Martin Schulz mégsem akar külügyminiszter lenni

Publikálás dátuma
2018.02.09. 16:06
Martin Schulz - AFP fotó
Váratlan fordulat az SPD-nél: a pártelnök mégsem akar külügyminiszter lenni, így vélhetőleg Sigmar Gabriel marad a német diplomácia vezetője. 

Hiába tekinthetőek egyértelműen a német szociáldemokraták az új koalíciós szerződés győztesének, hurráoptimista hangulatról nemigen lehet beszélni a politikai erőn belül. Sigmar Gabriel, még hivatalban lévő külügyminiszter, volt pártelnök, még csütörtökön keményen nekiment a vezetésnek. Szerinte nem becsülték meg a munkáját, s tiszteletlenül bántak vele. Mint a Funke médiacsoport lapjainak adott interjújában elmondta, szerette a külügyminiszteri tárcát, s honfitársai is úgy látták, hogy a munkát jót látta el. Hozzátette azonban, „nagyon sajnálom, hogy ezt a kedvező megítélés teljesen érdektelen volt az SPD vezetése számára”.

Gabriel úgy érezte, többszörösen is Martin Schulz áldozatának mondhatja magát. Bő egy éve önként mondott le az SPD választási listavezetői posztjáról Martin Schulz javára, majd az SPD elnöki tisztségét is szinte odaajándékozta neki. Schulz ugyan a szeptemberi kampányban, majd közvetlenül azután is azt hangoztatta, nem akarnak belépni az új koalícióba, a Jamaica-tárgyalások megfeneklése után hirtelen megváltoztatta véleményét, majd leplezetlen érdeklődést mutatott a külügyi tárca iránt. Éppen az a minisztérium vonzotta, ahol Gabriel ténykedett. Az SPD tagságában visszatetszést keltett volna, hogy egyszerre lássa el a pártelnöki tisztséget, s legyen a német diplomácia vezetője, így a koalíciós tárgyalások szerdai lezárása után váratlan bejelentést tett. Nem a miniszteri tárca megszerzéséről mondott le, hanem inkább az SPD elnökségéről, méghozzá a jelenlegi frakcióvezető Andrea Nahles javára.

Ehhez képest tegnap váratlan fordulat történt, Gabriel kifakadásának meglett az eredménye. Martin Schulz ugyanis bejelentette, hogy mégsem pályázik a német külügyminiszteri posztra, így mégis a volt pártvezető maradhat a diplomácia vezetője. Schulz meg akarta akadályozni az SPD még nagyobb válságát. Ha mindenáron ragaszkodott volna a poszthoz, akkor akár a koalíciós szerződés SPD tagság általi elfogadását is veszélyeztette volna.

Némi meglepetésre az SPD erős embere Olaf Scholz hamburgi polgármester lett, aki lapértesülések szerint nemcsak a pénzügyi tárca várományosa, Angela Merkel helyettese is lesz az új kormányban. Még Schulz váratlan bejelentése előtt az észak-német város vezetője igyekezett tompítani a feszültségeket. A ZDF egyik műsorában kifejtette, Gabriel remek munkát végzett. Hozzátette ugyanakkor, mindenkinek az a feladata, hogy a lényegről beszéljen, „ez pedig ebben az esetben az országunk jövője”. Annak a véleményének adott hangot, hogy Sigmar Gabriel kifakadása nem befolyásolja majd az SPD tagságának szavazását: a következő hetekben kell ítéletet mondaniuk arról, maradjon-e újabb négy évig a nagykoalíció. Nagyon rezeghet a léc a szavazásnál, mert az utóbbi időben több mint 20 ezer olyan személy lépett be a pártba, akik nagy valószínűséggel el akarják utasítani az SPD kormányzati szerepvállalását.

Scholz egyébként nem kívánta megerősíteni azokat az előzetes híreszteléseket, hogy a pénzügyi tárca élére kerül és egyúttal alkancellár is lesz. Csak arról esett szó – tette hozzá -, mely tárcákat kapjon meg a CDU, a CSU, valamint az SPD. „Más döntések nem születtek és nem is születhetnek addig, amíg az SPD tagsága nem hozza meg ítéletét” – fejtette ki.

Nemcsak az SPD-nél nem tapasztalható elégedettség, a kereszténydemokraták háza táján sem túlságosan jó a hangulat amiatt, hogy a CDU elveszítette a belügyi-, valamint a pénzügyi tárcát. Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungban fejtette ki komoly ellenérzéseit. Elmondta, a CDU olyan engedményeket tett, amelyekkel a párt „elérte határait”. Egyben fájdalmasnak nevezte azt, hogy az SPD-nek sikerült keresztülvinnie az akaratát. Elfogadhatónak nevezte viszont a kormányprogramot, kivált, ha az eredményekkel is párosul. Bírálatokat fogalmazott meg a CDU parlamenti képviselője, Carsten Linnemann, a párt gazdasági tagozatának elnöke is, aki úgy véli: a tárcák elosztása nélkülözi a kiegyensúlyozottságot. A keleti tartományok miniszterelnökei pedig azt kifogásolták, hogy kevés kelet-német politikus lesz az új kabinetben.

Frissítve: 2018.02.09. 18:04

Párizsban újabb káosz fenyeget a havazás miatt

Publikálás dátuma
2018.02.09. 15:51
Fotók: Ludovic MARIN / AFP
Franciaország északi részén pénteken ismét havazás kezdődött, ezért Párizsban és környékén elővigyázatossági intézkedéseket rendeltek el a hét eleji káosz elkerülésére.

A francia fővárosban hétfőn kezdődött havazás szerda délben elállt, pénteken azonban ismét 27 megyében rendelt el riasztást a francia meteorológiai szolgálat a közúti közlekedésre vonatkozóan a havazás és jegesedés miatt. 

A Météo France 3-7 centiméteres friss hórétegre számít országszerte, ami nem éri el szerda virradóra leesett hó mennyiségét, de éjszaka a hőmérséklet ismét mínusz 10 fokig süllyedhet. Párizsban délelőtt kezdett ismét havazni, ezért az Eiffel-torony pénteken és szombaton is zárva marad a nagyközönség előtt, a lépcsők a jegesedés miatt ugyanis járhatatlanok, a vasszerkezetet pedig nem lehet sózni, és a homokos beszórás sem engedélyezett, mert kárt tehet a felvonók szerkezetében.

A Louvre és a Concorde tér között elterülő Tuileriák kertjét is lezárták.

A Tuileriák kertjében most csak a madár jár...

A Tuileriák kertjében most csak a madár jár...

A közlekedési minisztérium a "tél újabb rohama" miatt rendkívüli óvatosságra kért mindenkit, míg a belügyminiszter és a prefektúra egyenesen azt kérte az autósoktól, hogy ne használják a járműveiket. Ezt láthatóan megfogadták a párizsiak, az autóforgalom az átlagosnál kisebb a városban. A déli 118-as számú bevezető autóutat - ahol kedden este mintegy kétezren ragadtak a járműveikben a dugókban - szombat délig lezárták az autósok elől. A tömegközeledés azonban menetrendszerűen működik, a vonatok, a metrók, a villamosok és a buszok fennakadás nélkül közlekednek, s a párizsi repülőtereken sem kell késésekre számítani.

Egy hevenyészett "menekülttábor" a hó alatt

Egy hevenyészett "menekülttábor" a hó alatt

Az iskolabuszok azonban a Párizs környéki öt megyében nem közlekednek, a teherszállító járműveknek is megtiltották pénteken - legalább szombat délig - a közlekedést a fővárosban és környékén, kamionok ezrei vesztegelnek a pihenőhelyeken. Florence Berthelot, a francia fuvarozók országos szövetségének vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a közlekedési korlátozásokat túl későn teszik közzé a hatóságok és nem egyeztetnek az érintettekkel. A szervezet szerint emiatt napi 60 millió eurós veszteséget szenved az ágazat.

Szerző

Jóváhagyták Jean-Marie Le Pen kizárását

Publikálás dátuma
2018.02.09. 14:48
FOTÓ: JOHN THYS / AFP
Érvényesnek ítélte meg Jean-Marie Le Pennek, a francia Nemzeti Front (FN) korábbi elnökének kizárását a pártból pénteken a Párizshoz közeli Versailles fellebbviteli bírósága, tiszteletbeli elnöki státusát viszont helyreállította.

A párt alapítóját azután zárták ki az FN-ből, hogy rasszista kijelentései miatt nyílt konfliktusba került a lányával, a pártot 2011 óta irányító Marine Le Pennel, aki 2015-ben személyesen kezdeményezte apja kizárását.

Az igazságszólítás megerősítette Jean-Marie Le Pen kizárását, de úgy ítélte meg, hogy "az nincs hatással a tiszteletbeli elnöki minőségére", ami egyébként semmilyen végrehajtói vagy döntéshozói funkcióval nem jár, miután az FN alapszabályzata szerint nemcsak párttagok töltheti be ezt a tisztséget.

A fellebbviteli bíróság ezzel megerősítette a nanterre-i legfelsőbb bíróság 2016 novemberi ítéletét, amely azt is kimondta: a pártalapító a jövőben is részt vehet a vezetőségi üléseken.

"Ez nagyon nagy elégtétel" - mondta Lorrain de Saint Affrique, Le Pen egyik tanácsadója a BFM francia hírtelevíziónak.
A fellebbviteli bíróság 25 ezer eurós kártérítés megfizetésére is kötelezte a FN-t, amiért a kizárása óta megtiltotta Le Pennek, hogy a tiszteletbeli elnökséggel járó funkcióját gyakorolhassa.

Nem ez az első epizódja a Le Penek között több mint két éve folyó jogi csatározásnak. Marine Le Pen egyébként már kezdeményezte a tiszteltbeli elnöki funkció megszüntetését a január 23-i vezetőségi ülésen, amelyről a tagság a párt március 10-11-i kongresszusán szavaz majd.

A 89 éves Jean-Marie Le Pen 1972-ben alapította a pártot és majdnem negyven éven át volt az elnöke, mielőtt 2011-ben átadta az irányítást lányának, aki azóta a Nemzeti Front politikájának szélesebb körű elfogadtatására törekszik. Ez a tavalyi elnökválasztásig sikeresnek is bizonyult, hiszen Marine Le Pen bejutott a második fordulóba, ott viszont 33 százalékos támogatottsággal alulmaradt Emmanuel Macronnal szemben.

Jean-Marie Le Pen nem értett egyet a párt irányváltásával, s folyamatos provokációkkal nyílt háborút indított lánya ellen, aki ezért kizáratta a pártból.

Marine Le Pen évek óta már nem rejtette véka alá, hogy azt szeretné, ha Jean-Marie Le Pen visszavonulna a politikától. Fegyelmit is indított apja ellen, amelynek közvetlen előzménye az az interjú volt, amely a Rivarol című szélsőjobboldali, antiszemita újságban jelent meg, s amelyben az idős politikus védelmébe vette Philippe Pétaint, a második világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjét. Nem sokkal korábban Jean-Marie Le Pen azzal vonta magára a figyelmet, hogy egy interjúban megerősítette a nácik gázkamráiról már régebben is hangoztatott, bagatellizáló véleményét.

A pártelnök végül 2015 nyarán felfüggesztette apja párttagságát, aki azonnal bírósághoz fordult, s most negyedik ízben nyert pert a párt ellen.

Szerző