása ellenére a nettóbefizetőkre ne essen nagyobb teher. Ausztria 2016-ban 791,3 millió eurót fizetett az uniós költségvetésbe, ezzel a nyolcadik legnagyobb nettóbefizető volt. Lengyelország ugyanebben az évben 7,1 milliárd eurót kapott tisztán az EU büdzséjéből. A további sorrend: Románia (6 milliárd euró), Görögország (4,3 milliárd), Magyarország (3,6 milliárd), Csehország (3,3 milliárd).

Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Hatmillió eurónyi készpénzt tartott bőröndökben a szudáni elnök

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:38
Omar al-Besír (képünkön) biztosra ment, több millió eurós vésztartalékot halmozott fel
Fotó: AFP/ ASHRAF SHAZLY
A katonai hírszerzés legalábbis ekkora összeget foglalt le Omar el-Besír lakásán.
Összesen nagyjából 6 millió eurónyi készpénzt talált a katonai hírszerzés Szudán volt elnökének lakásán – írja a 24.hu, a Sky News értesülését idézve. Omar el-Besírt áprilisban tartóztatták le és pénzmosás gyanújával nyomoznak ellene; a rengeteg készpénzt tömött bőröndökben tartotta a megbuktatott vezető. Az elnök eltávolítását több hónapig tartó tiltakozáshullám előzte meg. A 30 évig az ország élén álló el-Besír ellen az Hágai Nemzetközi Bíróság is körözést adott ki, többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel, gyilkossággal, nemi erőszakkal és kínzásokkal vádolják a Darfúrban 15 éve tartó népirtás miatt, melynek egyes becslések szerint 300-400 ezer áldozata is lehetett.
A megbuktatott államfő letartóztatása után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban, és az ország irányítását átvevő katonai tanács kétéves átmenet idejéig áll majd Szudán élén, ennek végén választásokat tartanak majd.
Témák
Szudán
Frissítve: 2019.04.20 20:10