Mégsem olyan nagy Kurz és Orbán barátsága

Publikálás dátuma
2018.02.05 09:41
FOTÓ: JOE KLAMAR/AFP
Fotó: /

Miközben a magyar kormány azt kommunikálja, hogy Sebastian Kurz osztrák kabinetjével új fejezet kezdődhet Budapest és Bécs viszonyában, Orbán Viktor kormányfő pedig ausztriai vizitje során egyenesen „magyarellenesnek” minősítette az előző, Christian Kern által irányított kabinetet, Kurz kancellár azt javasolta, csökkentsék a következő uniós költségvetésben a közép-európai országok támogatását. A kancellár a Der Standard napilapnak adott interjúban feltűnően sokat beszélt azokról a kérdésekről, amelyekben eltérő álláspontot képvisel a két kabinet. Elismerte ugyan, hogy a visegrádi országokkal közösen lépnek fel az Európai Unió külső határainak védelméért, de azt is megjegyezte: „Ausztria véleménye több kérdésben teljesen eltér Magyarországétól.” Ezek közé sorolta az atomenergia használatát.

Hozzátette, ha az Európai Uniót sikeressé akarják tenni, akkor „le kell építenünk a feszültségeket”. Kormánya ebben kíván támogatást nyújtani azzal, hogy hidakat épít a hatalmi központok között. Kifejtette, az osztrák soros uniós elnökséget kifejezetten arra kívánja felhasználni, hogy elősegítse azokat az uniós reformokat, amelyeket fontosnak tart. Úgy véli, nem az a kérdés, több Európára van-e szükség, hanem az: mely témákban kell több Európa, s melyekben kevesebb. A biztonsági és védelmi politikában meglátása szerint szorosabb együttműködésre van szükség. Ám – mint mondta – az EU-nak inkább a háttérben kell maradna olyan kérdésekben, amelyeknél az egyes régiók vagy államok jobb döntést tudnak hozni.

Azzal kapcsolatban, hogy márciusban Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közzéteszi közös stratégiáját az eurózóna reformjára, Kurz azt közölte, a tervek még nem állnak készen, ezért ezt nem kívánja kommentálni. Hozzátette azonban, hogy bár Macron sok tervét támogatja, a költségvetést illető kérdésekben Ausztria álláspontja közelebb áll a hollandéhoz.

A következő, 2021-től kezdődő uniós költségvetési időszakkal kapcsolatban szó szerint így fogalmazott: Jelenleg „nagyon sok pénz áramlik a kelet-európai országokba… Részint megkérdőjelezhető, hogy a pénz egyáltalán a megfelelőek kapják-e meg, miközben nyugat-Európában azt kifogásolják, mennyire Európa-ellenesek ezek az országok.” Arra az újságírói kérdésre, ez azt jelenti-e, hogy az uniós támogatások két legnagyobb haszonélvezője, Lengyelország és Magyarország azzal számolhat-e, hogy csökkentik az uniós forrásaikat, Kurz így válaszolt: „Még ha ez egyeseknek nem teszik is, ezen a ponton nagyon komoly nézetkülönbség van Orbán Viktor és közöttem”. Mint mondta, bár ezen államok támogatásának csökkentéséről nem ő maga hozza meg a döntést, de inkább egyetért Mark Rutte holland miniszterelnökkel, aki szerint visszább kellene fogni az uniós költekezést. S biztosnak tartja, hogy a következő költségvetési időszakról szóló tárgyalásokon Bécs is nagyon erőteljesen képviseli majd a nettóbefizetők álláspontját. Kurz nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán hajlamosabb-e mérsékeltebben fellépni. „Ezt tőle magától kellene megkérdezni” – fogalmazott az osztrák kancellár. Megjegyezte azonban, hogy „természetesen” beszélt Orbánnal azokról a kérdésekről, amelyekben a két ország vezetői nem értenek egyet.

Kurz úgy véli, a migrációs válság csak akkor oldható meg, ha az Európai Unió hatékonyabban védi a külső határokat. „Az állam- és kormányfők nagy része e tekintetben átvette az én álláspontomat” – jelentette ki.

Az Európai Bizottság májusban teszi közzé a következő, 2021-től kezdődő hétéves költségvetési időszakra vonatkozó elképzeléseit. Az erről szóló vita nagy része a 2018 második felében esedékes osztrák elnökségre esik majd. Kurz azt követelte, hogy a britek EU-ból való távozása ellenére a nettóbefizetőkre ne essen nagyobb teher. Ausztria 2016-ban 791,3 millió eurót fizetett az uniós költségvetésbe, ezzel a nyolcadik legnagyobb nettóbefizető volt. Lengyelország ugyanebben az évben 7,1 milliárd eurót kapott tisztán az EU büdzséjéből. A további sorrend: Románia (6 milliárd euró), Görögország (4,3 milliárd), Magyarország (3,6 milliárd), Csehország (3,3 milliárd).

Szerző
2018.02.05 09:41

Le kell bontani a kétfarkúak buszmegállóját Felcsúton

Publikálás dátuma
2018.08.19 21:10

Fotó: /
Bejelentés érkezett – indokolt a Magyar Közút, amely rájött, hogy tőle nem kértek engedélyt a hiánypótló kampánybuszmegállóhoz.
Három napon belül el kell bontania a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak (MKKP) azt a buszmegállót, amelyet Felcsúton, a Fő utcán építettek az időközi polgármester-választás kampányában. Illetve buszmegálló korábban is volt, csak semmi nem védte a buszra várókat az időjárástól  ezt orvosolta Mészáros László polgármesterjelölt és csapata egy fából készült bódéval.  A Magyar Közút Nonprofit Zrt-nek azonban sem humorérzéke nincs, sem a felcsútiakra nem gondol. Egy, Kovács Gergő pártelnöknek címzett levélben azt írják: bejelentés érkezett hozzájuk az építményről, ők pedig megállapították, hogy tőlük annak elhelyezésére nem kértek, így nem is kaphattak engedélyt. Valahonnan azt is tudják, hogy az MKKP „helyezte el” az építményt a söröző előtt, ezért fordultak hozzájuk a felszólítással.  A kutyapárt azt közölte a Facebook-oldalán: „Először azért még megkérdezzük a felcsútiakat, hogy kell-e nekik. Aztán ha nem, akkor lehet pályázni: Melyik városnak kell buszmegálló?”
2018.08.19 21:10

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32