Finneké a gönyűi erőmű

Publikálás dátuma
2018.02.10 06:26
ÁRAM A német E.ON a négymilliárd eurós nemzetközi ügylet részeként túladott magyarországi egységén is - FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZI
Hamarosan a finn Fortum tulajdonába kerül a győr-sopron-moson megyei gönyűi erőmű tulajdonosának 47 százaléka; ha a finn állami cég végleg átveszi a hatalmat, könnyen eladóvá válhat a harmadik legnagyobb hazai áramtermelő.

A német E.ON-tól hamarosan a finn Fortum kezébe kerül Magyarország harmadik legtöbb áramot termelő erőműve, a gönyűi tulajdonosa, a német Uniper 47 százaléka. A már tavaly szeptemberben napvilágot látott adásvételi tervet a két fél ez év januárjában szentesítette. A versenyhivatali vizsgálatok lezárultáig az E.ON képviseli a Fortum érdekeit.

A helyzet ennél fordulatosabb. A német kormány döntései – elsősorban az atomerőművek betiltása és a zöldenergia-hasznosítás kiemelt ösztönzése – nyomán az E.ON 2016 elején "hagyományos" energiatermelő egységeit - így a gönyűi gázerőművet - Uniper nevű leányvállalatába szervezte ki, eladási szándékát se különösebben titkolva. Így még ugyanazon év közepén a társaság 53 százalékát a frankfurti tőzsdére dobták. A finn Fortum nevű energiamulti szemet vetett a portékára és barátinak számító - az akkori tőzsdei ár kétszeresére rúgó - mintegy 8 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) ajánlott fel a papírok egészéért. A – például a magyar Molhoz hasonló - szórt tulajdonosi szerkezet ízére épphogy csak ráérző Uniper-menedzsment ugyanakkor az ajánlatot élből ellenségesnek nyilvánította.

Kétségtelen: a finn állam többségi tulajdonában lévő, a tőzsdén is forgó Fortum hajóját a világtrendeknek megfelelően szintén a zöldenergiák felé fordította. Az Uniper pedig éppenséggel ezzel ellentétes elvek mentén fogant. Az Uniper-menedzsment gyanúját erősítheti, hogy a kérdésben Pekka Lundmark, a Fortum elnök-vezérigazgatója se fogalmaz világosan. Eddig annyit szögezett le, hogy szerintük az ügylet mindkét fél számára hasznos lenne, illetve hogy nem felvásárlásként, hanem befektetésként tekintenek a vételre. Mindezek nyomán a Fortumot szószegéssel is vádoló Klaus Schäfer, az Uniper elnök-vezérigazgatója arra kérte a részvényeseket, ne tegyenek eleget a felvásárlási ajánlatnak. Ígéretük szerint az Uniper-vezetőség saját elképzelései nagyobb árfolyamemelkedéssel és osztalékkal kecsegtetik a tulajdonosokat.

Schäferék felhívására ezután lényegében – szinte tényleg darabra csak - egyetlen részvényes, mégpedig a legnagyobb, az E.ON maradt süket. Így mintegy négymilliárd euróért végleg elpasszolta „nemszeretem”-eszközeit. Ugyanakkor a napokban derült ki: a többi részvényes lényegében egy emberként beállt Schäfer mögé. Olyannyira, hogy a Fortumnak még plusz három százalékot se sikerült összekaparnia, így nem tudja átvenni az irányítást. Az Uniper-menedzsment tehát egyelőre győztesnek tekintheti magát. Ugyanakkor az elemzők egyetértenek abban, hogy a Fortum „előbb-utóbb” megszerzi az Uniper-részvények többségét és végleg átveszi az irányítást.

Egybehangzó értékelések szerint ez valóban az Uniper felszabdalásával, vagyonelemek kiárusításával járhat, ami már érintheti a gönyűi egységet is. A Fortumnak ugyanis elsősorban a német társaság svéd atomerőműveire, illetve vízerőműveire fájhat a foga. Magyarán, ha a finnek végleg átveszik a hatalmat az erőmű tulajdonosa felett, a gönyűi egység hamarosan eladóvá válhat. Magyar szempontból további érdekesség, hogy a Fortumnak már volt hazai gázerőműve, mégpedig a Budapesti, amelyet a japán Tomen oldalán 1997 és 2001 között birtokolt.

A német E.ON 2011-ben adta át a mintegy 400 millió euróból (több mint 120 milliárd forintból) felhúzott gönyűi gázerőművet. Bár kapacitása közepes méretű – közel 430 megawatt -, az azt követő évek során kihasználtságáról kiábrándító hírek keringtek. A legtöbbször ugyanis akadt ugyanis nála olcsóbban termelő – bel- vagy külföldi – egység. Így ideje nagy részében állt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb adatai szerint ugyanakkor a gönyűi tavaly 7 százalékos részesedésével már a harmadik legnagyobb hazai áramtermelőnek számított (a paksi atom- és a mátrai lignitblokkok után). Épp ideje: a társaságot működtető Uniper Hungary az elmúlt évek során hatalmas – olykor a bevétel többszörösére rúgó - veszteségeket szenvedett el. Tevékenységük elsőként tavalyelőtt szült némi nyereséget. Mindazonáltal szakértők szerint az egység jelentősége továbbra is inkább a gyors beindíthatóság és leállíthatóság. Vagyis akkor is fontos, ha épp áll. Így tehát, ha netán tényleg hamar a pultra kerülne, bizton akadna rá vevő. A mai magyar viszonyok között esélyesként az állam mellett elsősorban a kurzusközeli szereplők, így például (a Mátrai Erőművet már megvásárló) Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó, vagy épp a szintén Orbán-közeli (négy éve a gönyűihez hasonló Dunamenti Erőművet megszerző) MET jöhet szóba.



Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.

Bronzérmes a férfi puskás csapat

Publikálás dátuma
2019.03.24 14:12

Fotó: Facebook/Hungarian Shooting Federation
A Péni István, Sidi Péter, Somogyi Péter összeállítású magyar válogatott bronzérmet nyert a férfi puskások csapatversenyében, a női pisztolyos együttes pedig a negyedik helyen zárt vasárnap, az eszéki légfegyveres Európa-bajnokságon.
A mostani Eb-n rendhagyó módon három nap alatt rendezték meg a puskás és pisztolyos csapatversenyeket. Csütörtökön a csapattagok egyéni alapversenyben elért eredményei alapján kialakult rangsor első nyolc-nyolc helyezettje jutott a pénteki negyeddöntőbe, ahonnan a párharcok győztesei kerültek a vasárnapi elődöntőbe. A szabályok szerint a négy között és a helyosztókon már nem összeredmények alapján dőlt el egy-egy összecsapás, hanem sorozatonként a jobb eredményt elérő hármas két pontot kapott, míg döntetlennél mindkét fél egyet-egyet. Az elődöntőben 13, a döntőben 15 pontig kellett eljutni a győzelemhez. Péni Istvánék pénteken simán legyőzték a horvát csapatot, a négy között pedig előbb a szerb hármassal mérkőztek, s óriási, a végletekig kiélezett csatát vívtak riválisukkal. A fordulatos küzdelem a lehető legtovább tartott, majd 12-12-es döntetlennél az utolsó kör a szerbeknek sikerült jobban. A bronzéremért a fehérorosz válogatott volt az ellenfél, amely korábban papírforma vereséget szenvedett az oroszoktól. A helyosztó sokáig fordulatos volt, s 8-8-ig fej fej mellett haladtak a felek. Ezt követően Sidiék feljavultak, a fehéroroszoknál pedig sok volt a hiba, így a magyarok körről körre növelték előnyüket, s végül 16-8-ra nyertek. Női pisztolyban az egyéni verseny bronzérmese és ötödikje, Major Veronika, valamint Sike Renáta is ott volt a magyar csapatban, a vegyescsapatban hatodik Egri Viktóriával kiegészülve. Az elődöntőben a magyar trió mégsem tudta megszorítani a kiválóan teljesítő ukránokat. A rivális már 8-0-ra is vezetett, s végül 13-5-re győzött. A harmadik helyért már lényegesen kiélezettebb csatát vívott a válogatott, ám lemaradt a dobogóról, miután 16-12-re kikapott az oroszoktól, így negyedik lett. A puskás csapat a magyar küldöttség második felnőtt érmét nyerte az eszéki 10 méteres kontinensviadalon, melyen szombaton Major Veronika harmadik lett a női pisztolyosok egyéni versengésében.
Szerző