Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:00
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

A nemzetközi visszhangot kiváltó botrány 2016 nyarán robbant ki. Egy kivitelező cég, a WHB – melynek tulajdonosa Paár Attila jó kapcsolatban van a Fidesszel – féláron megvásárolta a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 416 milliós lejárt hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, majd követelte az adósság törlesztését. Ezzel párhuzamosan a pécsi önkormányzat létrehozott egy céget, a Ledina Kerámia Kft.-t, s oda a 145 embert foglalkoztató Zsolnaytól átcsábítottak 118 alkalmazottat, így az üzem átmenetileg leállt. Eközben a porcelángyárnál – bűncselekmény gyanújával – adóvizsgálat is indult.

A pécsi önkormányzat fideszes vezetői azzal indokolták a Ledina létrehozását és a dolgozók átszerződtetését, hogy a Zsolnay 19 százalékos tulajdonosaként és a város értékeinek őreként meg akarják menteni az eladósodás miatt felszámolással fenyegetett porcelánmanufaktúra másfélszáz éves termelési kultúráját. A Fidesz gazdasági machinációiban jártas pécsiek viszont a kiszivárgott információk alapján azt feltételezték: egy, a párthoz kötődő gazdasági érdekkör akarta megszerezni az üzemet, mivel a gyár a következő tíz-tizenöt esztendőben akár milliárdos megrendelésekre számíthat évente a Zsolnay-kerámiával borított műemléképületek – unió által finanszírozott – felújításakor. (Hazánkban és a szomszédos államokban 150 ilyen épület áll.)

Az amúgy is nehéz helyzetben lévő, több oldalról támadott Zsolnay összeomlása még se következett be, ugyanis Bachar Najari, a cég szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa kifizette a zrt.-t felszámolással fenyegető tartozást. (Tudni kell egyébként, hogy azt a hitelt a Zsolnay korábbi tulajdonosai halmozták fel, s amikor Najari 2013-ban megvette a céget Pécstől, a város fideszes vezetői ígéretet tettek arra, hogy kijárják a tartozás elengedését.) A Ledinához átlépő dolgozók helyett a Zsolnay új embereket vett fel (jelenleg 80 állandó és 20 alkalmi munkása van az üzemnek), az adóhatóság által elindított vizsgálat pedig nem hozott eredményt. Bár a Zsolnay az elmúlt két évet is csekély veszteséggel zárta, stabilizálta korábbi, 600-700 milliós árbevételét, s idén remény van már a nyereséges gazdálkodásra, tudtuk meg Cséplő Petrától, a Zsolnay igazgatóságának elnökétől.

Miközben a Zsolnay talpra állni látszik, a Ledina fulladozik. Utóbbi cég arra lett kitalálva, hogy a felszámolásra ítélt Zsolnay helyére lépjen, átvegye annak profilját és piacát. Mivel a Zsolnay megmaradt, a kft. céltalanná vált. A dolgozók egy éven át gyakorlatilag munka nélkül vették fel fizetésüket. A bér és terhei havi 25-30 millió forintos kiadást jelentettek az önkormányzatnak, melynek kifizetése felvetette a hűtlen kezelés gyanúját, hisz a város egy bevétel nélküli cégnek utalta át a pénzt. Az önkormányzat – vélhetően emiatt – már 2016 nyarán eladta a kft.-t. A Ledina gazdái azóta is többször változtak, a tulajdonosi hálóban találtunk off shore céget, aztán olyan személyt, aki arról vált híressé, hogy valótlanul mondta magát tiszteletbeli konzulnak, s olyat, aki – nem elírás – a Magyar Bolygóközi Társaság elnökeként funkcionált. Az újságírók a Ledina vezetőit sosem tudták megkérdezni a cégről. 2016-os mérlege viszont van a Ledinának, s abból kiderül, hogy a 120 embert foglalkoztató kft. hat hónapi munkával 28 ezer (!) forintos árbevételt produkált, miközben vesztesége 160 millió forint volt. Az előbbiekből adódóan 2016 végén 185 millió volt a hitele a nem termelő cégnek.

A Ledinát négy hónapja irányító Zentai István viszont a napokban nem zárkózott el a nyilatkozattól. Zentai – többek között - arról ismert, hogy a 2017-es budapesti vizes vb műszaki igazgatói feladatait látta el. A 63 éves férfi a Ledinában közvetve tulajdonos, és nem titkolja, hogy a kft. nehéz helyzetben van. A cégnek egy saját brandet kell létrehoznia (a motívumviláguk még csak nem is emlékeztethet a Zsolnayéra), s új cégként kell bejutniuk egy olyan piacra, ahol nyomasztó a túlkínálat. A cég 2017 utolsó negyedévében piacra dobott kézzel festett, dísztárgyakat, tányérokat, csészéket, az év végén be is indult az értékesítés, ennek ellenére az elmúlt esztendőben az árbevétel 100 millió alatt maradt, és a kft. veszteséges volt. Ráadásul az adóhivatal több tízmilliót követel a kft.-től az elmaradt bérterhekre – a cégvezetés azon fárad, hogy az átütemezésről sikerüljön megegyezni a NAV-val. A Ledinának az év elején 90 dolgozója volt, ám ennél kevesebb embert tud eltartani a kft. várható termelése, ezért 15-20 alkalmazottat el kell bocsátaniuk. Ugyanakkor Zentai szerint van egy olyan – megnevezni nem kívánt – befektetői kör, ami hajlandó pénzt áldozni a Ledinára, és az igazgató reményt lát arra, hogy néhány éven belül a kft. nyereséges cégként működik.

A gazdaságilag évek óta lejtőn lévő Pécsen szinte mindenki drukkol, hogy a Zsolnay mellett a Ledina is megmaradjon, de kevesen bíznak ebben. S a közügyek iránt érdeklődő pécsiek úgy látják, hogy a város vezetői felelőtlenül döntöttek, amikor – karitatív szándékot mímelve – létrehoztak egy ellencéget a Zsolnaynak. Mellesleg amikor Bachar Najari kifizette cége adósságát, akkor a hitel zálogaként bejegyzett, 300 millió forint értékű önkormányzati ingatlancsomag átszállt a Zsolnayra. Ezeket a belvárosi házakat – bár ez ügyben még nem született jogerős végzés, csaknem biztos, hogy – a város elveszti. Amikor a Zsolnay dolgozóit átcsalták a Ledinába, a városvezetés ígéretet tett, hogy ha emiatt a dolgozókat veszteség éri, az önkormányzat jótáll. A Zsolnay beperelte volt dolgozóit, s a bíróság első fokon jogtalannak ítélte a távozók rendkívüli felmondását, ezért 30 milliós kártérítés jár a – csoportos kilépés miatt leállni kényszerülő - porcelánmanufaktúrának. Ha ez a verdikt jogerőre emelkedik, akkor a Zsolnaytól elcsalt, alacsony jövedelmű a dolgozók 150-300 ezer forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek. A város legálisan nem vállalhatja át ezt a terhet, mert aki ezt a döntést meghozza, az hűtlen kezelést követ el, hiszen milyen jogcímen lenne kifizethető ez a pénz. Hogy ezt miképp akarja lebonyolítani a város, azt nem lehet megkérdezni Pécs vezetőitől, mindig arra hivatkozva tagadják meg a választ a Ledina ügyeiben, hogy a kft. már nem az önkormányzaté. Csakhogy az idevezető szituáció az ő munkájuk következménye.

Fentről jött a parancs
A pécsiek biztosak abban, hogy a Fidesz magasabb köreiből jött a Zsolnay einstandjáról szóló parancs. Ahogy a francia Suez-csoport által tulajdonolt pécsi vízmű elfoglalásának ukáza is 2009-ben. A Fidesz kormány a központi költségvetéssel kifizettette Pécs helyett a franciáknak a 3 milliárdos kártérítést, nyilván a mostanit is átvállalja, vélik a pécsiek.

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap