Tíz éves stratégiai tervet állított össze a Magyar Nemzeti Bank a hazai biztosítási szektor jövőjéről. A jegybank víziója szerint 2026-ig egymillió új ügyfél belépése lenne kívánatos a rendszeres öngondoskodások (élet- és önkéntes nyugdíjbiztosítások) piacán. Ezáltal Kandrács Csaba ügyvezető igazgató annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szerződésszámban felzárkózhatunk Nyugat-Európához, ha megduplázódik az öngondoskodási megtakarítások állománya, amely így meghaladhatná a GDP 10 százalékát is.
Jelenleg a gazdaságilag aktívak 54 százalékának van megtakarítási életbiztosítása vagy önkéntes takarékpénztári szerződése, ami jelentős visszaesést mutat a 2000-es évek elejéhez képest, amikor 87 százalékos volt ez az arány. Az MNB 10 esztendő múlva megelégedne a 80 százalékos mértékkel is.
Nagy Koppány igazgatótól azonban megtudtuk, hogy korántsem ennyire rózsás a jelenlegi helyzet. Igaz, hogy az önkéntes pénztári tagok száma az egymillió főt is meghaladja, ám ez a létszám stagnál, s ami ennél is nagyobb baj, felük nem fizeti még a tagdíjat sem. Az is kellemetlen tapasztalat, hogy a fiatalabbakat nem sikerült megszólítani, ezért folyamatosan növekszik a tagság átlagos életkora. Az igazgató szerint minden nyugdíjkiegészítő konstrukciót támogatnak, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást éppúgy, mint a nyugdíjbiztosítást vagy a nyugdíjelőtakarékossági számlát.
A jegybanki vezetők úgy látják, a jelenlegi 27, biztosítással foglalkozó intézmény száma csökkenni fog. A Népszava érdeklődésére, hogy érdemes volt-e a magánpénztárak vagyonát államosítani, amikor a megmaradt pénztárak tisztességes hozamot fizetnek a megtakarítóknak, kitérő választ kaptunk. Ugyancsak elhárították a válaszadást arról, hogy a külföldi biztosítóknak is számolniuk kell-e azzal, hogy a kormány ezen a piacon is 50 százalékos hazai részarányra törekszik. Most úgy látják, hogy mindenkinek van helye a biztosítók piacán, aki vállalja követelmények teljesítését.
