"A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, amelyet már antropológusok tanulmányoztak" - mondta Niclas Burenhult, a nyelvészeti tanszék professzora. A nyelvet, amelyet mintegy 280, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ember beszél a Maláj-félsziget északi részén, az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik. A svéd nyelvészek a dzsahai nyelv tanulmányozása közben fedezték fel az új nyelvet. "Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban" - magyarázta Joanne Yager, aki doktoranduszi tanulmányokat folytat a tanszéken.
Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak a tudásnak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van. Ez az életmód a nyelvben is tükröződik - olvasható az egyetem közleményében. Nincsenek szavaik a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.
A világon ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek, a kutatók szerint a fele tíz éven belül kihalhat.
