Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:00
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

A nemzetközi visszhangot kiváltó botrány 2016 nyarán robbant ki. Egy kivitelező cég, a WHB – melynek tulajdonosa Paár Attila jó kapcsolatban van a Fidesszel – féláron megvásárolta a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 416 milliós lejárt hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, majd követelte az adósság törlesztését. Ezzel párhuzamosan a pécsi önkormányzat létrehozott egy céget, a Ledina Kerámia Kft.-t, s oda a 145 embert foglalkoztató Zsolnaytól átcsábítottak 118 alkalmazottat, így az üzem átmenetileg leállt. Eközben a porcelángyárnál – bűncselekmény gyanújával – adóvizsgálat is indult.

A pécsi önkormányzat fideszes vezetői azzal indokolták a Ledina létrehozását és a dolgozók átszerződtetését, hogy a Zsolnay 19 százalékos tulajdonosaként és a város értékeinek őreként meg akarják menteni az eladósodás miatt felszámolással fenyegetett porcelánmanufaktúra másfélszáz éves termelési kultúráját. A Fidesz gazdasági machinációiban jártas pécsiek viszont a kiszivárgott információk alapján azt feltételezték: egy, a párthoz kötődő gazdasági érdekkör akarta megszerezni az üzemet, mivel a gyár a következő tíz-tizenöt esztendőben akár milliárdos megrendelésekre számíthat évente a Zsolnay-kerámiával borított műemléképületek – unió által finanszírozott – felújításakor. (Hazánkban és a szomszédos államokban 150 ilyen épület áll.)

Az amúgy is nehéz helyzetben lévő, több oldalról támadott Zsolnay összeomlása még se következett be, ugyanis Bachar Najari, a cég szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa kifizette a zrt.-t felszámolással fenyegető tartozást. (Tudni kell egyébként, hogy azt a hitelt a Zsolnay korábbi tulajdonosai halmozták fel, s amikor Najari 2013-ban megvette a céget Pécstől, a város fideszes vezetői ígéretet tettek arra, hogy kijárják a tartozás elengedését.) A Ledinához átlépő dolgozók helyett a Zsolnay új embereket vett fel (jelenleg 80 állandó és 20 alkalmi munkása van az üzemnek), az adóhatóság által elindított vizsgálat pedig nem hozott eredményt. Bár a Zsolnay az elmúlt két évet is csekély veszteséggel zárta, stabilizálta korábbi, 600-700 milliós árbevételét, s idén remény van már a nyereséges gazdálkodásra, tudtuk meg Cséplő Petrától, a Zsolnay igazgatóságának elnökétől.

Miközben a Zsolnay talpra állni látszik, a Ledina fulladozik. Utóbbi cég arra lett kitalálva, hogy a felszámolásra ítélt Zsolnay helyére lépjen, átvegye annak profilját és piacát. Mivel a Zsolnay megmaradt, a kft. céltalanná vált. A dolgozók egy éven át gyakorlatilag munka nélkül vették fel fizetésüket. A bér és terhei havi 25-30 millió forintos kiadást jelentettek az önkormányzatnak, melynek kifizetése felvetette a hűtlen kezelés gyanúját, hisz a város egy bevétel nélküli cégnek utalta át a pénzt. Az önkormányzat – vélhetően emiatt – már 2016 nyarán eladta a kft.-t. A Ledina gazdái azóta is többször változtak, a tulajdonosi hálóban találtunk off shore céget, aztán olyan személyt, aki arról vált híressé, hogy valótlanul mondta magát tiszteletbeli konzulnak, s olyat, aki – nem elírás – a Magyar Bolygóközi Társaság elnökeként funkcionált. Az újságírók a Ledina vezetőit sosem tudták megkérdezni a cégről. 2016-os mérlege viszont van a Ledinának, s abból kiderül, hogy a 120 embert foglalkoztató kft. hat hónapi munkával 28 ezer (!) forintos árbevételt produkált, miközben vesztesége 160 millió forint volt. Az előbbiekből adódóan 2016 végén 185 millió volt a hitele a nem termelő cégnek.

A Ledinát négy hónapja irányító Zentai István viszont a napokban nem zárkózott el a nyilatkozattól. Zentai – többek között - arról ismert, hogy a 2017-es budapesti vizes vb műszaki igazgatói feladatait látta el. A 63 éves férfi a Ledinában közvetve tulajdonos, és nem titkolja, hogy a kft. nehéz helyzetben van. A cégnek egy saját brandet kell létrehoznia (a motívumviláguk még csak nem is emlékeztethet a Zsolnayéra), s új cégként kell bejutniuk egy olyan piacra, ahol nyomasztó a túlkínálat. A cég 2017 utolsó negyedévében piacra dobott kézzel festett, dísztárgyakat, tányérokat, csészéket, az év végén be is indult az értékesítés, ennek ellenére az elmúlt esztendőben az árbevétel 100 millió alatt maradt, és a kft. veszteséges volt. Ráadásul az adóhivatal több tízmilliót követel a kft.-től az elmaradt bérterhekre – a cégvezetés azon fárad, hogy az átütemezésről sikerüljön megegyezni a NAV-val. A Ledinának az év elején 90 dolgozója volt, ám ennél kevesebb embert tud eltartani a kft. várható termelése, ezért 15-20 alkalmazottat el kell bocsátaniuk. Ugyanakkor Zentai szerint van egy olyan – megnevezni nem kívánt – befektetői kör, ami hajlandó pénzt áldozni a Ledinára, és az igazgató reményt lát arra, hogy néhány éven belül a kft. nyereséges cégként működik.

A gazdaságilag évek óta lejtőn lévő Pécsen szinte mindenki drukkol, hogy a Zsolnay mellett a Ledina is megmaradjon, de kevesen bíznak ebben. S a közügyek iránt érdeklődő pécsiek úgy látják, hogy a város vezetői felelőtlenül döntöttek, amikor – karitatív szándékot mímelve – létrehoztak egy ellencéget a Zsolnaynak. Mellesleg amikor Bachar Najari kifizette cége adósságát, akkor a hitel zálogaként bejegyzett, 300 millió forint értékű önkormányzati ingatlancsomag átszállt a Zsolnayra. Ezeket a belvárosi házakat – bár ez ügyben még nem született jogerős végzés, csaknem biztos, hogy – a város elveszti. Amikor a Zsolnay dolgozóit átcsalták a Ledinába, a városvezetés ígéretet tett, hogy ha emiatt a dolgozókat veszteség éri, az önkormányzat jótáll. A Zsolnay beperelte volt dolgozóit, s a bíróság első fokon jogtalannak ítélte a távozók rendkívüli felmondását, ezért 30 milliós kártérítés jár a – csoportos kilépés miatt leállni kényszerülő - porcelánmanufaktúrának. Ha ez a verdikt jogerőre emelkedik, akkor a Zsolnaytól elcsalt, alacsony jövedelmű a dolgozók 150-300 ezer forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek. A város legálisan nem vállalhatja át ezt a terhet, mert aki ezt a döntést meghozza, az hűtlen kezelést követ el, hiszen milyen jogcímen lenne kifizethető ez a pénz. Hogy ezt miképp akarja lebonyolítani a város, azt nem lehet megkérdezni Pécs vezetőitől, mindig arra hivatkozva tagadják meg a választ a Ledina ügyeiben, hogy a kft. már nem az önkormányzaté. Csakhogy az idevezető szituáció az ő munkájuk következménye.

Fentről jött a parancs
A pécsiek biztosak abban, hogy a Fidesz magasabb köreiből jött a Zsolnay einstandjáról szóló parancs. Ahogy a francia Suez-csoport által tulajdonolt pécsi vízmű elfoglalásának ukáza is 2009-ben. A Fidesz kormány a központi költségvetéssel kifizettette Pécs helyett a franciáknak a 3 milliárdos kártérítést, nyilván a mostanit is átvállalja, vélik a pécsiek.

Egyre csökken a politikusok népszerűsége, Puzsért példátlan mértékben utálják

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:34
Egyelőre teljes az összhang az ellenzéki politikusok között. A pártok úgy látják, külön-külön esélytelenek a Fidesszel szemben
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypártból Gulyás Gergely bukta a legtöbbet, és már nem Gyurcsány áll az utolsó helyen.
Áder János és Kásler Miklós kivételével szinte csak visszaesés látható a Medián legújabb, a politikusok népszerűségét mérő kutatásában. A március végén, április elején készült felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a listán szereplők ismertsége szinte csak nőtt (itt három kivétel van), amiből úgy tűnik
minél jobban megismerik az emberek a politikusokat, annál kevésbé kedvelik őket.
– írja a HVG.  A  felmérés alapján általános népszerűségvesztés sokkal inkább érintette az ellenzékieket, mint a kormánypárti szereplőket. Utóbbiak közül Gulyás Gergely indexe zuhant a legtöbbet (-3). Az ellenzéknél ehhez képest van -7 (Demeter Márta), -6 (Puzsér Róbert, Szabó Tímea és Fekete-Győr András), illetve -5 (Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Molnár Csaba) százalékos esés is.  Érdekes, hogy az LMP-nek a listán szereplő politikusai egyaránt a lista aljára kerültek, így
már nem Gyurcsány Ferencet a sereghajtó.
A márciusi 18 százalékos kedveltsége alatt van például Demeter Márta és Ungár Péter (17 százalék), Vágó Gábor, az LMP EP-listavezetője (15). Rajtuk kívül csak Gyöngyösi Márton (EP-listavezető, Jobbik) áll még Gyurcsány mögött, vele egy szinten pedig Toroczkai László. De az MSZP-Párbeszéd EP-lista élén szereplő Tóth Bertalan és Szanyi Tibor sincs jobb helyzetben. Tóth éppen megelőzi Gyurcsányt, előtte két hellyel áll Szanyi. Valamivel jobban szerepelt a felmérésben Ujhelyi István, a lista második helyezettje, de ő is a mezőny második felében szerepel.
Az ellenzékben amúgy változatlanul Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a legtámogatottabb közszereplők 34 és 33 százalékkal.
Puzsér Róbert 13 százalékos népszerűsége a Medián 2010 utáni méréseiben abszolút mélypontnak számít.
Az utóbbi 9 évben nem volt ennyire kevéssé népszerűtlen, országosan ismert politikus.
A népszerűségi lista első öt helyezettje:
  • Áder János
  • Orbán Viktor
  • Szijjártó Péter
  • Tarlós István
És még néhány érdekesség: 6. helyre került Rogán Antal, 7. Márki-Zay Péter, a 9. Karácsony Gergelyt pedig megelőzi Kövér László. A legnépszerűbb szocialista politikus, Kunhalmi Ágnes a 15., közvetlenül Gulyás Gergely mögött.

Balatoni e-jetski: nemet mondtak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:00

Fotó: Shutterstock
Ha az önkormányzatokon múlik, mégsem lehet elektromos jetskit használni a tavon. A BSZ legutóbbi ülésén ugyanis az érintett települések polgármestereinek többsége ellenezte az engedélyezést.
A magyar fejlesztésű Narke TheElectrojetet gyártó cég a Balatonon is szeretné elterjeszteni három személyes, 380 kilogrammos, 60 lóerős, 55 kilométer/órás sebességre képes járművét, mely hivatalosan nem vízi sporteszköz, hanem kisgéphajó, és fejlesztői szerint újabb vonzerőt jelentene a tó számára. Mint arról a Népszava már tavaly beszámolt, ráadásul egy jogi kiskapunak köszönhetően a jelenlegi szabályoknak is megfelel, ellentétben a jetskivel, mely a belső égésű motorral hajtott kishajókhoz és csónakokhoz hasonlóan ki van tiltva a magyar tóról. Más kérdés, hogy a hatályos törvényben már csak azért sem szerepel az elektrojet, mert amikor a nyolcvanas években megalkották az erre vonatkozó passzust, értelemszerűen senki sem gondolt elektromos járművekre. Az elektrojet engedélyezése ellen komoly civil tiltakozás kezdődött tavaly ősszel: a Nők a Balatonért Egyesület petíciójához sokan csatlakoztak, többek között Bezeréti Katalin, Balatonföldvár korábbi polgármestere is. Az egyesület szerint nem véletlen, hogy a motorcsónakokat is már több mint harminc éve kitiltották a tóról, ugyanis nemcsak balesetveszélyesek, de környezetszennyezőek is, és ugyanez igaz az elektromos jetskire is, hiszen felkavarja a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek. Az ügy a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség ülésein is többször felmerült. Szóba került például, hogy módosítani kellene a jogszabályt, hogy az elektrojetre is vonatkozzon, de olyan vélemény is akadt, hogy 15 kilométer/órában kellene maximálni a megengedett sebességet a tavon, ami egyértelműen értelmetlenné tenné az e-jetski bevezetését. Ennek ellenére nemrég a Balatoni Szövetség (BSZ) és a Balatoni Fejlesztési Tanács is (BFT) szabad utat adott az elektrojetnek, egészen pontosan nem léptek fel a bevezetése ellen, így mostanáig úgy tűnt, a nyáron már megjelenhetnek a tavon a járművek. A szövetség legutóbbi ülésén azonban a polgármesterek többsége mégis a tiltás mellett állt ki. – Határozott nemet mondtam – felelte lapunk megkeresésére Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – Egyáltalán nem vagyok maradi, s egyetértek, fejleszteni kell a tó turisztikai vonzerejét, de nem mindegy, hogyan. Az elektrojet nem ide való, főleg nem a déli partra, ahol a sekélyebb víz miatt a parttól több száz méterre is fürdeni lehet, ami komoly balesetveszély, hiszen egy 50-60 kilométerrel száguldó jetskiről nem lehet észrevenni például egy úszót, főként, ha úgy süt a nap. Szerintem a Balaton kicsi egy ilyen teljesítményű járműhöz, személy szerint 5-7 kilométer/órában szabnám meg a maximális sebességet a tavon. Nem csak a polgármesterek ellenzik az elektromos jetskit, úgy tudjuk, a balatoni horgászok egyik szervezete is felszólalt a jármű ellen, arra hivatkozva, hogy a jármű annyira felkavarná a vizet és az iszapot, hogy sérülnének a halak élőhelyei. Döntés azonban nem született a BSZ ülésén, ahol információink szerint nyilvánosan egyetlen polgármester sem állt ki az engedélyezés mellett. Más kérdés, hogy sok településvezető nagyon bírálni sem merte az ötletet, ugyanis attól tartottak, hogy a fejlesztő-terjesztő cég mögött olyan politikai erők állnak, melyek hatással lehetnek falujuk-városuk későbbi támogatására. Így aztán olyan javaslat is elhangzott, hogy csak kijelölt pályán lehessen használni a járműveket, ám végül arról állapodtak meg az ülés résztvevői, hogy a BFT-vel, civilekkel és szakemberekkel közösen döntenek az e-jetski balatoni jövőjéről, s ez alapján javasolják a törvény módosítását.
Frissítve: 2019.04.24 10:00