Fellélegezhet Európa, a német uniópártok és a szociáldemokraták megállapodtak a kormányprogramról. A 177 oldalas dokumentumban komoly hangsúlyt kap az Európáról szóló rész, illetve több intézkedés a szociális helyzet javítását célozza.
Angela Merkel sajtóértekezletén azt közölte, az egész világ a német kormány megalakítását várta. Meggyőződését fejezte ki, hogy az új kormányprogram is garantálja a gazdasági fejlődést. Utalt arra, hogy a megállapodás konkrét időpontokat tartalmaz, így felülvizsgálható a nagykoalíció munkája. Elismerte, hogy több lendületre van szükség az uniópártok s a szociáldemokraták következő négy évi munkája során, s a reformokat gyorsabban kell átültetni a gyakorlatba. Azt is közölte, Németország nagyobb szerepre törekszik a világpolitikában. Martin Schulz, az SPD elnöke azt közölte, a német történelem legrövidebb koalíciós tárgyalása volt ez, alig több mint egy hétig tartott. Mint mondta, az emberek életkörülményeinek javítását tartották az elsődleges célnak. Kiemelte azonban, hogy az SPD szívén viseli Európa sorsát, hazája fontos szerepet akar játszani az Unióban. Schulz úgy vélte, hogy a koalíciós szerződés a szociáldemokraták keze nyomát viseli magán. Elégedetten nyilatkozott Horst Seehofer, a CSU elnöke is.
Az SPD a megegyezés nagy nyertesének mondhatja magát, mert nemcsak megtarthatja a külügyminisztériumot, melynek élén jelenleg a volt pártelnök, Sigmar Gabriel áll, hanem a munkaügyi mellett a kulcsfontosságú pénzügyi tárcát is megkaparintja. Hogy ez mennyire jelentős minisztérium, mi sem bizonyítja jobban: éveken át Angela Merkel kancellár jobb keze, Wolfgang Schäuble irányította munkáját. A dpa hírügynökség úgy tudja, hogy a következő német pénzügyminiszter Olaf Scholz hamburgi polgármester lesz. Az észak-német város vezetőjének várhatóan Andrea Dresselt nevezik ki. A külügyi tárca élére a várakozásoknak megfelelően Martin Schulz, az SPD elnöke kerül. Ez némi felzúdulást kelthet a szociáldemokratáknál. Sok tag úgy vélte, Schulznak nem kellene tárcát vállalnia, mert elvesztette hitelét. Az Európai Parlament volt elnöke úgy oldja meg a helyzetet, hogy az új kormány megalakulásával feladja a pártelnöki tisztségét, amelyet ideiglenesen Andrea Nahles frakcióvezető vesz át – írja a Süddeutsche Zeitung. Ez azért ügyes húzás, mert így az SPD tagok – a koalíciós szerződés értékelése mellett – lényegében a népszerűtlenné vált Martin Schulznak a párt éléről való leváltásáról is szavaznak.
A munkaügyi tárca megszerzése sem lebecsülendő a szociáldemokraták részéről, mert a Keresztényszociális Unió (CSU) is szemet vetett rá. Várhatóan a minisztériumot Sigmar Gabriel irányítja majd, hiszen mielőtt a német diplomácia vezetője lett volna, ezen minisztérium élén állt. Mindemellett szociáldemokrata személyiség kerül a család- az igazságügyi, valamint a környezetvédelmi minisztérium élére is.
Ám a CSU sem járt rosszul, hiszen a belügyi tárcát kapja meg. Élére a német belpolitika egyik legfontosabb szereplője, Horst Seehofer, a CSU elnöke, volt bajor miniszterelnök kerül. Ezzel végérvényesen eldőlt, hogy Seehofer, aki sokszor a német kormány belső ellenzékeként működött, Münchenből Berlinbe teszi át székhelyét. Eddig a kereszténydemokrata Thmas de Maiziere volt a belügyminiszter. A keresztényszociálisok kapják meg az építésügyi, a belbiztonsági, a fejlesztési és a közlekedési tárcát.
A kulcsminisztériumok közül a kereszténydemokratáké lesz a védelmi, a gazdasági, a mezőgazdasági, az egészségügyi és az oktatási tárca.
Még éjszaka sem látszott biztosnak a megegyezés. Ralf Stegner, az SPD alelnöke ugyanis akkor a Twitteren csigalassúsággal haladó megbeszélésekről tett említést, s azt is hozzátette, egyelőre senki sem tudja megmondani, mit hoz a jövő. Eredetileg déli 12 órára írták ki a kancellár közös sajtóértekezletét Paolo Gentiloni olasz kormányfővel, az időpontot azonban 18 órára helyezték át.
A megállapodás ellenére még mindig nem vehető készpénznek, hogy megalakul Angela Merkel negyedik kormánya, mert a koalíciós szerződésre a párt 463 723 tagjának is áldását kell adnia. Az utóbbi hetekben 24 ezren léptek be a pártba, feltételezések szerint többségük a megállapodás ellen szavaz. A voksolást az elkövetkezendő hetekben bonyolítják le. A szavazatokat várhatóan március első hétvégéjén számolják csak össze. Amennyiben ők is zöld utat adnak a megállapodásnak, akkor valóra válhat Angela Merkel vágya, s még éppen húsvét előtt létrejöhet az új kabinet.
Alexander Dobrindt, a CSU képviselőcsoportjának vezetője szerint jó reggelre virradt Németország, sikerült megoldani a pártok közötti konfliktusokat, ezért – mint fogalmazott – elérkezett az ideje annak, hogy megalakuljon új kormány. Az SPD WhatsApp csatornáján azt közölte, fáradtak ugyan a tárgyalók, de elégedettek.
Ami a koalíciós megállapodást illeti, a következő négy évben az eddigi időszakhoz képest 46 milliárd euróval többől gazdálkodhat az új kabinet. Szakértők veszélyesnek tartják a költekező politikát, hiszen csak akkor nem üt ez vissza, ha a gazdaság az eddigi mértékben gyarapodik. Ráadásul hiába tűnik ez tetemes összegnek, 10 milliárd eurót csak arra kell fordítani, hogy befoltozzák a szolidaritási adó részleges felszámolása révén keletkező lyukakat. (Ezt még az NDK felzárkóztatására vezették be a kilencvenes években. 2021-től azonban a németek mintegy 90 százalékának nem kell tovább fizetnie.) A fennmaradó összeg nagy részét az oktatásra fordítják. Emellett 1,5 millió új lakást kívánnak építeni, elő kívánják segíteni a menekültek integrálását a társadalomba.
A gyermekgondozási segélyt 2021-ig 25 euróval emelik, illetve növelik a gyermekek után járó adókedvezményt. A szegény gyermekek támogatását is emelik. Ha a kormány szociális elképzeléseit vesszük alapul, az említett 46 milliárd nem is fedezi a terveket. Bár korábban olyan ígéreteket is hallani lehetett, amelyek szerint Németország több pénzt fizet a közös uniós kasszába, több rendőrt küldenek az utcákra, emelik a nyugdíjakat és a védelmi kiadásokat is, ezek csak akkor valósíthatóak meg, ha az állami bevételek emelkednek. Bár felfelé korrigálták a gazdasági növekedésre vonatkozó becslést, a legutóbbi tőzsdepánik mutatja, hogy bármikor megrekedhet a növekedés.
Ugyanakkor a kormánynak nemigen volt más választása, mint az, hogy a szociális szférába, vagy az oktatásba invesztáljon. Szükség van a népszerű intézkedésekre, hiszen meg akarják akadályozni a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) további megerősödését. Ez lesz a legnagyobb kihívás a következő német kabinet számára.
