Csoportrangadóval kezdi az évet a Veszprém a BL-ben

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:55
Legutóbb Nilssonék nyertek 28-24-re Fotó: MTI/Kovács Tamás

A férfi kézilabda Bajnokok Ligája B csoportjának 11. – idei első – játéknapján az eddigiekben 13 pontot gyűjtő, ezzel harmadik helyen álló Telekom Veszprém a mögötte két pontnyi lemaradással következő THW Kiel vendége lesz ma este (19.30, tv: Sport1).

A Kiel trénere, Alfred Gíslason nincs könnyű helyzetben a bakonyiak vendégjátéka előtt, a januári Európa-bajnokság után ugyanis több játékosa is sérülten tért vissza klubcsapatához. Marko Vujin térdfájdalmak, Rene Toft Hansen és Lukas Nilsson pedig combsérülés miatt hiányzik, rajtuk kívül a csapatkapitány Domagoj Duvnjak, Nikola Bilyk és Christian Dissinger sem egészséges. A Veszprémből William Accambray és Győri Mátyás nem léphet pályára hasonló okok miatt.

"A Kiel ellen játszani mindig az egyik legnehezebb dolog a kézilabda-berkekben, de egyben jó móka is, hiszen remek hangulat van abban a hatalmas arénában" – idézi a veszprémiek honlapja az együttest felkészítő Ljubomir Vranjest. - Szeretnénk pontokat rabolni a Kieltől, de tudjuk, hogy nem lesz egyszerű dolgunk – tette hozzá a tréner.

A sorozat másik magyar résztvevője, a bajnoki ezüstérmes MOL-Pick Szeged vasárnap játszik a BL-ben, a Rhein-Neckar Löwen lesz a csongrádiak ellenfele.

Szerző

Futballüzlet - Közös cél, más érdekek

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:52

A klub, a labdarúgó és a játékosügynök is szeretne a lehető legjobban járni egy-egy átigazolásnál, az idevezető utat azonban másképp képzelik el a felek.

Hogyan szerződik egy játékos az egyik klubból a másikba? Előny vagy hátrány, ha valakinek lejár a szerződése? Mekkora a szerepük a játékosügynököknek egy-egy megállapodás aláírásában? Lapunk korábbi válogatott játékost, egykori klubvezetőt és játékosügynököt is megkeresett, a név nélkül adott válaszokból az derült ki, hogy nincs általános recept.

Minden szerződéskötés más, de azért vannak általános jellemzők. Az egyik érdekkülönbség: a klubok szeretnének hosszú távú, sok éves szerződést kötni, mert így tudnak előretervezni egy-egy játékossal. Az ügynökök ezzel szemben a rövidebb megállapodásban érdekeltek, mert minden új állomáshelyen esélyük van arra, hogy magasabb fizetést harcoljanak ki védencük számára. Az ügynökök a futballisták fizetéséből kapnak jutalékot, kivéve akkor, ha egy klub azzal bízza meg őket, hogy valamelyik hiányposztra találjanak valakit, ilyenkor az átigazolási díjból (is) részesülnek, de ez a ritkább eset.

A legismertebb ügynök Jorge Mendes, Cristiano Ronaldo menedzsere Fotó: AFP/Burak Akbulut

A legismertebb ügynök Jorge Mendes, Cristiano Ronaldo menedzsere Fotó: AFP/Burak Akbulut

A nemzetközi szövetség (FIFA) ajánlása négy százalékos ügynöki jutalékot javasol, mivel azonban ez nem szabály, nem ellenőrzi, hogy ki, mennyiért dolgozik. A magyar játékosügynökök átlagosan tíz százalék jutalékért végzik a munkájukat. Hogy ezért mit csinálnak, az egyénileg változó, minden attól függ, miben állapodtak meg a futballistával. Van, aki a klubbal megkötött szerződésig dolgozik, és akkor foglalkozik megint a labdarúgóval, ha a játékos a szerződése meghosszabbításáról vagy felbontásáról szeretne megegyezni klubjával. Mások segítenek a játékosnak a lakáskeresésben, az alkalmazkodásban az új környezethez, olyanok is vannak, akik honlapjukon vagy a lapoknak küldött hírlevelekben folyamatosan beszámolnak védenceik szerepléséről.

Nehéz helyzetbe kerülnek a lejáró szerződésű futballisták, akikre ilyenkor két irányból nehezedik nyomás: a klub szeretné magához láncolni a futballistát, az ügynöke pedig arra próbálja rávenni, hogy váltson. Nehéz ilyenkor jól dönteni, különösen azért, mert vannak ügynökök, akiket csak a saját bevételük fontos, és olyan csapathoz is kiközvetítik a játékost, ami az illető labdarúgó képességeinek nem felel meg, és nem kap játéklehetőséget új klubjában. Ilyenkor a magasabb fizetésének sem tud felhőtlenül örülni, ezzel az üzlettel csak az ügynök jár jól, köszönhetően a magasabb jutaléknak. Több magyar csapatnál pedig azzal büntetik a szerződést nem hosszabbító játékost, hogy a profi keretből átteszik a második számú együtteshez. Ezzel mindenki rosszul jár, hiszen a klubnak az alapfizetést továbbra is folyósítani kell, a játékos pedig sokszor elveszíti a motivációját, ami kihat a teljesítményére, és új csapatot is nehezebben talál az, aki előtte hónapokig csak tengődött a klubjánál.

A megoldás az lehetne, ha a szerződések lejárta előtt másfél-két évvel kötnének egy újabb, hosszabb távú megállapodást, de ez egyelőre elsősorban nyugaton szokás, itthon nem jellemző ez a fajta tudatos, hosszú távú tervezés.

Olyan esetekről is lehetett hallani, hogy a szerződéshosszabbításról folyó tárgyalásnál a klub azt is meghatározta, hova kell később szerződnie a futballistának. Az ilyen kényszerítés ellentétes a piaci törvényekkel és a jóérzéssel is, tenni ellene viszont addig nem lehet, amíg az érintettek nem vállalják a nevükkel, hogy ilyen helyzetbe kerültek.

Bárki lehet játékosügynök

A Bosman-szabály 1995-ös bevezetése után – melynek lényege, hogy a lejáró szerződésű játékosokért nem kérhet pénzt korábbi klubjuk és nem lehet korlátozni az idegenlégiósok számát egy csapatban – jött el a futballügynökök ideje. (Előtte a lejárt szerződésű játékosok árát a felvett fizetése és a klubja által igazolt további költségek alapján állapították meg, érvényes megállapodással rendelkezőknél pedig a klubok egyezkedtek egymással.) A FIFA a kétezres évek közepén licenchez kötötte az ügynöki tevékenységet, amelynek egyik feltétele volt a megfelelő tanfolyam elvégzése. A magyar szövetség, igazodva a nemzetközi szabályokhoz és árfolyamokhoz a magyar ügynököktől 700 ezer forintos regisztrációs díjat és 21 millió forint értékű felelősségbiztosítást kellett kötni, ez volt a feltétele a FIFA-licenc kiadásának. 2015-ben a FIFA eltörölte ezt az előírását, a magyar szövetség 2016. január 1-től ehhez igazította új közvetítői szabályzatát. A korábbi díj helyett 50 ezer forintot kell a regisztrációért fizetni az MLSZ-nek, ezért kétéves közvetítői szerződés köthető a szövetséggel. Illetve minden átigazolás után további húszezer forintot kell átutalnia a játékosügynöknek a szövetség számlájára.

Futballüzlet - Közös cél, más érdekek

Publikálás dátuma
2018.02.07. 06:52

A klub, a labdarúgó és a játékosügynök is szeretne a lehető legjobban járni egy-egy átigazolásnál, az idevezető utat azonban másképp képzelik el a felek.

Hogyan szerződik egy játékos az egyik klubból a másikba? Előny vagy hátrány, ha valakinek lejár a szerződése? Mekkora a szerepük a játékosügynököknek egy-egy megállapodás aláírásában? Lapunk korábbi válogatott játékost, egykori klubvezetőt és játékosügynököt is megkeresett, a név nélkül adott válaszokból az derült ki, hogy nincs általános recept.

Minden szerződéskötés más, de azért vannak általános jellemzők. Az egyik érdekkülönbség: a klubok szeretnének hosszú távú, sok éves szerződést kötni, mert így tudnak előretervezni egy-egy játékossal. Az ügynökök ezzel szemben a rövidebb megállapodásban érdekeltek, mert minden új állomáshelyen esélyük van arra, hogy magasabb fizetést harcoljanak ki védencük számára. Az ügynökök a futballisták fizetéséből kapnak jutalékot, kivéve akkor, ha egy klub azzal bízza meg őket, hogy valamelyik hiányposztra találjanak valakit, ilyenkor az átigazolási díjból (is) részesülnek, de ez a ritkább eset.

A legismertebb ügynök Jorge Mendes, Cristiano Ronaldo menedzsere Fotó: AFP/Burak Akbulut

A legismertebb ügynök Jorge Mendes, Cristiano Ronaldo menedzsere Fotó: AFP/Burak Akbulut

A nemzetközi szövetség (FIFA) ajánlása négy százalékos ügynöki jutalékot javasol, mivel azonban ez nem szabály, nem ellenőrzi, hogy ki, mennyiért dolgozik. A magyar játékosügynökök átlagosan tíz százalék jutalékért végzik a munkájukat. Hogy ezért mit csinálnak, az egyénileg változó, minden attól függ, miben állapodtak meg a futballistával. Van, aki a klubbal megkötött szerződésig dolgozik, és akkor foglalkozik megint a labdarúgóval, ha a játékos a szerződése meghosszabbításáról vagy felbontásáról szeretne megegyezni klubjával. Mások segítenek a játékosnak a lakáskeresésben, az alkalmazkodásban az új környezethez, olyanok is vannak, akik honlapjukon vagy a lapoknak küldött hírlevelekben folyamatosan beszámolnak védenceik szerepléséről.

Nehéz helyzetbe kerülnek a lejáró szerződésű futballisták, akikre ilyenkor két irányból nehezedik nyomás: a klub szeretné magához láncolni a futballistát, az ügynöke pedig arra próbálja rávenni, hogy váltson. Nehéz ilyenkor jól dönteni, különösen azért, mert vannak ügynökök, akiket csak a saját bevételük fontos, és olyan csapathoz is kiközvetítik a játékost, ami az illető labdarúgó képességeinek nem felel meg, és nem kap játéklehetőséget új klubjában. Ilyenkor a magasabb fizetésének sem tud felhőtlenül örülni, ezzel az üzlettel csak az ügynök jár jól, köszönhetően a magasabb jutaléknak. Több magyar csapatnál pedig azzal büntetik a szerződést nem hosszabbító játékost, hogy a profi keretből átteszik a második számú együtteshez. Ezzel mindenki rosszul jár, hiszen a klubnak az alapfizetést továbbra is folyósítani kell, a játékos pedig sokszor elveszíti a motivációját, ami kihat a teljesítményére, és új csapatot is nehezebben talál az, aki előtte hónapokig csak tengődött a klubjánál.

A megoldás az lehetne, ha a szerződések lejárta előtt másfél-két évvel kötnének egy újabb, hosszabb távú megállapodást, de ez egyelőre elsősorban nyugaton szokás, itthon nem jellemző ez a fajta tudatos, hosszú távú tervezés.

Olyan esetekről is lehetett hallani, hogy a szerződéshosszabbításról folyó tárgyalásnál a klub azt is meghatározta, hova kell később szerződnie a futballistának. Az ilyen kényszerítés ellentétes a piaci törvényekkel és a jóérzéssel is, tenni ellene viszont addig nem lehet, amíg az érintettek nem vállalják a nevükkel, hogy ilyen helyzetbe kerültek.

Bárki lehet játékosügynök

A Bosman-szabály 1995-ös bevezetése után – melynek lényege, hogy a lejáró szerződésű játékosokért nem kérhet pénzt korábbi klubjuk és nem lehet korlátozni az idegenlégiósok számát egy csapatban – jött el a futballügynökök ideje. (Előtte a lejárt szerződésű játékosok árát a felvett fizetése és a klubja által igazolt további költségek alapján állapították meg, érvényes megállapodással rendelkezőknél pedig a klubok egyezkedtek egymással.) A FIFA a kétezres évek közepén licenchez kötötte az ügynöki tevékenységet, amelynek egyik feltétele volt a megfelelő tanfolyam elvégzése. A magyar szövetség, igazodva a nemzetközi szabályokhoz és árfolyamokhoz a magyar ügynököktől 700 ezer forintos regisztrációs díjat és 21 millió forint értékű felelősségbiztosítást kellett kötni, ez volt a feltétele a FIFA-licenc kiadásának. 2015-ben a FIFA eltörölte ezt az előírását, a magyar szövetség 2016. január 1-től ehhez igazította új közvetítői szabályzatát. A korábbi díj helyett 50 ezer forintot kell a regisztrációért fizetni az MLSZ-nek, ezért kétéves közvetítői szerződés köthető a szövetséggel. Illetve minden átigazolás után további húszezer forintot kell átutalnia a játékosügynöknek a szövetség számlájára.