Toldi és a terror

Publikálás dátuma
2018.02.08 06:04
Illusztráció/AFP

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között. A 444 egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy az Alföldy Jenő-Valaczka András szerezőpáros könyvének egyik feladatában az áll: „Joggal ítéljük el ma a terrorizmust éppúgy, mint Miklós gyilkos tettét. A mindenfajta jognál mélyebb igazságérzet azonban jól tudja: a sarokba szorított, megalázott, felbőszített kutya harapni fog. Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”.

Alföldy és Valaczka tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI) adta ki 2015-ben. Szerintük: „továbbgondolásra, önálló vélemény megfogalmazásra ösztönöznek az elemzett szemelvények problémafelvetéseihez kapcsolódó rövid, esszészerű írások, amelyek különböző szakterületekről vagy épp a mindennapi életből hoznak példákat.” Az intézet szerda estig nem reagált a megkeresésünkre.

Arra a kérdésünkre, hogy egy magyartanár hogyan kezelje a helyzetet, a TANOSZ elnöke annyit mondott: fogadja kellő kritikával. – A kádári rendszerben is erős sugalmazások voltak, de akkor egyszerűbb volt szakmai alapon kezelni a történéseket, mint most – mondta Kereszty.

Egy 8.-os állami földrajzkönyvben egyébként - amelyet szintén az EKE OFI adott ki - a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról. A kiadó szerint azért, hogy a tanuló naprakész ismeretekkel rendelkezzen.

Nem ez az első alkalom, hogy a bevándorlás, illetve a menekültek helyzete vitatható módon kerül bele az új állami tankönyvekbe. 2016 szeptemberében olyan földrajzkönyvet kaptak kézhez a nyolcadikos diákok, amelynek több fejezetében is megjelentek a migrációval kapcsolatos leckék, feladatok. Az „Európa alkonya vagy új hajnala” című fejezetben egyik feladatában egy képen többféle nemzetiségű ember látható, a diáknak pedig „ismertetőjegyeik” alapján ki kell válogatnia az európaiakat. A tankönyv munkafüzetének egyik feladatában pedig olyan kijelentések szerepelnek a menekültekkel kapcsolatban, amelyek a kormány plakátjairól már ismerősek lehetnek. A különböző állítások – mint például az „Elveszik előlünk a munkahelyeket!” vagy a „Betegségeket terjesztenek!” – szövegbuborékokban jelennek meg, a diákoknak pedig azokat kell zöldre színezniük, amelyeknek lehet valóságalapja. A tankönyv és a munkafüzet ma is használatban van.

De nemcsak a menekültek, az Európai Unió is megkapta a magáét: ugyancsak egy állami kísérleti tankönyvben jelent meg egy ábra, amelyen Németországot anyamalacként ábrázolták, emlőin – mint kismalacok – csüngnek más, kisebb országok, például Belgium, amelynek fővárosa a sokat szidott Brüsszel. Az ábra szerint az egyetlen különálló „kismalac” Magyarország.

Arató László: műbalhénak tartom

A Toldi/terrorizmus-ügyet a sajtó által gerjesztett műbalhénak tartom - írta szerkesztőségünknek a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A kormány(párt) alantas és gyűlöletkeltő, politikai haszonlesésből űzött migránsozásának, terroristázásának légkörében valaki megtalált, felkapott egy szövegrészletet, amelyet nem eredeti (2011-es vagy még régebbi), hanem mai kontextusában, egy neuralgizált beszédtérben értelmezett. Azaz hamisan és tendenciózusan.

A tankönyv nem a "Toldiból vezeti le a terrorizmust", hanem egy lehetséges párhuzamot exponál. Csupán arra az összefüggésre épít, amely szerint a tehetetlenség erőszakot szül, hogy az erőszak gyakran az aránytalanul erősebbnek érzett ellenféllel szembeni elkeseredett reakció. Ez a magyarázat már a cárellenes merényletek, szervezkedések idején jelen volt, sőt már Kohlhaas Mihály Kleist által feldolgozott történetében is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. E magyarázat nem az újabb migránsválság s azzal kapcsolatba hozott terrorizmus kapcsán került előtérbe, hanem még a hetvenes évek terrorizmusának idején.

Elvileg igenis helyes a klasszikus művek és a kortárs jelenségek közötti párhuzamokra felhívni a figyelmet, ez jót tesz a klasszikusoknak, leporolja azokat. Ma, 2018-ban azonban én sem tartom szerencsésnek éppen ennek párhuzam exponálását, mivel ma a terrorizmus szót hallva mindenki az iszlám terrorizmusra gondol, arra pedig ez a magyarázat csak kevéssé illik, azonban az egész idézetnek, feladatnak egy egészségesebb légkörben nem lenne jelentősége, nem csinálnának belőle műbalhét.

Frissítve: 2018.02.08 09:10

Magyar kisfilmet is meghívtak a 72. cannes-i fesztiválra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:40

Mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást a Cinéfondation versenyébe, többségében kelet-európai országokból.
Meghívást kapott Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba - közölték pénteken a szervezők Párizsban. A 24 perces alkotás a Budapesti Metropolitan Egyetemen Mozgóképművész mesterképzésén készült. A film Tóth Krisztina azonos című novelláját dolgozta fel, főszerepeiben Venczel Vera és Tóth Ildikó látható.
A Magyar Nemzeti Filmalap tájékoztatása szerint a film története során egy idős nő életébe pozitív fordulatot hoz egy tragikus hír. "A film összes szereplője - középpontban az idős és nagyothalló Margittal és lányával, Judittal - egy reményt adó kegyes hazugság részese lesz, amikor Margit megbetegszik. Ez a hirtelen jött esemény változást hoz mindkettőjük életében és egy új kezdetet is a kapcsolatukban" - olvasható a közleményben.
Az Ahogy eddig forgatókönyvét Moldovai Katalin rendező Palóczi Zitával közösen jegyzi, az operatőr Táborosi András volt, a vágó Soltész Orsolya, a gyártásvezető Makkos Zsófia. A diplomamunka során Moldovai témavezetője Balogh Zsolt volt. Moldovai Katalin 1982-ben Désen született, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végzett filmművészet és média szakon, majd a Budapesti Metropolitan Egyetemen folytatta tanulmányait. Jelenleg az MTVA Mecenatúra támogatásával Szántó Sándor református lelkészről és egy havasalföldi magyar közösségről forgat dokumentumfilmet.
A Cinéfondation versenyébe benevezett mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást, többségében kelet-európai országokból, ami a szervezők szerint "a kelet-európai filmes oktatás vitalitását tükrözi". A kategóriában három díjat osztanak ki május 23-án. A válogatás zsűrijének elnöke idén Claire Denis francai író-rendező lesz. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja és Szentpéteri Áron filmjei is szerepeltek. A 72. cannes-i filmfesztivál Jim Jarmusch The Dead Don't Die című zombifilmjének díszbemutatójával május 14-én veszi kezdetét a francia Riviérán. A fesztivál május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező lesz, a 83 éves Alain Delont életművéért tiszteletbeli Arany Pálmával tüntetik ki.

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK listáját az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:21

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Összegyűjtötték a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, a korábban nyilvántartásba vett Jobbikhoz, Fidesz-KDNP-hez, Momentumhoz és a Mi Hazánk Mozgalomhoz hasonlóan.
Nyilvántartásba vette az MSZP-Párbeszéd Magyarországért, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Demokratikus Koalíció (DK) listáját a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra pénteken a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást.
  • Az MSZP-Párbeszéd 48 nevet tartalmazó listáját Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője vezeti.
  • Az LMP 28 névből álló listájának élén Vágó Gábor korábbi országgyűlési képviselő szerepel.
  • A DK 36 nevet felsoroló listáját Dobrev Klára, a párt alapító tagja vezeti.
Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját.
A választáson indulni szándékozó pártoknak április 23-án 16 óráig kell leadniuk az összegyűjtött 20 ezer érvényes ajánlást és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt jelölt neve kerül fel. A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és nem lehet róla levenni sem. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, helyére a listán soron következő lép. A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.