OECD: a kkv-k csak rövid távra terveznek

A magyar kormány az unortodox gazdaságpolitika kritikus támogatóját találta meg Alvaro Pereirában. Portugália volt gazdasági minisztere a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízott főközgazdászaként szólalt fel hétfőn a magyar kis- és középvállalatok (kkv) versenyképességének erősítéséről szóló budapesti konferencián.

A szakember elsősorban a nyereségadó 9 százalékosra történő csökkentésével, és a munkaadók terheinek mérséklésével értett egyet, azonban azzal kapcsolatban már erős kétségei voltak, hogy a konferencia fő témájául szolgáló kkv-k helyzetében ezzel érdemleges javulást lehessen elérni. Alvaro Pereira, mielőtt az magyar kormánnyal közös jelentésüket megfogalmazták, megbeszéléseket folytatott a hazai vállalkozó szféra jelesebb képviselőivel, beleértve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is. Tapasztalatairól elmondta: nálunk az a jellemző, hogy a kkv-k, és kiemelten a mikrovállalkozások, működésük első 2-3 esztendejében gyorsan növekednek, majd ez a folyamat megáll, és számosan ettől kezdve már csak a túlélésükért küzdenek. Nem mindig eredményesen. Ennek az az oka, hogy nem eléggé motiváltak abban a tekintetben, hogy ne csak a hazai piacon helyezzék el a termékeiket, illetve nyújtsanak szolgáltatásokat. Főként csak rövid távú 2-3 éves hitelt vesznek fel, pedig egy vállalkozás csak akkor lehet biztos a dolgában, ha messzebb - 10-15 évre - tekint előre. (Az ugyancsak felszólaló Parragh László, az MKIK elnöke ezzel némileg vitába szállt, emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi kártyával nyújtott hitel futamidejét is meghosszabbíthatják az eredményesen gazdálkodó kkv-k.)

Pereira tapasztalatai szerint a kkv-k tulajdonosai nálunk nem tervezik meg kellő részletességgel és előrelátással cégük jövőjét. Nem gondoskodnak arról, hogy mi történik azt követően, ha már nem tudnak érdemlegesen részt venni a vállalkozás működésében. Nincsenek megfelelő ismereteik arról, hogy mit kell tenniük egy megfelelő cégösszeolvadás érdekében, illetve azért, hogy számukra megfelelő módon vásárolják fel cégüket.

A legnagyobb gond azonban az, hogy a kormány nem finanszírozza eléggé a digitális társadalomban való hasznos részvételhez szükséges képzéseket nyújtó felsőoktatási beruházásokat - tette hozzá Pereira.

Az OECD igazgatója hitet tett az MKIK által is fontosnak tartott duális szakmunkásképzés mellett, amikor a tanulók képzésük tekintélyes részét ott töltik, ahol tényleges termelés vagy szolgáltatás folyik. Ugyanakkor Pereira tapasztalatai szerint ez az egyébként hasznos képzési forma Magyarországon gyakran mégsem tölti be azt a szerepét, azaz mégsem olyan szakmunkások hagyják el az iskolákat amelyekre a gazdaság szereplőinek ténylegesen szükségük lenne. Ez is oka annak, hogy Magyarország versenyképessége nem megfelelő. Pereira is támogatja a bürokrácia csökkentését - a kkv-k arányaiban többen töltenek adminisztratív tevékenységgel, mint a nagyok -, ám itt is megfelelően kellene kezelni az állam szerepet.

A konferencián felszólaló Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is kifejtette: a kormány 2017-ben meghirdetett versenyképességi fordulatának nélkülözhetetlen követelménye a magyar kkv-k termelékenységének növelése. A Nemzeti Versenyképességi Tanács elnökeként fontosnak tartotta, hogy a hazai vállalkozói kör első kézből értesüljön a stratégia legfontosabb tanulságairól és eredményéről, amelynek fontos állomásaként jelölte meg a hétfői konferenciát.