Odüsszeuszi pár

Publikálás dátuma
2018.02.08. 06:45
Ata Kandó bejárta a világot, és hogy ne érezze feleslegesnek magát, megörökített mindent, amit látott
Egyedülálló életutat járt be a világhíres Ata Kandó fotográfus és volt szerelme, Kandó Gyula képzőművész, kiknek alkotásaiból kiállítás nyílt a Szentendrei Képtárban.

Tavaly szeptemberben, 104 éves kora előtt elhunyt Görög Etelka, aki Ata Kandó néven vált világszerte ismert fotográfussá és volt férje, Kandó Gyula képzőművész mellett életútja rendhagyó, már-már regényes. Kettejük alkotásait tekintheti meg a látogató, ha betér a Szentendrei Képtár Ferde Horizont című kiállítására, ahol Kandó Gyula szürrealista festményei és Ata Kandó a világ különböző pontjain készült fekete-fehér fotói szerepelnek.

A két szerelmes rendhagyó családból érkezett. Ata Kandó Görög Etelka néven született 1913-ban, de sajnálatos módon nem tudta kiejteni a nevét, így Atának nevezte magát. Szülei nyitottságának köszönhetően megtartotta a becenevet, amellyel később világhíressé vált. Művelt családból származott, édesanyja, G. Beke Margit, a skandináv irodalom magyar nyelvű fordításában jeleskedett, apja, Görög Imre, gimnáziumi tanár pedig számos orosz klasszikust ültetett át magyar nyelvre, többek között Gogol, Csehov és Gorkij műveit, és a két szülő közösen fordította le Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődését. Kandó Gyula 1908-ban született az olaszországi Savonában, édesapja idősebb Kandó Gyula mérnök volt, aki testvérével, Kandó Kálmánnal fejlesztette ki a Kandó-mozdonyt.

Szemfej tengeri lényekkel

Szemfej tengeri lényekkel

A két fiatal a Nagymező utca 3-ban működő Műhely nevet viselő grafikai iskolában ismerkedett össze, ahová 1928-től 1931-ig jártak. A Bortnyik Sándor festő-grafikus által alapított intézményben Kandó elsajátította az avantgárd festészeti stílust, és 1930-ban részt vett az Iparművészeti Múzeumban megrendezett Könyv és reklámművészeti kiállításon, amelyen többek között Victor Vasarely is szerepelt a képeivel. Később, 1936-ben Kandó tovább mélyítette a reklámszakmával kapcsolatos tudását, elvégezve a Budapesti Kereskedelmi Akadémia reklámügyi és kirakatrendezői szaktanfolyamát, később lemezborító terveket és plakátokat is készített, de művészi alkotóvágyát is ki akarta élni.

Kandó részt vett művészeti szemináriumokon, majd megismerkedett a magyar avantgárd leghíresebb alakjaival, Bálint Endre és Vajda Lajos festőművészekkel. Noha a Kandó-pár kétszer is kiköltözött Párizsba, nem sikerült nagyobb hírnévre szert tenniük. A második alkalommal, miután 1940-ben a német csapatok elfoglalták a francia fővárost, újra hazatértek Magyarországra. A budapesti zsidóüldözések során a házaspár többek életét mentette meg: Ata Kandó egy, az eredetihez hasonló SS egyenruhát varrt férjének, aki azt felöltve elindult a városban, hogy többeken segítsen. Ekkor mentette meg festőtársa, Bálint Endre életét is. A kiállítás egyik érdekessége, hogy az első teremben a két művésztől egyaránt láthatunk absztrakt alkotásokat.

Ata Kandó bejárta a világot

Ata Kandó bejárta a világot

A háború után Kandó Gyula és Ata Kandó útjai elváltak egymástól. Kandó hazautazott Magyarországra, ahol Szentendrére költözve szegényesen élte mindennapjait, művészeti ábrázolásán tovább finomított. Eközben Ata Kandó Párizsban Robert Capa, az akkor már világhírű fotográfusnak köszönhetően a Magnum ügynökség fotósainak képeit laborálta. Újabb fordulat következett: megismerkedett Ed Van der Elsken holland fotográfussal, akivel 1954-ben Amszterdamba utazott, majd összeházasodott. Ez a kapcsolat is válással végződött, de Ata Hollandiában maradt, és divatlapoknak dolgozott, majd a hatvanas évektől elindult világkörüli útjára. Járt Dél-Amerikában, a kaliforniai Sacramentóban, a brit Isle of Wright szigetén, és amerre csak utazott, megörökített mindent. Elmondása szerint: „Bármerre jártam a világban, ha véletlenül nem fényképeztem, úgy éreztem, feleslegesen vagyok ott”. Az 1956-os menekültekről készített fotósorozata komolyan hozzájárult a magyar forradalom külföldi bemutatásához.

A szentendrei kiállításon a látogató csak egyet sajnálhat, hogy nem tekinthető meg Ata Kandó Kalypso & Nausikaä című képsorozata, melyen Kandó Gyulától született három gyermeke jeleníti meg a napfényes olasz tengerparton Odüsszeusz bolyongását. Talán ezek a képek jellemzik a legjobban a Kandó-pár élettörténetét, hiszen, akárcsak a görög hősnek, nekik is számos megpróbáltatáson kellett túljutniuk.

Toldi és a terror

Publikálás dátuma
2018.02.08. 06:04
Illusztráció/AFP

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között. A 444 egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy az Alföldy Jenő-Valaczka András szerezőpáros könyvének egyik feladatában az áll: „Joggal ítéljük el ma a terrorizmust éppúgy, mint Miklós gyilkos tettét. A mindenfajta jognál mélyebb igazságérzet azonban jól tudja: a sarokba szorított, megalázott, felbőszített kutya harapni fog. Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”.

Alföldy és Valaczka tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI) adta ki 2015-ben. Szerintük: „továbbgondolásra, önálló vélemény megfogalmazásra ösztönöznek az elemzett szemelvények problémafelvetéseihez kapcsolódó rövid, esszészerű írások, amelyek különböző szakterületekről vagy épp a mindennapi életből hoznak példákat.” Az intézet szerda estig nem reagált a megkeresésünkre.

Arra a kérdésünkre, hogy egy magyartanár hogyan kezelje a helyzetet, a TANOSZ elnöke annyit mondott: fogadja kellő kritikával. – A kádári rendszerben is erős sugalmazások voltak, de akkor egyszerűbb volt szakmai alapon kezelni a történéseket, mint most – mondta Kereszty.

Egy 8.-os állami földrajzkönyvben egyébként - amelyet szintén az EKE OFI adott ki - a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról. A kiadó szerint azért, hogy a tanuló naprakész ismeretekkel rendelkezzen.

Nem ez az első alkalom, hogy a bevándorlás, illetve a menekültek helyzete vitatható módon kerül bele az új állami tankönyvekbe. 2016 szeptemberében olyan földrajzkönyvet kaptak kézhez a nyolcadikos diákok, amelynek több fejezetében is megjelentek a migrációval kapcsolatos leckék, feladatok. Az „Európa alkonya vagy új hajnala” című fejezetben egyik feladatában egy képen többféle nemzetiségű ember látható, a diáknak pedig „ismertetőjegyeik” alapján ki kell válogatnia az európaiakat. A tankönyv munkafüzetének egyik feladatában pedig olyan kijelentések szerepelnek a menekültekkel kapcsolatban, amelyek a kormány plakátjairól már ismerősek lehetnek. A különböző állítások – mint például az „Elveszik előlünk a munkahelyeket!” vagy a „Betegségeket terjesztenek!” – szövegbuborékokban jelennek meg, a diákoknak pedig azokat kell zöldre színezniük, amelyeknek lehet valóságalapja. A tankönyv és a munkafüzet ma is használatban van.

De nemcsak a menekültek, az Európai Unió is megkapta a magáét: ugyancsak egy állami kísérleti tankönyvben jelent meg egy ábra, amelyen Németországot anyamalacként ábrázolták, emlőin – mint kismalacok – csüngnek más, kisebb országok, például Belgium, amelynek fővárosa a sokat szidott Brüsszel. Az ábra szerint az egyetlen különálló „kismalac” Magyarország.

Arató László: műbalhénak tartom

A Toldi/terrorizmus-ügyet a sajtó által gerjesztett műbalhénak tartom - írta szerkesztőségünknek a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A kormány(párt) alantas és gyűlöletkeltő, politikai haszonlesésből űzött migránsozásának, terroristázásának légkörében valaki megtalált, felkapott egy szövegrészletet, amelyet nem eredeti (2011-es vagy még régebbi), hanem mai kontextusában, egy neuralgizált beszédtérben értelmezett. Azaz hamisan és tendenciózusan.

A tankönyv nem a "Toldiból vezeti le a terrorizmust", hanem egy lehetséges párhuzamot exponál. Csupán arra az összefüggésre épít, amely szerint a tehetetlenség erőszakot szül, hogy az erőszak gyakran az aránytalanul erősebbnek érzett ellenféllel szembeni elkeseredett reakció. Ez a magyarázat már a cárellenes merényletek, szervezkedések idején jelen volt, sőt már Kohlhaas Mihály Kleist által feldolgozott történetében is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. E magyarázat nem az újabb migránsválság s azzal kapcsolatba hozott terrorizmus kapcsán került előtérbe, hanem még a hetvenes évek terrorizmusának idején.

Elvileg igenis helyes a klasszikus művek és a kortárs jelenségek közötti párhuzamokra felhívni a figyelmet, ez jót tesz a klasszikusoknak, leporolja azokat. Ma, 2018-ban azonban én sem tartom szerencsésnek éppen ennek párhuzam exponálását, mivel ma a terrorizmus szót hallva mindenki az iszlám terrorizmusra gondol, arra pedig ez a magyarázat csak kevéssé illik, azonban az egész idézetnek, feladatnak egy egészségesebb légkörben nem lenne jelentősége, nem csinálnának belőle műbalhét.

Frissítve: 2018.02.08. 09:10

Toldi és a terror

Publikálás dátuma
2018.02.08. 06:04
Illusztráció/AFP

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között. A 444 egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy az Alföldy Jenő-Valaczka András szerezőpáros könyvének egyik feladatában az áll: „Joggal ítéljük el ma a terrorizmust éppúgy, mint Miklós gyilkos tettét. A mindenfajta jognál mélyebb igazságérzet azonban jól tudja: a sarokba szorított, megalázott, felbőszített kutya harapni fog. Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”.

Alföldy és Valaczka tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI) adta ki 2015-ben. Szerintük: „továbbgondolásra, önálló vélemény megfogalmazásra ösztönöznek az elemzett szemelvények problémafelvetéseihez kapcsolódó rövid, esszészerű írások, amelyek különböző szakterületekről vagy épp a mindennapi életből hoznak példákat.” Az intézet szerda estig nem reagált a megkeresésünkre.

Arra a kérdésünkre, hogy egy magyartanár hogyan kezelje a helyzetet, a TANOSZ elnöke annyit mondott: fogadja kellő kritikával. – A kádári rendszerben is erős sugalmazások voltak, de akkor egyszerűbb volt szakmai alapon kezelni a történéseket, mint most – mondta Kereszty.

Egy 8.-os állami földrajzkönyvben egyébként - amelyet szintén az EKE OFI adott ki - a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról. A kiadó szerint azért, hogy a tanuló naprakész ismeretekkel rendelkezzen.

Nem ez az első alkalom, hogy a bevándorlás, illetve a menekültek helyzete vitatható módon kerül bele az új állami tankönyvekbe. 2016 szeptemberében olyan földrajzkönyvet kaptak kézhez a nyolcadikos diákok, amelynek több fejezetében is megjelentek a migrációval kapcsolatos leckék, feladatok. Az „Európa alkonya vagy új hajnala” című fejezetben egyik feladatában egy képen többféle nemzetiségű ember látható, a diáknak pedig „ismertetőjegyeik” alapján ki kell válogatnia az európaiakat. A tankönyv munkafüzetének egyik feladatában pedig olyan kijelentések szerepelnek a menekültekkel kapcsolatban, amelyek a kormány plakátjairól már ismerősek lehetnek. A különböző állítások – mint például az „Elveszik előlünk a munkahelyeket!” vagy a „Betegségeket terjesztenek!” – szövegbuborékokban jelennek meg, a diákoknak pedig azokat kell zöldre színezniük, amelyeknek lehet valóságalapja. A tankönyv és a munkafüzet ma is használatban van.

De nemcsak a menekültek, az Európai Unió is megkapta a magáét: ugyancsak egy állami kísérleti tankönyvben jelent meg egy ábra, amelyen Németországot anyamalacként ábrázolták, emlőin – mint kismalacok – csüngnek más, kisebb országok, például Belgium, amelynek fővárosa a sokat szidott Brüsszel. Az ábra szerint az egyetlen különálló „kismalac” Magyarország.

Arató László: műbalhénak tartom

A Toldi/terrorizmus-ügyet a sajtó által gerjesztett műbalhénak tartom - írta szerkesztőségünknek a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A kormány(párt) alantas és gyűlöletkeltő, politikai haszonlesésből űzött migránsozásának, terroristázásának légkörében valaki megtalált, felkapott egy szövegrészletet, amelyet nem eredeti (2011-es vagy még régebbi), hanem mai kontextusában, egy neuralgizált beszédtérben értelmezett. Azaz hamisan és tendenciózusan.

A tankönyv nem a "Toldiból vezeti le a terrorizmust", hanem egy lehetséges párhuzamot exponál. Csupán arra az összefüggésre épít, amely szerint a tehetetlenség erőszakot szül, hogy az erőszak gyakran az aránytalanul erősebbnek érzett ellenféllel szembeni elkeseredett reakció. Ez a magyarázat már a cárellenes merényletek, szervezkedések idején jelen volt, sőt már Kohlhaas Mihály Kleist által feldolgozott történetében is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. E magyarázat nem az újabb migránsválság s azzal kapcsolatba hozott terrorizmus kapcsán került előtérbe, hanem még a hetvenes évek terrorizmusának idején.

Elvileg igenis helyes a klasszikus művek és a kortárs jelenségek közötti párhuzamokra felhívni a figyelmet, ez jót tesz a klasszikusoknak, leporolja azokat. Ma, 2018-ban azonban én sem tartom szerencsésnek éppen ennek párhuzam exponálását, mivel ma a terrorizmus szót hallva mindenki az iszlám terrorizmusra gondol, arra pedig ez a magyarázat csak kevéssé illik, azonban az egész idézetnek, feladatnak egy egészségesebb légkörben nem lenne jelentősége, nem csinálnának belőle műbalhét.

Frissítve: 2018.02.08. 09:10