Fidesz-ügynökök a PDSZ-nél?

Belső „bizalmi válságról”, a szakszervezet működésképtelenségéről, „beépült fideszes ügynökökről” ír annak a bejegyzésnek a szerzője, amelyik kedd éjjel került fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Facebook-oldalára. Az írás szerint a PDSZ Országos Választmányának többsége január 5-én lemondott abból a célból, hogy egy rendkívüli kongresszus keretében teljes tisztújításra kerüljön sor.

„A PDSZ Felügyelő Bizottsága is lemondott. (…) A szervezeten belüli feszültséget csak a rendkívüli teljes körű tisztújító kongresszuson lehet feloldani, ahol megmérettetésre kerülnek azok a PDSZ-tagok, akik vezető tisztséget kívánnak betölteni a PDSZ testületében” – olvasható a levélben, amit bár senki nem jegyzett névvel, a szöveg egyértelmű utalást tesz arra, hogy a szerző a Felügyelő Bizottság egyik lemondott tagja. Úgy véli, a lemondások miatt a PDSZ Országos Választmányának határozatképessége rövidesen megszűnik, emiatt a szakszervezet is működésképtelenné válhat. „A PDSZ elnöke azonban nem akarja összehívni a kongresszust, azt minden eszközzel akadályozni igyekszik” – tette hozzá.

– Ez egyszerűen hazugság – nyilatkozta lapunknak Mendrey László. A PDSZ elnöke hangsúlyozta, a kongresszus összehívásának megvannak a szabályai, azokat ha akarná se tudná megkerülni. – A Facebook-on megjelent állásfoglalás nem a szakszervezet hivatalos álláspontja, azt senki nem hagyta jóvá, és egyoldalú tájékoztatást közöl – mondta. Mendrey nem tagadta, valóban vannak belső feszültségek, ám a szakszervezet saját jogászai, illetve más, külsős jogászok is egyértelműen megerősítették, hogy a PDSZ Országos Választmánya továbbra is határozatképes. A héten pedig választmányi ülést tartanak a helyzet rendezése érdekében.

Arra a kérdésünkre, valóban lehetnek-e „beépült fideszes ügynökök” a szakszervezetben, Mendrey nem tudott válaszolni. – Az viszont aggasztó, hogy most nálunk, múlt héten pedig a Pedagógusok Szakszervezeténél (PSZ) történtek hasonló dolgok. Az ilyen események, a megosztottság keltése a Fidesz érdekét szolgálják.

Megírtuk: a PSZ-nél ugyancsak belső harcok alakultak ki abban a kérdésben, hogy a szakszervezet csatlakozzon-e a kormány által létrehozott Köznevelés-stratégiai Kerekasztalhoz. A botrányt ebben az esetben is egy ellenőrizetlen Facebook-bejegyzés robbantotta ki, amelyben a korábbi döntésekkel és megállapodásokkal szembemenve arról írtak, hogy a csatlakozásról már meg is kezdődtek az egyeztetések. A PSZ elnöke, Galló Istvánné úgy nyilatkozott, az ellentétek a szakszervezet szakadásához vezethetnek. A PSZ hétfői vezetőségi ülése után szűkszavúan csak annyit közölt: az utóbbi napok „félreértésekkel és kommunikációs zavarokkal terhelt időszakát” lezárták.

Szerző

Megszavazta a marosvásárhelyi iskola újraalapítását a szenátus

Publikálás dátuma
2018.02.07. 15:12
Szavazás a Román Parlamentben (Palatul Parlamentului). Illusztráció: Shutterstock
A bukaresti szenátus döntő házként elfogadta szerdán a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, írja az MTI.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) terjesztette a parlament elé a tervezetet a bezárt iskola újraalapításáról. Az iskola önálló jogi intézményként fog működni, a már korábban elindult osztályokkal. Ez a legjobb megoldás, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézményt csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament – mutatott rá Kelemen Hunor, az RMDSZ közleményében.

A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedésre válaszul a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát. A romániai PSD szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea egy telefonbeszélgetés alkalmával már tavaly ősszel megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a román kormánypárt megoldja a marosvásárhelyi iskolaügyet, hétfőn pedig a Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is megerősítette: pártja támogatja a felekezeti iskola megalapításáról szóló tervezetet.

A szenátus döntését közel félórás parlamenti vita előzte meg. Ennek során Cseke Attila, az RMDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette szenátortársait: Románia alkotmányában és törvényeiben garantálja a kisebbségek jogát etnikai és vallási identitásuk megőrzéséhez. Hozzátette: a törvényt a kormány által megfogalmazott ajánlásokhoz igazították, így alkotmányosságához és szabályszerűségéhez nem fér kétség. Az iskolaalapítást ellenezte a Klaus Iohannis államfőhöz közel álló ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP). Érvelésük szerint ez egy jogerős bírósági döntést bírálna felül, így törvényellenes. Serban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője ezzel szemben rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz. A kormánykoalíció voksain kívül az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR) is értékes támogatást nyújtott az ügynek. Mihai Gotiu frakcióvezető-helyettes rámutatott: sajnálatos, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.

A tervezetet végül 71 törvényhozó támogatta, 20 ellenezte, négyen tartózkodtak. Az ehhez hasonló sarkalatos törvényekhez 69 igen-szavazatra van szükség, így azt a szenátus elfogadta. Mivel decemberben már a képviselőház is megszavazta az iskola újraalapítását, annak hatálybalépéséhez elvileg már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség. A törvény kihirdetését azonban a jobbközép ellenzéki pártok előzetes normakontrollal próbálják hátráltatni: mind a PNL, mind a PMP vezetői nem sokkal a szenátusi szavazás után bejelentették, hogy óvást emelnek a törvény ellen az alkotmánybíróságon.

Szerző

Megszavazta a marosvásárhelyi iskola újraalapítását a szenátus

Publikálás dátuma
2018.02.07. 15:12
Szavazás a Román Parlamentben (Palatul Parlamentului). Illusztráció: Shutterstock
A bukaresti szenátus döntő házként elfogadta szerdán a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, írja az MTI.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) terjesztette a parlament elé a tervezetet a bezárt iskola újraalapításáról. Az iskola önálló jogi intézményként fog működni, a már korábban elindult osztályokkal. Ez a legjobb megoldás, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézményt csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament – mutatott rá Kelemen Hunor, az RMDSZ közleményében.

A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedésre válaszul a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát. A romániai PSD szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea egy telefonbeszélgetés alkalmával már tavaly ősszel megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a román kormánypárt megoldja a marosvásárhelyi iskolaügyet, hétfőn pedig a Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is megerősítette: pártja támogatja a felekezeti iskola megalapításáról szóló tervezetet.

A szenátus döntését közel félórás parlamenti vita előzte meg. Ennek során Cseke Attila, az RMDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette szenátortársait: Románia alkotmányában és törvényeiben garantálja a kisebbségek jogát etnikai és vallási identitásuk megőrzéséhez. Hozzátette: a törvényt a kormány által megfogalmazott ajánlásokhoz igazították, így alkotmányosságához és szabályszerűségéhez nem fér kétség. Az iskolaalapítást ellenezte a Klaus Iohannis államfőhöz közel álló ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP). Érvelésük szerint ez egy jogerős bírósági döntést bírálna felül, így törvényellenes. Serban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője ezzel szemben rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz. A kormánykoalíció voksain kívül az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR) is értékes támogatást nyújtott az ügynek. Mihai Gotiu frakcióvezető-helyettes rámutatott: sajnálatos, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.

A tervezetet végül 71 törvényhozó támogatta, 20 ellenezte, négyen tartózkodtak. Az ehhez hasonló sarkalatos törvényekhez 69 igen-szavazatra van szükség, így azt a szenátus elfogadta. Mivel decemberben már a képviselőház is megszavazta az iskola újraalapítását, annak hatálybalépéséhez elvileg már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség. A törvény kihirdetését azonban a jobbközép ellenzéki pártok előzetes normakontrollal próbálják hátráltatni: mind a PNL, mind a PMP vezetői nem sokkal a szenátusi szavazás után bejelentették, hogy óvást emelnek a törvény ellen az alkotmánybíróságon.

Szerző