Polt leváltását kérik Ádertől

Publikálás dátuma
2018.02.09. 17:46
Fotó: Molnár Ádám
Nyílt levélben kéri Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője Áder János köztársasági elnöktől, hogy a Tiborcz-ügyben mutatott „pártos” hozzáállása miatt fossza meg a hivatalától Polt Péter legfőbb ügyészt.

A levél szerint „a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészével, dr. Polt Péterrel kapcsolatosan számos alkalommal merült fel a gyanú, hogy olyan ügyekben, amelyekben a miniszterelnökhöz, illetve a kormányhoz közel álló személyekkel, gazdasági társaságokkal kapcsolatosan kellene eljárnia, nem jár el pártatlanul: nem indít eljárást, nem emel vádat, akadályozva ezzel az igazságszolgáltatást.

Az ELIOS Innovatív Zrt. ügy vizsgálatának, valamint a miniszterelnök veje, Tiborcz István elleni nyomozásnak az akadályozása azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. Az ügyészség a 2014-ben indult nyomozást 2016-ban vádemelés nélkül lezárta, miközben az azóta befejezett OLAF nyomozás dokumentumai egyértelműen arra utalnak, hogy komoly bűncselekmények történtek uniós pénzek elköltése során, mégpedig szervezett jelleggel. A nyomozóhatóság minimális alaposságú vizsgálata esetén az OLAF által összegyűjtött bizonyítékok legalább egy részének az ügyészség birtokába kellett volna jutnia, és ezek a bizonyítékok pedig egyértelműen további lépéseket és vádemelést indokoltak volna. Az ügyészség ennek ellenére nem tett semmit az ügyben.

Tekintettel arra, hogy az ügyészség szervezetét és annak működését a legfőbb ügyész egyszemélyben irányítja, ezért a nyomozás hátráltatásáért a felelősség kizárólag őt terheli. Ezzel Polt Péter hivatalára méltatlanná vált” - írja Jávor Benedek.

„Éppen ezért kérem Elnök Urat, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. Törvény 23. § (7) cikke alapján haladéktalanul kezdeményezze az Országgyűlésnél, hogy fosszák meg Polt Pétert legfőbb ügyészi hivatalától” - zárul az EP-képviselő Ádernek címzett levele.

Szerző

Gyerekes családok ne kerüljenek utcára! - Kampányt indított az AVM

Publikálás dátuma
2018.02.09. 16:41
Illusztráció/Népszava fotó
Kampányt indított A Város Mindenkié (AVM) annak érdekében, hogy törvény garantálja Magyarországon: gyerekes családok soha többé ne kerülhessenek utcára kilakoltatás miatt.

A parlament elé vitt módosítási javaslatuk szerint - amit a kezdeményezésükhöz csatlakozó, parlamenti képviselettel rendelkező Együtt, Párbeszéd és LMP közösen jegyez - a szociális törvénybe foglalnák az önkormányzatok elhelyezési kötelezettségét, és úgy módosítanák a végrehajtási törvényt, hogy az önkormányzati bérlakások vagy bedőlt lakáshitelek ügyében kezdeményezett eljárásokban elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása. Vasárnap aktivistáik és az említett pártok, továbbá a Momentum a kőbányai Bihari utca 8/C előtt rendezvényt tart. Azért itt, mert ez az az épület, ahonnan az AVM szerint tömegesen akarja kilakoltatni a lakókat az önkormányzat.

Bármikor utcára dobhatnak egy gyereket

Ma Magyarországon nem tiltja semmilyen törvény, hogy gyerekeket lakoltassanak ki. Meg is történik, rendszeresen, ilyenkor a családok gyakran szétszakadnak, mivel a gyerekek nevelőszülőnél, vagy gyerekotthonban kényszerülnek. Pedig egyáltalán nem szükségszerű, hogy ennek így kell lennie - hívja fel a figyelmet A Város Mindenkié. A civil szervezet emlékeztetett, hogy ezen a télen a szokásosnál hosszabb a kilakoltatási moratórium, ugyan a kilakoltatási moratórium; 2017. november 15-én kezdődött, és csak április 30-án ér csak véget. Mindez feltételezhetően a parlamenti választások miatt alakult így. Az AVM szerint azonban ez is csak egy álságos és elégtelen megoldás, hiszen moratóriumi időszakon kívül rendszeresen előfordul, hogy gyerekek azért kerülnek ki a családjuktól, mert a szüleik lakhatása nem megfelelően megoldott. A kilakoltatási moratórium az AVM szerint csak arra jó, hogy rövid időre, de fellélegezhessenek a veszélyeztetett családok. (Még ez a haladék sem adatik meg sem a szerződés nélkül vagy szívességi lakhatásban élők számára, a kényszerűségből lakásfoglalóknak vagy a munkásszállókban vagy intézményekben élőknek – ők télen is elveszíthetik az otthonukat.)

Az ombudsman is hozzászólt

A civil szervezet hivatkozott az alapvető jogok biztosának állásfoglalására; Székely László és hivatala szerint - ahogy korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, és a statisztikai hivatal, illetve civil-szakmai szervezetek is megerősítették - a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyereket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

Az ombudsman azt is megállapította, hogy nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyerek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyerek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Továbbá annek ellenére, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, a szükségesnél jóval kevesebb az ilyen helyettes szülő. Székely szerint problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. Pedig az ombudsman szerint a szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője.

Székely László szerint csak összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermekek saját családban való nevelkedéshez való jogát, és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.

Májusban újrakezdik?

Az AVM úgy véli, május 1-től tovább folytatódhat ez a törvénytelenséget eredményező gyakorlat, amely ellen évek óta szót emelnek. Szerintük a folyamatos hatósági törvénysértés egyik oka az, hogy a tiltás törvényi kimondása ellenére semmilyen eszköz nincs annak érvényre juttatásához - a gyerekes családot utcára teszik, lakás hiányában pedig elveszik a családtól a gyermeket. A veszélyeztetett családok számára ugyanis nincs elérhető anyagi támogatás, és egyetlen hatóság sem köteles a bajba jutott családok elhelyezésére. Így a gyakorlatban sokszor még a gyermekvédelmi szakemberek számára is elkerülhetetlennek tűnnek az anyagi okú gyermek-kiemelések.Épp az ellentmondásos és igazságtalan helyzet rendezése érdekében az AVM és az Utcajogász két törvénymódosítást javasol.

1. Módosítanák a szociális törvényt és bevezetnék az elhelyezési kötelezettséget

Az AVM törvénybe foglalná, hogy az önkormányzatoknak feladata legyen azok együttes elhelyezése, akik gyerekes háztartásában élnek, és kilakoltatás miatt veszítették el a lakhatásukat, vagy kilakoltatásukról jogerős végzés van érvényben. Továbbá az elhelyezésnek azon a településen kellene megvalósulnia, ahol a kilakoltatás történt. Az elhelyezési kötelezettség nem függene attól, hogy önkormányzat, vagy magánszemély a bérbeadó fél.

2. Módosítanák a végrehajtási törvényt, hogy elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása.

Az AVM úgy módosítaná a végrehajtási törvény, hogy elhelyezés hiányában nem kerülhessen sor kilakoltatásra, ha a háztartásban eltartott gyerek él. Ez a szabály nem vonatkozna a magánbérleményben élőkre, csak az önkormányzati és egyéb állami bérlakásokra és a lakáshiteles végrehajtási ügyekre.

Az ellenzék beadja

Hogy növelje módosító javaslataik elfogadásának esélyét, az AVM levélben kérte együttműködésre azon pártokat, amelyek tavaly októberben csatlakozta hatpontos lakhatási minimum-programjukhoz (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd). A megkeresett pártok közül az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum csatlakozott a kezdeményezéshez, melyek közül a három parlamenti párt közösen jegyzi a törvénymódosítást.

Február 11-én vasárnap délelőtt 10 órakor a négy párt politikusával közös sajtótájékoztatót tartanak a kőbányai Bihari utca 8/C előtt. Azért itt, mert ez az az épület, ahonnan az AVM szerint tömegesen akarja kilakoltatni a lakókat az önkormányzat, minden megalapozott indok nélkül. A sajtótájékoztatón AVM aktivistái ismertetik módosító javaslatuk tartalmát és kampányuk céljait, a Bihari utca lakóinak képviselője elmondja a ház lakóinak közös követeléseit, a kampányhoz csatlakozó pártok képviselői – Juhász Péter (Együtt), Demeter Márta (LMP), Soproni Tamás (Momentum) és Szabó Tímea (Párbeszéd) - pedig elmondják, miért csatlakoztak a kampányhoz és milyen konkrét lépéseket terveznek.

Szerző

Hódmezővásárhelyen indult a Tiborcz-üzlet

Már Tiborcz István első közvilágítási tenderén is számos szabálytalanság történt a 24.hu által megszerzett OLAF-jelentés szerint.

Lázár János városából, Hódmezővásárhelyről indult el Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios tendergyőzelmeinek története. A 2010-es hódmezővásárhelyi „siker” azért volt nagy jelentőségű az Elios – pontosabban az akkor még ES Holding-nak nevezett cég – számára, mert ott szerezhetett akkora megrendelésállományt, amit később referenciaként fel tudott mutatni a többi, magyarországi közvilágítási tenderen.

Mint arról már írtunk, a 24.hu megszerezte a kormány által titkolt, az Elios gyanús ügyeit feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentését, amely megerősítette a korábbi híreket: súlyos eljárási szabálytalanságok és összeférhetetlenségek jellemezhették Orbán vejének uniós finanszírozású tendereit.

A hódmezővásárhelyi, 940 millió forintos közvilágítási megrendelés sem volt hibátlan a hírportál által ismertetett OLAF-jelentés szerint: a pályázatokat kiíró, az akkor még Lázár János vezette város szabálytalanságok és összeférhetetlenségek egész sorát követte el. Az egyik korábbi vesztes versenytárs lett az ES Holding egyik beszállítója, ami egyértelműen tiltott gyakorlat: a versenyzők közötti összejátszás elkerülése miatt ugyanis szigorúan tilos, hogy a tendergyőztes a korábbi versenytársait alvállalkozóként bevonja az üzletbe.

A 24.hu írása szerint az OLAF kifogásolta azt is: a magyar közbeszerzési szabályok tiltják, hogy egy cég 10 százalékot meghaladó mértékben alvállalkozó legyen, ehhez képest a megrendelés túlnyomó részét valójában a bevont alvállalkozó végezte el. Az OLAF jelentéséből kiderül az is, hogy Hódmezővásárhelyen a közvilágítási tender kiírásánál és lebonyolításánál bábáskodó tanácsadó cég egyszerre dolgozott a kiíró önkormányzatnak és a kivitelező ES Holding-nak. De
árulkodó már az is: az ES Holding úgy nyerte el a vaskos megbízást 2010-ben, hogy 2008-ban nem volt bevétele, és még 2009-ben sem érte el a forgalma a 10 millió forintot.

Szerző