Kockázatos kazáncsere

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:20
Egyes készüléktípusok már két év alatt elavultak FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Szeptember végétől tovább szigorodnak fűtésére vonatkozó uniós előírások. Kazántípusok szűnnek meg, mások drágulnak.

Ingatlanonként több százezer, de akár egy millió forintba is kerülhet a kazáncsere a megváltozott és egyre szigorodó uniós szabályoknak köszönhetően. A családi házakban élők már két éve szembesülhetnek a magasabb költségekkel, a társasházakban lakók szeptembertől találkozhatnak ezzel a gonddal. A Magyarországon 2016-ban bevezetett, a szigorított energiatahatékonysági előírásoknak (ErP) megfelelő, egyedi fűtésre alkalmas legolcsóbb kazán ugyan már 200-300 ezer forintért kapható, de a tervezéssel, engedélyeztetéssel a fűtésrendszer, a kémény elengedhetetlen átalakításával ez a költség jelentősen megnövekedhet.

A szeptember 26-án életbe lépő újabb rendelkezések főként a társasházban élőket érintik, miután megszűnik az amúgy ErP minősítéssel rendelkező, eddig még kéményátalakítás nélkül beszerelhető cserekészülék gyártása. A másik, szintén ősztől érvényes, a nitrogén-oxidok kibocsátását még alacsonyabb értékre szorító rendelkezés a gyártóknak okoz majd fejfájást, ugyanis a kazánpiac mintegy 10 százalékát kitevő típusok elfogadtatásához komoly műszaki fejlesztéseket kell végezniük. Ezek az új termékek már elődeiknél drágábban kerülnek majd forgalomba, tovább növelve a kazáncserék költségét. Az előzetes adatok alapján a 10 százalékos áremelés várható ezeknél a készüléktípusoknál - derül ki Szerelvénybolt Kft. közleményéből.

Mint emlékezetes, a családi házakba már két éve csak kondenzációs kazánok építhetők be, azonban az olyan társasházi lakások, amelyek gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkeznek, 2018 őszéig türelmi időt kaptak. További halasztási lehetőségről a kormányrendelet nem rendelkezik, tehát az új előírások, a kibocsátási határérték csökkentése, valamint egyes kazántípusok forgalmazásának megszüntetése igen nagy gondokat okozhat a társasházaknak - jegyezte meg Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének ügyvezető elnöke.

A lakóközösségeket, de a családi házak tulajdonosait az is ösztönözheti a cserére, hogy a hagyományos kazánok javítása egyre drágább az alkatrészárak emelkedése miatt. A szakbolt statisztikája szerint az uniós szabályok változása már megtette hatását, a kondenzációs kazánok eladása tavaly 10 százalékkal nőtt, igaz a minőségibb fűtőberendezések ára is mintegy 10 százalékkal feljebb ment. A 2-3 éve kazánt cserélő háztartások még messze vannak a beruházás megtérülésétől, azonban már most látszik, hogy korábbi fogyasztásuk 15 százalékát megspórolhatják a modernebb készülékekkel.

Ellenőrizetlen beszerelések
A kazáncserére készülőknek érdemes kikérni a kéményseprő szakember véleményét is, mert például a rozsdamentes acélbéléssel kialakított kémény esetén nem feltétlenül kell új füstelvezetést kialakítani kondenzációs kazán beszerelésekor, ami jelentős megtakarítást eredményezhet - jegyezte meg a Népszavának Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. Mint ismeretes, a kormányzat januárjától megszüntette a családi házak kötelező kéményellenőrzését, ami sajátos helyzetet teremthet a fűtőberendezések cseréjekor is.
A kivitelezőktől kapott információk is azt erősítik, hogy ezt kihasználva kevesen vállalják a kazáncsere esetén a korszerű, de drága kondenzációs berendezések beépítését, helyette házilagosan igyekeznek megjavítani a készüléküket. Nem ritka, hogy kéz alatt vásárolnak használt kazánt, amit mindenfajta hatósági ellenőrzés és engedélyezés nélkül szereltetnek be, esetleg kontár szerelővel - számolt be tapasztalatairól Vámos Csaba. Miután várhatóan évekig nem látja ezután szakember a családi ház fűtőhálózatát, ez óriási kockázatokat jelent - figyelmeztetett.

Szerző
2018.02.09 06:20

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17