Arénába mennek a cigányzenészek

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:48
Forrás: Zsidó Kulturális Fesztivál

Tíz év után újra az Arénában lép fel a 32 éves 100 Tagú Cigányzenekar. A február 25-i kétrészes koncerten komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt is játszanak majd.

Szerző

Art mozik- és forgalmazók - Egy nullával több

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:47
A visegrádi Duna Mozi - 125 ember fér el a 2016-ban felújított mozi nézőterén

Az art mozik és az art-forgalmazók tavalyi támogatásával kapcsolatban a Kultúráért Felelős Államtitkárság január elején kiadott egy részletes adatokat tartalmazó közleményt. Ezen az szerepelt, hogy Visegrád egytermes mozija kilencmillió forintot kapott, miközben a kiírás szerint a plafon maximum kétmillió forint lehetett volna. Lapunk, Támogatás anomáliákkal címmel adott hírt a döntésről, ami a mozis szakma egységes felháborodását váltotta ki. Mára kiderült, hogy nem is lett volna miért.

„A Kultúráért Felelős Államtitkárság örömmel adott hírt az art mozik és az art forgalmazók 2017-es támogatásáról, azonban a közzétett döntési listában elírás történt, amit korrigáltunk. A visegrádi Duna Mozi 2017-ben 900 ezer forint támogatást kapott. A tévedés miatt elnézést kérünk.” – nyilatkozta lapunknak az EMMI arra a kérdésünkre, hogy mi történt. A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy idén lesz artmozis és artfilm forgalmazó támogatás. Várhatóan a tavalyival megegyező keretösszeggel tervezhetnek a leendő pályázók.

Az elbírálás legfőbb szempontjait firtató kérdésünkre az intézmény az alábbi tájékoztatást adta: "Az art mozik támogatásának az a célja, hogy minél több emberhez eljussanak a művészfilmek. Az art besorolású filmalkotások forgalmazóinak támogatási feltétele a Nemzeti Filmiroda által kiadott, art minősítésre vonatkozó határozat. Art minősítés annak a filmnek adható, amely művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, vagy amelyet az NMHH Art bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentősnek, magas művészi színvonalúnak ítél. A bizottsági besorolás meghatározza, hogy mely filmek forgalmazása támogatható. A pályázati döntés fő szempontja a filmalkotás kulturális, oktatási tartalmi értéke, valamint az art mozikban történő terjesztés."

Mivel több szakmabeli azt sérelmezi az EMMI pályázati rendszerével kapcsolatban, hogy nem tudják kik döntenek, erre is rákérdeztünk, de konkrét neveket nem tudtunk meg. „A támogatásra mindkét pályázat esetében az államtitkárság szakreferenseiből álló testület tesz javaslatot, a döntést a kultúráért felelős államtitkár hozza meg.” – áll az EMMI írásban küldött válaszában.

Kis hazugság a békéért

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:46
Forrás: Netflix
Abortusz, a női szó hitele és az elnyomottak kihasználása a fő témái a Margaret Atwood regényén alapuló Alias Grace című sorozatnak.

Az utóbbi hónapok szexuális zaklatással kapcsolatos botrányaiban és egy XIX. századi bűnügyi történetben több közös van, mint gondolnánk. Margaret Atwood 1996-ban jelentette meg Alias Grace című regényét, amelyből A szolgálólány meséjéhez hasonlóan szintén sorozat készült. Grace Marks az 1840-es évek Kanadájának hírhedt gyilkosnője volt. A 16 éves szolgálót azzal vádolták, hogy megölte gazdáját és háziasszonyát állítólagos szeretőjével együtt. A férfit felkötötték, Grace-t először tébolydába, majd börtönbe zárták. Sem a regényből, sem a sorozatból nem derül ki, hogy Grace ártatlan, mentális problémákkal küzdő áldozat vagy csábító gyilkos. A hatrészes sorozatban (ahogy a regényben is) jól működik az elbizonytalanítás. A fiatal orvos Simon Jordan 15 évvel az eset után keresi fel a börtönigazgató feleségének kegyeit élvező Grace-t és a nő szabadon engedését támogató bizottság jelentést kér tőle. Jordan újszerű technikával akar rájönni, hogy elmebeteg, illetve ártatlan-e Grace: álmokkal és asszociációkkal akar közel kerülni a gyilkosság napjához, amelyre a nő állítólag nem emlékszik. Grace belső monológjai eltérnek attól, amit az orvosnak mond, illetve újra és újra rövid ideig látjuk a gyilkosság képeit is és olyan jeleneteket, amelyek Grace bűnösségét igazolják. Azt azonban nem tudni, hogy ezek emlékképek, vagy illusztrációi annak, amit a korabeli közvélemény gondolt az elítélt nőről. Ráadásul Grace mondandóját mindig ahhoz igazítja, amit mások elvárnak tőle, vagy éppen ki akarja elégíteni vagy megbotránkoztatni hallgatóságát.

A Netflix által is átvette, kanadai CBC sorozata igazi női produkció: Atwood is részt vett a készítésében, a forgatókönyvíró-producer Sarah Polley volt, a rendező pedig Mary Harron. A főszerepre tökéletes színésznőt találtak: Sarah Gadon még a nyomorban is előkelőséget sugároz és törékenyen szép, de amikor a néző már ártatlannak vélné, olyan ravaszsággal és néha gonoszsággal szólal meg, hogy elhiszünk róla bármit. A regényben sokkal többet tudunk meg mind a közvélemény álláspontjairól, a fiatal orvosról és más orvosok véleményéről is, a sorozatban azonban egyértelműen a női szereplőkön van a hangsúly.

Az Alias Grace politikus és feminista, ebben nem marad el A szolgálólány meséjétől. Olyan patriarchiális korban járunk, ahol a hatalommal bírók kihasználják a kiszolgáltatottak helyzetét. Grace és a középpontba állított nők szolgák, szegénységük miatt erkölcstelennek gondolják őket, urak prédái. A terhesség nem áldás, következménye szégyen vagy halált okozó illegális abortusz, Grace így veszíti el legjobb barátnőjét, Mary Whitney-t. Grace ráadásul bevándorló is, ír származása előítéletet szül másokban.

A sorozat a regénynél jobban hangsúlyozza a politikai szálat: Kanadában 1837-ben a farmerek fellázadtak a brit gyarmati kormányzat ellen. Mary ugyan a regényben is a levert lázadók oldalán áll, a sorozatban ez adja karaktere alapját, halálos ágyán pedig a lázadóvezér szabadságról szóló beszédét mondatja el Grace-szel. Egy jelenetben pedig egy fekete szolgáló kijelenti, hogy a többiekkel ellentétben ő nem fél Grace-től, hiszen a gazdáját ölte meg. Ezek a nők tudják, hogy igazságtalan, ami velük történik, lázadnának is, de leginkább csak a düh gyűlik bennük. Grace esetében mindennek egy gyilkosság a következménye, amit a körülette lévők elmebetegséggel magyaráznának, nem az elnyomás elviselhetetlen traumájával.

A sorozat olyan aktuális kérdéseket vet fel például a szexuális zaklatások kapcsán, hogy mennyire adunk hitelt az áldozatok szavainak vagy ítélünk a saját sztereotípiáink alapján. De arra is rákérdez az Alias Grace, hogy hova vezethető el az évek alatt felgyülemlő düh és hogyan dolgozható fel egy trauma, hogyan beszélhetünk ezekről, ha általában azt is megszabják a társadalmi normák, hogy mit mondhatunk el a traumákról. Grace utolsó monológjában arról beszél többek között, hogy mindig változtatott egy kicsit a történetén, hiszen egy ártatlan hazugság igazán kis ár a békéért. Ezután Grace hosszan és teljes nyugalommal, mégis kihívóan tekint a nézőre: te megfizeted ezt az árat és vállalod a következményeit?

Felkeléstől a parlament felgyújtásáig
1837-ben Kanadában több lázadás is kitört a brit gyarmati kormányzat ellen. Felső-Kanadában William Lyon Mackenzie vezetésével ragadtak fegyvert az elégedetlen farmerek és politikai reformisták, majd Alsó-Kanadában Chambly és Sorel városát elfoglalták, Quebecet pedig körbevették a lázadók. A felkelést végül leverték a hatóságok és több száz résztvevőt bebörtönöztek. 1848-ban a felkelés jóvátételi törvényének meghozatala után tüntetők felgyújtották a montreali parlament épületét.