A jegybank már látja a biztosítók jövőjét

Tíz éves stratégiai tervet állított össze a Magyar Nemzeti Bank a hazai biztosítási szektor jövőjéről. A jegybank víziója szerint 2026-ig egymillió új ügyfél belépése lenne kívánatos a rendszeres öngondoskodások (élet- és önkéntes nyugdíjbiztosítások) piacán. Ezáltal Kandrács Csaba ügyvezető igazgató annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szerződésszámban felzárkózhatunk Nyugat-Európához, ha megduplázódik az öngondoskodási megtakarítások állománya, amely így meghaladhatná a GDP 10 százalékát is.

Jelenleg a gazdaságilag aktívak 54 százalékának van megtakarítási életbiztosítása vagy önkéntes takarékpénztári szerződése, ami jelentős visszaesést mutat a 2000-es évek elejéhez képest, amikor 87 százalékos volt ez az arány. Az MNB 10 esztendő múlva megelégedne a 80 százalékos mértékkel is.

Nagy Koppány igazgatótól azonban megtudtuk, hogy korántsem ennyire rózsás a jelenlegi helyzet. Igaz, hogy az önkéntes pénztári tagok száma az egymillió főt is meghaladja, ám ez a létszám stagnál, s ami ennél is nagyobb baj, felük nem fizeti még a tagdíjat sem. Az is kellemetlen tapasztalat, hogy a fiatalabbakat nem sikerült megszólítani, ezért folyamatosan növekszik a tagság átlagos életkora. Az igazgató szerint minden nyugdíjkiegészítő konstrukciót támogatnak, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást éppúgy, mint a nyugdíjbiztosítást vagy a nyugdíjelőtakarékossági számlát.

A jegybanki vezetők úgy látják, a jelenlegi 27, biztosítással foglalkozó intézmény száma csökkenni fog. A Népszava érdeklődésére, hogy érdemes volt-e a magánpénztárak vagyonát államosítani, amikor a megmaradt pénztárak tisztességes hozamot fizetnek a megtakarítóknak, kitérő választ kaptunk. Ugyancsak elhárították a válaszadást arról, hogy a külföldi biztosítóknak is számolniuk kell-e azzal, hogy a kormány ezen a piacon is 50 százalékos hazai részarányra törekszik. Most úgy látják, hogy mindenkinek van helye a biztosítók piacán, aki vállalja követelmények teljesítését.

Szerző
2018.02.07 19:14

324,42 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:46

Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 324,42 forintra emelkedett este hét órára a reggel fél nyolckor jegyzett 322,79 forintról. Az euró szerdán 322,15 és 325,57 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 286,08 forintról 287,65 forintra, a dolláré pedig 285,00 forintról 285,93 forintra emelkedett.
2018.08.15 19:46

Nincs egyezség a szabolcsi almákról, újabb tüntetés lesz

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Továbbra sincs megállapodás a termelők és a felvásárlók között a léalma felvásárlási árának emeléséről. A szabolcsi gazdák a jövő héten újabb feldolgozóüzemnél tartanak demonstrációt, és továbbra sem szállítanak gyümölcsöt az üzemekbe.
A szerdai egyeztetés is megállapodás nélkül zárult a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerdán az MTI-vel. A gazdák számára megalázóak és elfogadhatatlanok a legnagyobb magyarországi almaüzem feltételei, amelyet a többi feldolgozó ára is követ, ezért a termelők - a határozottabb fellépés mellett döntve - traktorokkal és félpályás útlezárással folytatják demonstrációjukat - közölték. A megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében.
A demonstrációt az Austria Juice anarcsi üzeme mellett a társaság vásárosnaményi telepe elé is kiterjesztik, ahol hivatalosan jövő hét kedden kezdődik a léalma átvétele. A Magosz hangsúlyozta:
A gazdák egyhangú döntése az, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron senki nem szállít be almát a feldolgozónak.
A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Hétfői közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár.
Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják.
Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól.
2018.08.15 19:21