Toldi és a terror

Publikálás dátuma
2018.02.08 06:04
Illusztráció/AFP
Fotó: /

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között. A 444 egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy az Alföldy Jenő-Valaczka András szerezőpáros könyvének egyik feladatában az áll: „Joggal ítéljük el ma a terrorizmust éppúgy, mint Miklós gyilkos tettét. A mindenfajta jognál mélyebb igazságérzet azonban jól tudja: a sarokba szorított, megalázott, felbőszített kutya harapni fog. Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?”.

Alföldy és Valaczka tankönyvét, az Irodalom 6. Olvasókönyvet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI) adta ki 2015-ben. Szerintük: „továbbgondolásra, önálló vélemény megfogalmazásra ösztönöznek az elemzett szemelvények problémafelvetéseihez kapcsolódó rövid, esszészerű írások, amelyek különböző szakterületekről vagy épp a mindennapi életből hoznak példákat.” Az intézet szerda estig nem reagált a megkeresésünkre.

Arra a kérdésünkre, hogy egy magyartanár hogyan kezelje a helyzetet, a TANOSZ elnöke annyit mondott: fogadja kellő kritikával. – A kádári rendszerben is erős sugalmazások voltak, de akkor egyszerűbb volt szakmai alapon kezelni a történéseket, mint most – mondta Kereszty.

Egy 8.-os állami földrajzkönyvben egyébként - amelyet szintén az EKE OFI adott ki - a menekültáradat a fő tudnivaló Olaszországról. A kiadó szerint azért, hogy a tanuló naprakész ismeretekkel rendelkezzen.

Nem ez az első alkalom, hogy a bevándorlás, illetve a menekültek helyzete vitatható módon kerül bele az új állami tankönyvekbe. 2016 szeptemberében olyan földrajzkönyvet kaptak kézhez a nyolcadikos diákok, amelynek több fejezetében is megjelentek a migrációval kapcsolatos leckék, feladatok. Az „Európa alkonya vagy új hajnala” című fejezetben egyik feladatában egy képen többféle nemzetiségű ember látható, a diáknak pedig „ismertetőjegyeik” alapján ki kell válogatnia az európaiakat. A tankönyv munkafüzetének egyik feladatában pedig olyan kijelentések szerepelnek a menekültekkel kapcsolatban, amelyek a kormány plakátjairól már ismerősek lehetnek. A különböző állítások – mint például az „Elveszik előlünk a munkahelyeket!” vagy a „Betegségeket terjesztenek!” – szövegbuborékokban jelennek meg, a diákoknak pedig azokat kell zöldre színezniük, amelyeknek lehet valóságalapja. A tankönyv és a munkafüzet ma is használatban van.

De nemcsak a menekültek, az Európai Unió is megkapta a magáét: ugyancsak egy állami kísérleti tankönyvben jelent meg egy ábra, amelyen Németországot anyamalacként ábrázolták, emlőin – mint kismalacok – csüngnek más, kisebb országok, például Belgium, amelynek fővárosa a sokat szidott Brüsszel. Az ábra szerint az egyetlen különálló „kismalac” Magyarország.

Arató László: műbalhénak tartom

A Toldi/terrorizmus-ügyet a sajtó által gerjesztett műbalhénak tartom - írta szerkesztőségünknek a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A kormány(párt) alantas és gyűlöletkeltő, politikai haszonlesésből űzött migránsozásának, terroristázásának légkörében valaki megtalált, felkapott egy szövegrészletet, amelyet nem eredeti (2011-es vagy még régebbi), hanem mai kontextusában, egy neuralgizált beszédtérben értelmezett. Azaz hamisan és tendenciózusan.

A tankönyv nem a "Toldiból vezeti le a terrorizmust", hanem egy lehetséges párhuzamot exponál. Csupán arra az összefüggésre épít, amely szerint a tehetetlenség erőszakot szül, hogy az erőszak gyakran az aránytalanul erősebbnek érzett ellenféllel szembeni elkeseredett reakció. Ez a magyarázat már a cárellenes merényletek, szervezkedések idején jelen volt, sőt már Kohlhaas Mihály Kleist által feldolgozott történetében is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. E magyarázat nem az újabb migránsválság s azzal kapcsolatba hozott terrorizmus kapcsán került előtérbe, hanem még a hetvenes évek terrorizmusának idején.

Elvileg igenis helyes a klasszikus művek és a kortárs jelenségek közötti párhuzamokra felhívni a figyelmet, ez jót tesz a klasszikusoknak, leporolja azokat. Ma, 2018-ban azonban én sem tartom szerencsésnek éppen ennek párhuzam exponálását, mivel ma a terrorizmus szót hallva mindenki az iszlám terrorizmusra gondol, arra pedig ez a magyarázat csak kevéssé illik, azonban az egész idézetnek, feladatnak egy egészségesebb légkörben nem lenne jelentősége, nem csinálnának belőle műbalhét.

2018.02.08 06:04
Frissítve: 2018.02.08 09:10

Oroszbarát támadók Kárpátalján: megkukult a külügyminisztérium

Publikálás dátuma
2019.01.16 07:30

Fotó: MTI/ Nemes János
Amióta kiderült, hogy egy putyinista állhat az ungvári gyújtogatás hátterében, a magyar kormányt kevésbé aggasztja az eset.
Nem hajlandó kommentálni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium azt, hogy egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott: Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodájának tavaly februári felgyújtását. A lengyel hatóságok három ismert, szélsőjobboldali, oroszbarát lengyel aktivistát gyanúsítottak meg a támadással. Közülük a Szabad Európa Rádió információi szerint Michal Prokopowicz vallotta be a bíróságon, hogy a német újságírótól kapták a parancsot és a pénzt az akcióra. A három férfit hetekkel az ungvári gyújtogatás után vették őrizetbe Lengyelországban. Az eset kapcsán Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke közölte: az ügyben tájékoztatást kérnek az Információs Hivataltól (IH). A külügy nem mindig volt olyan hallgatag az ügyben, mint most. A gyújtogatás után bekérették az ukrán nagykövetet, majd a tárca közleményében Ukrajnára mutogatott, mondván az országban előretörőben vannak a politikai szélsőségek. A minisztérium most viszont egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, így arra sem, hogy a magyarellenes provokáció kapcsán kértek-e bármilyen magyarázatot Oroszországtól.
A 43 éves, bevándorlásellenes Ochsenreiter a német AfD párt volt tanácsadója. Sajtóhírek szerint szoros kapcsolatot ápol a Kremllel, és rendszeresen szerepel az orosz propagandamédiumokban. A lengyel sajtó, így a Tvp.info szerint a lengyel hatóságok egyenesen azt gyanítják, hogy az orosz titkosszolgálat állt az ungvári akció mögött. A cél az lehetett, hogy a támadást az ukrán szélsőségesekre fogják, tovább mérgesítve a Budapest és Kijev közötti, az ukrán nyelvtörvény miatt amúgy is feszült viszonyt.
Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője – aki a támadás idején éppen Ungváron volt – úgy emlékezett vissza: ha volt is szándék a magyar-ukrán kapcsolat elmérgesítésére, a tavalyi támadás éppenséggel az ellenkezőjét váltotta ki, a gyújtogatás után a helyi szláv lakosság szolidaritást vállalt a megtámadott magyar közösséggel. A lengyel támadók a neonáci szimbólum 88-as számot festették fel a központ falára, hogy ukrán szélsőjobboldaliakra tereljék a gyanút. Azonban az amatőr elkövetők pillanatok alatt lebuktak: saját nevükön lépték át az ukrán határt, helyi benzinkúton vették meg a Molotov-koktél gyújtóanyagát, közös szállodában laktak, végül hazafele menet az egyikük nagyobb mennyiségű ukrán cigarettát vásárolt, ami után a határon kénytelen volt vámot fizetni, így nyoma maradt az utazásuknak, a lengyel elhárítás pedig pillanatok alatt lefülelte őket.
2019.01.16 07:30
Frissítve: 2019.01.16 07:30

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45