Helsinki Bizottság: hozzányúlni fölösleges, csak elutasítani lehet

A Magyar Helsinki Bizottság figyelmesen áttanulmányozta a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezeteket, amelyek a „Magyarország Kormányának javaslata a Stop Soros! törvénycsomagról” összefoglaló nevet viselik – adta hírül közleményében az emberi jogi szervezet.

A közzétett normaszöveg és a kormányzati megnyilatkozások ismeretében álláspontjuk az, hogy a törvénycsomag elfogadhatatlan és alkotmányosan védhetetlen politikai célokat szolgál, értelmetlen szabályokat tartalmaz, ezért azt kategorikusan elutasítják.

A tervezet technikai jellegű módosításai, „javításai” legfeljebb azt eredményezhetnék, hogy az eredendően kártékony kormányzati szándékok hatékonyabban érvényesülhessenek, vagyis a rossz még rosszabb legyen, ezért a Magyar Helsinki Bizottság nem látja értelmét a közzétett normaszöveg módosításának sem. „Ahogyan kutyából nem lesz szalonna, úgy e törvénytervezeteknek álcázott buldózerből sem lesz soha jó törvény” – olvasható az állásfoglalásban.

Egy jogállamban a jogalkotás alapvető célja a közjó szolgálata és a jó kormányzás előmozdítása – folytatódik a közlemény. Ezek egyike sem képzelhető el úgy, hogy a törvényeket a társadalommal szemben alkossák meg. Ez esetben a törvényalkotás célja azonban egyértelműen a kormányzati önkény kiszolgálása. Így, ha a tervezett „szabályok” hatályba lépnének, azok a gyakorlatban csak a társadalom elemi érdekeivel szemben működhetnének.

A társadalom megrendszabályozása nyilvánvalóan elfogadhatatlan szabályozási cél. Mindezt a szöveg szerzője (a kormány) is jól tudja, ezért rejti el valódi szándékát indoklásában olyan jól hangzó kulisszák mögé, mint például „a polgárok és a nemzeti kultúra” állítólagos „védelme”. Az igyekezet azonban hiábavaló, mert a törvény manipulatív szövege lépten-nyomon leleplezi a valódi szándékot. Ez nem más, mint bizonyos, a kormány számára nem tetsző civil szervezeteknek az önkényes megbélyegzése, befeketítése és elkülönítése a társadalomtól, végső soron működésük ellehetetlenítése – hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság.

A törvénycsomag emellett számos alapvető szabadságjogot elvitat a társadalomtól, így például a véleményalkotás vagy az egyesülés egyenlő szabadságát. Azzal, hogy az állam elfogadhatatlan feltételek alapján akarja meghatározni, melyik civil szervezet közhasznú, végeredményben minden olyan állampolgárral szemben is fellép, aki a közhasznú szervezeteket támogatásra méltónak találja, vagy igénybe kívánja venni a szolgáltatásaikat.

Közel ezer szervezetről és több százezer polgárról beszélünk. Mivel sem a javaslatcsomag szándéka, sem tartalma, sem formai megoldása nem felel meg az alkotmányos jogállamiság elemi követelményeinek, ezért a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytervezetek azonnali és teljes visszavonását tartja egyedül lehetséges megoldásnak: az emberi jogi szervezet ezt várja el Magyarország kormányától.

Szerző

A Tiborcz-botrány újabb epizódja: meghátrált a zalaegerszegi Fidesz

Publikálás dátuma
2018.02.08. 13:25
MTI fotó: Marjai János
Egy napig sem tartott a zalaegerszegi képviselő-testület kurucos állásfoglalása az Elios-ügyben: miután a szerdai közgyűlésen a kormánypárti képviselők véletlenül megszavazták a szocialista és az LMP-s városatya indítványát, hogy a város kérje ki a kormánytól a Tiborcz István cégeivel kapcsolatos OLAF-jelentést, a kormánypárti városatyák csütörtökre rendkívüli közgyűlést hívtak össze, s egy új indítvány alapján hatályon kívül helyezték az előző napi döntést. Ekkor már sikerült egységesen voksolnia a kormánypárti többségnek.

A Fidesz helyi frakcióvezetője megpróbálta megmagyarázni az előző napi bakit – ami, úgy tudjuk, komoly vihart kavart nemcsak a zalai megyeszékhely fideszesei között, de a budapesti pártközpontban is –, többek között arra hivatkozott, hogy a képviselők a közgyűlés előtt bizottsági üléseken vettek részt, ráadásul az ominózus indítványig már vagy negyvenszer szavaztak, így igencsak elfáradtak, s emiatt hibáztak.

– Legalábbis gyanús, hogy egyszerre hatan blokkoltak le – mondta Góra Balázs, az MSZP megyei alelnöke. – Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy szerdán még működött a lelkiismerete az indítványt támogatóknak, csütörtökre viszont, többek között a komoly presszió hatására győzött a pártfegyelem, s szánalmasan kihátráltak korábbi véleményük mögül.

A szocialisták amúgy törvénytelenséget emlegetnek a rendkívüli közgyűléssel és az újonnan beterjesztett indítvánnyal kapcsolatban, hiszen a jogszabály szerint csak akkor lehet megismételtetni egy kérdésről a voksolást, ha a korábbi döntés miatt sérültek volna az önkormányzat érdekei.

– Miután ebben az esetben erről szó sincs – folytatta Góra Balázs –, így az MSZP-s és az LMP-s képviselők törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek a kormányhivatalnál.

A csütörtöki közgyűlés arra mindenesetre jó volt, hogy kiderült: az OLAF tavaly levelet küldött az önkormányzatnak, amelyben kérdéseket tett fel a 2015-ben befejeződött, 85 százalékban az unió által finanszírozott, egymilliárd forintos beruházással kapcsolatban, mely során az Elios Innovatív Zrt. ledes lámpákra cserélte a korábbi közvilágítást.

– Az ellenzéki képviselők kikérték ezt a levelet, illetve a város válaszait – jegyezte meg Góra Balázs –, ám nem kapták meg, a jegyző szerint ugyanis meg kell keresni a dokumentumokat, s ha meglesz, értesíti őket. Vagyis nem tudni, mire volt kíváncsi a korrupciót vizsgáló szervezet, s erre hogyan reagált a város kormánypárti vezetése. Csak annyi biztos, valamit bizonyosan talált az OLAF, hiszen csak azoknak a településeknek küldtek levelet, melyeknél visszaélésekre bukkantak.

Szerző

1000 plakátot vett 154 millióért a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.02.08. 12:50
A kép egy, a kormány plakátjai ellen tiltakozó, plakáteltávolító demonstráción készült, melyet az Együtt szervezett 2017 nyarán.

„Soros milliókat telepítene be Afrikából” – hirdeti a legújabb plakátkampány országszerte; a Hír TV értesülései szerint 154 millió forintért, közel 1000 plakáthelyen. Mint írják, 955 óriásplakát és 32 cytilight plakát képezte tárgyát a szerződésnek, melyet a Fidesz az ODEX Outdoor Expert Kft.-vel kötött, a február 1. és 16. közötti időszakra. A kormánypárt részéről Kubatov Gábor írta alá a megállapodást. Mint írják, a reklámokat közzétevő cégek között megjelenik a Fidesszel korábban is hírbe hozott JCDecaux is. A hazai reklámplakátpiac egyik legerősebb szereplője 57 millió forintért 340 plakát kihelyezésére kapott megbízást.

Szerző