Újra győzött a ciprusi elnök

Publikálás dátuma
2018.02.06 06:33
Fotó: AFP/Stavrod Ioannides
Fotó: /

Nikosz Anasztasziadisz, a hivatalban levő konzervatív államfő legyőzte baloldali kihívóját a ciprusi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában.

A 71 éves Anasztasziadisz, a Demokratikus Tömörülés politikusa a voksok 56 százalékát kapta meg, szemben a kommunista gyökerű AKEL párt által támogatott, 50 esztendős Sztavrosz Malasz 44 százalékával. Malasz már az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson is indult és vesztett. Anasztasziadisz azt mondja, ez a második elnöki periódusa egyben az utolsó is lesz.

A Földközi-tenger keleti medencéjében található szigetország, amely a görög-török szembenállás mentén 1974 óta megosztott, a 2013 februári elnökválasztás után mindössze néhány nappal több milliárd euró értékű pénzügyi támogatási csomagban állapodott meg az euróövezet országaival és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ez mentette meg Ciprust a fenyegető államcsődtől. A szakadék szélére az előző, baloldali vezetés - különösen a 2008 és 2012 között államfői tisztséget betöltő, magát nyíltan kommunistának nevező Dimítrisz Hrisztófiasz - sodorta az országot.

Hivatalba lépésekor Anasztasziadisz emelte az adókat és lefaragta a béreket. Emellett megnövekedett a munkanélküliség is. Az áldozatvállalás azonban meghozta gyümölcsét, és 2016 márciusában Ciprus kiléphetett a nemzetközi pénzügyi „mentőernyő” alól. A választók most az urnáknál egyértelműen visszaigazolták az előző évek eredményeit.

Az elnökválasztás kimenetele azonban a legcsekélyebb mértékben sem kelt új reményeket a ciprusi válság megoldási lehetőségeit illetően, hiszen a sziget újraegyesítését célzó, időnként újrakezdett tárgyalások eddig sem a ciprusi vezetők merevsége miatt futottak zátonyra – legutóbb tavaly júliusban, pedig akkor még ENSZ-közvetítéssel is próbálkoztak -, hanem főként amiatt, hogy a NATO-tag Törökország és a NATO-, valamint EU-tag Görögország e részben közös szövetségi hálózaton belül sem képes kompromisszumra jutni egymással.

A NATO-nak és az EU-nak túlzottan is fontos Ankara térségbeli stratégiai szerepe. Törökország a szíriai - és valamelyest az iraki - konfliktussal nem csupán szomszédsági viszonyban áll, hanem a kurdok miatt érintett is abban. Az Európai Unió a menekültek visszatartását várja a törököktől. Eközben az eurózóna országai a pénzük után futnak a hatalmas összegekkel megsegített Görögországban. Így aztán sem az észak-atlanti szövetség, sem az EU nem gyakorol érdemi nyomást a felekre.

A patthelyzet azóta áll fenn, hogy 1974-ben az akkori görög fasiszta katonai vezetés támogatásával a ciprusi görögök szélsőségesei puccsot hajtottak végre, a sziget görög lobogó alatti egyesítésének a céljával. Törökország ezt nem nézte tétlenül, és hadseregével megszállta a sziget északi, zömmel a ciprusi török kisebbség által lakott részét.

Az Ankara által létrehozott „Észak-ciprusi Török Köztársaság” államiságát csak Törökország ismeri el. A nemzetközi közösség a nemzetközi jog alapján egységesnek tekinti Ciprust. Így elvben az egész országra vonatkozik, de a gyakorlatban csak a ciprusi görögök profitálnak abból, hogy Ciprust időközben felvették az EU-ba, és az eurót is bevezették. Törökország valamilyen névleges újraegyesítést lenne csak hajlandó elképzelni, vagyis azt, hogy formai értelemben megszüntetnék a ciprusi török bábállamot, de a török katonák Ankara elképzelése szerint ott maradnának a sziget északi térségében. Cipruson a görögök körében nincs olyan politikai erő, amely ezzel a feltétellel hajlandó lenne megállapodást kötni.

2018.02.06 06:33

Kiszivárgott: Merkel Putyinnal vállvetve vágna rendet a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:14

Fotó: AFP/ JOHN MACDOUGALL
Új kezdeményezésként német-orosz-francia-török együttműködésben próbálják stabilizálni a szíriai helyzetet - állítja Moszkva.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár szombat esti mesebergi találkozója után azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy több mint hét év szíriai polgárháború után Németország, Oroszország, Franciaország és Törökország megpróbálja közösen stabilizálni a közel-keleti országot. Ebben a négyes összetételben először csak szakértői szinten tartanak majd megbeszéléseket, de később akár csúcstalálkozó is kinőhet a dologból. Erre még nincs kitűzött dátum - tette hozzá Peszkov.  Ettől az orosz kiszivárogtatástól eltekintve  lényegében semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Merkel és Putyin bő háromórás tanácskozása a német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban.      Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria, valamint  a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye volt. Ez utóbbinak a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2.  A szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte a polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez.  Ehhez az orosz elnök szerint először is olyan "egyszerű dolgokat" kell elvégezni, mint a vízeállátás, illetve az orvosi ellátás helyreállítása.    Merkel a megbeszélés előtt szóvá tette, hogy Kelet-Ukrajnában még mindig ingatag a tűzszünet. Szavakban mind a kancellár, mind Putyin egyetért abban, hogy végre kellene hajtani a minszki megállapodásokat.  Ennek jegyében az oroszok kötelesek lennének visszaadni az ukrán szerveknek a teljes országhatár fölötti ellenőrzést, az ukránoknak viszont olyan belső reformokat kellene megvalósítaniuk, amelyek keretében érvényesülhetne a nagyrészt orosz ajkú kelet-ukrajnaiak önigazgatásra való akaratnyilvánítása. Korábbi közlésekből tudható, hogy a németek az ENSZ békefenntartó erőit szeretnék látni a térségben.  Az oroszok elvben nem zárkóznak el valamilyen ENSZ-jelenléttől, de annak csupán megfigyelő szerepet szánnának, tényleges katonai erőt jelentő kéksisakosokat nem akarnak beengedni a térségbe.  Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak, hogy Berlinnek továbbra is célja a világszervezet békemissziójának a megteremtése és a minszki megállapodás végrehajtása. Ha ez megtörténik, akkor lehet elkezdeni tárgyalni az Oroszország elleni szankciók feloldásáról - jelentette ki. Az említett uniós szankciók kiváltó okai közt egyébként 2014-ben nem csupán a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés szerepelt, hanem - első pontként - a Krím orosz annektálása is. A Frankfurter Rundschau című német lap hétfői számában megjelent kommentár szerzője azt írta: "nem bizalomkeltő", hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a Merkel-Putyin találkozó kimeneteléről, arról, hogy miként akarják rendezni a konfliktusokat. "Szíriában például nem szabad szentségtelen szövetséget létrehozni" - fogalmaz a frankfurti lap, amelynek kommentátora szerint megengedhetetlen, hogy az Aszad Szíriájába visszatérőket börtön vagy kínzás várja. 
2018.08.20 15:14
Frissítve: 2018.08.20 15:31

Késes támadót lőttek le a katalán rendőrök

Publikálás dátuma
2018.08.20 13:42
Elszállítják a támadó holttestét a cornellai kapitányságról
Fotó: AFP/ Lluis Gene
Allah akbar!- kiáltással rontott rá egy Barcelona melletti rendőrőrs dolgozóira egy késsel hadonászó férfi. Esélye sem volt a rendőrökkel szemben.
2018.08.20 13:42