Izrael nem nyújt segélyt Gázának

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:36
Fotó: AFP/Jack Guez

Éleződik a feszültség Izrael és Gázai-övezetet uraló Hamasz között, bár egyelőre - az övezetből származó, elszórt rakétatámadásoktól eltekintve - elsősorban lélektani hadviselés folyik. Ennek jele, hogy Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter kijelentette: Gázában nincs humanitárius válság. Elutasította azokat a felvetéseket, miszerint Izrael közvetlen segélyt küldene az övezetbe, megakadályozandó a háború kitörését a növekvő gazdasági krízis miatt. Ugyanakkor elismerte, hogy a helyzet Gázában valóban nehéz, amit kezelni kell. Megerősítette, hogy Izrael nem fogja akadályozni a nemzetközileg finanszírozott projekteket, amelyek célja a gázai lakosok életminőségének javítása. "Van elég gazdag arab ország" - jegyezte meg.

Szerző

Felkészül: Montenegró, Szerbia

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:34
Inkább exportálna stabilitást, semmint hogy importálja az instabilitást Fotó: AFP/Mustafa Oztruk/Anadolu Agency

Montenegró és Szerbia 2025-ben elérkezhet az európai uniós tagság küszöbére, ha addig teljesítik a felvétel minden kritériumát — szögezi le az EU és a hat nyugat-balkáni ország kapcsolatainak jövőjét felvázoló dokumentum, amelyet kedden tett közzé az Európai Bizottság.

“Vagy stabilitást exportálunk a régióba, vagy importáljuk onnan az instabilitást” — magyarázta sajtótájékoztatóján Johannes Hahn bővítésért felelős biztos, miért fontos az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak szorosabbra fűzése, a térségnek felkínált “európai perspektíva” megerősítése. A brüsszeli nyitást indokolja, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb gazdasági és politikai befolyásra törekszik a térség országaiban.

Az Európai Bizottság nem tűz ki céldátumot a csatlakozásra, de teljesíthetőnek ítéli, hogy a felkészült államok akár már hét év múlva a közösség tagjává váljanak. Jelenleg a csatlakozási tárgyalásokat folytató Montenegró és Szerbia tűnik esélyesnek a 2025-ös tagfelvételre, bár mindkét ország előtt kolosszális feladatok állnak, mindenekelőtt a jogállam, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és a korrupció elleni harc terén.

Az uniós intézmény közleményében megerősíti, hogy Szerbia és Koszovó addig nem reménykedhet az EU-tagságban, amíg kapcsolataikat nem normalizálják egy átfogó, jogi erővel bíró megállapodásban. Minden bizonnyal a horvát-szlovén határvita keserű tapasztalatai alapján figyelmezteti a brüsszeli testület a nyugat-balkáni államokat arra, hogy két- és többoldalú nézeteltéréseiket — különös tekintettel a határvitáikra — jóval a csatlakozásuk előtt rendezniük kell.

A hatok EU-tagságra való felkészülését az eddiginél hatékonyabb és célzottabb támogatással kívánja ösztönözni az Európai Bizottság, amely egyebek között szakértőket, befektetéseket, digitális fejlesztéseket, szorosabb energetikai együttműködést, a diákcsere program jelentős kibővítését ígéri az elkövetkező két évre. A jelenlegi költségvetési ciklusban a régió országai számára elkülönített EU-források nagysága ugyan nem változik, de a brüsszeli testület a források gyorsabb és emelkedő összegű átutalását helyezi kilátásba.

Megkönnyítheti az alkotmánybíróság az SPD dolgát

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:32
Koalíción dolgoznak - Belátták, hogy még hosszadalmas egyeztető éjszaka vár rájuk Fotó: AFP/Kay Nietfeld/DPA
Az utolsó utáni pillanatig tárgyaltak a német nagykoalícióról. A tárcák elosztásáról csak később lesz döntés.

Ha megszületik a német kormányprogram, a szociáldemokraták mintegy 450 ezres tagságának is szavaznia kell arról, hozzájárul-e a nagykoalíció folytatásához. Ám kételyek merültek fel annak kapcsán, egyáltalán alkotmányos-e egy ilyen voksolás. A Rheinische Post azt közölte, a német alaptörvény felett őrködő taláros testület is foglalkozik a kérdéssel. Öt beadvány érkezett az alkotmánybírósághoz, amelyekben a szavazás ellen érvelnek. Ezekből kettő napirendre tűzését indoklás nélkül elutasították.

Már négy évvel ezelőtt is felmerült: mennyire hozható összhangba az alkotmánnyal a tagság szavazása. Akkor a taláros testület gyorsított eljárásban úgy döntött, hogy a voksolást le lehet bonyolítani. Néhány alkotmánybíró azonban azért bírálta a pártbéli referendumot, mert azzal „akadályozhatják a szociáldemokrata képviselők szabad döntéshozatalát” – közölték.

Jörn Ipsen alkotmányjogász úgy vélte, a német igazságszolgáltatás legfontosabb szerve aligha gördít akadályt a szavazás lebonyolítása elé. Nem lehet előírni egy párt számára, milyen belső döntéshozatalt válasszon – mondta a Neue Osnabrücker Zeitungnak.

Hogy pontosan hányan szavazhatnak az SPD-ben, ennek a nap folyamán kell eldőlnie. A szociáldemokrata vezetés korábban úgy határozott: aki kedden este hat óráig felvételt nyer a pátba, az még szavazhat, aki már ezen időpont után kerül az SPD-be, az már nem dönthet arról, hogy a párt maradjon-e a nagykoalícióban.

A Zöldek azt közölték, a szociális kérdéseket illetően visszalépés tapasztalható a CDU/CSU és az SPD között ahhoz képest, mint amit a környezetvédők elértek a korábbi, úgynevezett Jamaica-koalícióról szóló tárgyalások során. A párt szerint a gyermekszegénység terén tapasztalhatóak a legnagyobb hiányosságok. A Zöldek utaltak arra, hogy a korábbi megbeszéléseken megállapodás született arról: a gyermeküket egyedül nevelők automatikusan megkapják a segélyt az államtól, a nagykoalíció esetében azonban szó sincs erről. Anton Hofreiter, a környezetvédők frakcióvezetője azzal vádolta az uniópártokat és a szociáldemokratákat, hogy kevés jó ötlettel álltak elő a tárgyalásokon.

Angela Merkel az amerikai tőzsdeindex jelentős csökkenése kapcsán is a nagykoalíció létrehozása mellett érvelt. Mint fogalmazott, a szociáldemokratákkal való további négy évig tartó együttműködéssel a jólétet, a biztonságot akarják biztosítani az ország polgárai számára. A tőzsdeindexek zuhanása kapcsán megjegyezte, „nehéz időket élünk”. A kancellár egyúttal úgy vélte, komoly kompromisszumok nélkül nem lehet megállapodás. Volker Bouffier, Hessen tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke kedden délelőtt azt közölte, annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a tárgyalások végül kudarcba fulladnak. Andreas Scheuer, a Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára pedig arra számított, hogy a tárgyalások kedden késő éjjelig is eltarthatnak. „Hosszadalmas éjszaka előtt állunk” – fejtette ki.

A tárcák elosztásáról csak később születik döntés. Carsten Schneider, az SPD parlamenti frakciójának ügyvezetője szerint a jövő zenéje, hogy ki melyik tárcát kapja majd meg. Arról sem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy Martin Schulz, az SPD elnöke miniszteri posztot kap-e.

Jobban érezték magukat az CDU-nál
A nagykoalíciós tárgyalásokat egyik nap a szociáldemokraták, másik nap az uniópártok központjában rendezték meg. A Die Zeit a Twitteren értékelte, melyik politikai erő gondoskodott jobban az újságírókról. A válasz a lap szerint egyértelmű: a kereszténydemokratáknál. Itt ugyanis ingyen kaptak innivalót és sósperecet, és az internetes kapcsolattal sem volt gond. Az SPD fellegvárában, a Willy Brandt házban viszont fizetniük kellett a bisztróban az ellátmányért, és még meleg sem volt.