Finneké a gönyűi erőmű

Publikálás dátuma
2018.02.10 06:26
ÁRAM A német E.ON a négymilliárd eurós nemzetközi ügylet részeként túladott magyarországi egységén is - FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZI
Fotó: /
Hamarosan a finn Fortum tulajdonába kerül a győr-sopron-moson megyei gönyűi erőmű tulajdonosának 47 százaléka; ha a finn állami cég végleg átveszi a hatalmat, könnyen eladóvá válhat a harmadik legnagyobb hazai áramtermelő.

A német E.ON-tól hamarosan a finn Fortum kezébe kerül Magyarország harmadik legtöbb áramot termelő erőműve, a gönyűi tulajdonosa, a német Uniper 47 százaléka. A már tavaly szeptemberben napvilágot látott adásvételi tervet a két fél ez év januárjában szentesítette. A versenyhivatali vizsgálatok lezárultáig az E.ON képviseli a Fortum érdekeit.

A helyzet ennél fordulatosabb. A német kormány döntései – elsősorban az atomerőművek betiltása és a zöldenergia-hasznosítás kiemelt ösztönzése – nyomán az E.ON 2016 elején "hagyományos" energiatermelő egységeit - így a gönyűi gázerőművet - Uniper nevű leányvállalatába szervezte ki, eladási szándékát se különösebben titkolva. Így még ugyanazon év közepén a társaság 53 százalékát a frankfurti tőzsdére dobták. A finn Fortum nevű energiamulti szemet vetett a portékára és barátinak számító - az akkori tőzsdei ár kétszeresére rúgó - mintegy 8 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) ajánlott fel a papírok egészéért. A – például a magyar Molhoz hasonló - szórt tulajdonosi szerkezet ízére épphogy csak ráérző Uniper-menedzsment ugyanakkor az ajánlatot élből ellenségesnek nyilvánította.

Kétségtelen: a finn állam többségi tulajdonában lévő, a tőzsdén is forgó Fortum hajóját a világtrendeknek megfelelően szintén a zöldenergiák felé fordította. Az Uniper pedig éppenséggel ezzel ellentétes elvek mentén fogant. Az Uniper-menedzsment gyanúját erősítheti, hogy a kérdésben Pekka Lundmark, a Fortum elnök-vezérigazgatója se fogalmaz világosan. Eddig annyit szögezett le, hogy szerintük az ügylet mindkét fél számára hasznos lenne, illetve hogy nem felvásárlásként, hanem befektetésként tekintenek a vételre. Mindezek nyomán a Fortumot szószegéssel is vádoló Klaus Schäfer, az Uniper elnök-vezérigazgatója arra kérte a részvényeseket, ne tegyenek eleget a felvásárlási ajánlatnak. Ígéretük szerint az Uniper-vezetőség saját elképzelései nagyobb árfolyamemelkedéssel és osztalékkal kecsegtetik a tulajdonosokat.

Schäferék felhívására ezután lényegében – szinte tényleg darabra csak - egyetlen részvényes, mégpedig a legnagyobb, az E.ON maradt süket. Így mintegy négymilliárd euróért végleg elpasszolta „nemszeretem”-eszközeit. Ugyanakkor a napokban derült ki: a többi részvényes lényegében egy emberként beállt Schäfer mögé. Olyannyira, hogy a Fortumnak még plusz három százalékot se sikerült összekaparnia, így nem tudja átvenni az irányítást. Az Uniper-menedzsment tehát egyelőre győztesnek tekintheti magát. Ugyanakkor az elemzők egyetértenek abban, hogy a Fortum „előbb-utóbb” megszerzi az Uniper-részvények többségét és végleg átveszi az irányítást.

Egybehangzó értékelések szerint ez valóban az Uniper felszabdalásával, vagyonelemek kiárusításával járhat, ami már érintheti a gönyűi egységet is. A Fortumnak ugyanis elsősorban a német társaság svéd atomerőműveire, illetve vízerőműveire fájhat a foga. Magyarán, ha a finnek végleg átveszik a hatalmat az erőmű tulajdonosa felett, a gönyűi egység hamarosan eladóvá válhat. Magyar szempontból további érdekesség, hogy a Fortumnak már volt hazai gázerőműve, mégpedig a Budapesti, amelyet a japán Tomen oldalán 1997 és 2001 között birtokolt.

A német E.ON 2011-ben adta át a mintegy 400 millió euróból (több mint 120 milliárd forintból) felhúzott gönyűi gázerőművet. Bár kapacitása közepes méretű – közel 430 megawatt -, az azt követő évek során kihasználtságáról kiábrándító hírek keringtek. A legtöbbször ugyanis akadt ugyanis nála olcsóbban termelő – bel- vagy külföldi – egység. Így ideje nagy részében állt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb adatai szerint ugyanakkor a gönyűi tavaly 7 százalékos részesedésével már a harmadik legnagyobb hazai áramtermelőnek számított (a paksi atom- és a mátrai lignitblokkok után). Épp ideje: a társaságot működtető Uniper Hungary az elmúlt évek során hatalmas – olykor a bevétel többszörösére rúgó - veszteségeket szenvedett el. Tevékenységük elsőként tavalyelőtt szült némi nyereséget. Mindazonáltal szakértők szerint az egység jelentősége továbbra is inkább a gyors beindíthatóság és leállíthatóság. Vagyis akkor is fontos, ha épp áll. Így tehát, ha netán tényleg hamar a pultra kerülne, bizton akadna rá vevő. A mai magyar viszonyok között esélyesként az állam mellett elsősorban a kurzusközeli szereplők, így például (a Mátrai Erőművet már megvásárló) Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó, vagy épp a szintén Orbán-közeli (négy éve a gönyűihez hasonló Dunamenti Erőművet megszerző) MET jöhet szóba.



Szerző
2018.02.10 06:26

Megvan Cristiano Ronaldo első trófeája a Juventusban

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:53

Fotó: AFP/NurPhoto/ Giuseppe Cottini
A "Zebrák" éppen az ötszörös aranylabdás portugál támadó fejes góljával nyertek 1-0-ra Milan ellen az olasz Szuperkupa döntőjében.
Idén is Itáliától távol rendezték meg az olasz Szuperkupa fináléját: az Egyesült Államok, Líbia, Katar és Kína után ezúttal Szaúd-Arábia, azon belül is Dzsidda volt a helyszín. Mivel a tavalyi szezonban a bajnokságot és a kupát is a Juventus nyerte, a szabályok értelmében a szerda esti meccsen a kupában ezüstérmes Milan volt az ellenfele.

A találkozót a nyár óta a Juvét erősítő Cristiano Ronaldo 61. percben szerzett találata döntötte el: a portugál klasszis a bosnyák Miralem Pjanic remek beadását fejelte mintegy öt méterről a kapuba. Ronaldónak ez volt az első trófeája, amelyet a Juventusszal szerzett.
2019.01.16 20:53

Továbbjutást érő döntetlent játszott a férfi kézi válogatott Egyiptommal

Publikálás dátuma
2019.01.16 19:51
Bánhidi Bencéék (b) kiküzdötték a döntetlent Egyiptom ellen
Fotó: MTI/ Illyés Tibor
30-30-ra végzett a magyar férfi kézilabda-válogatott Egyiptom ellen a dán-német közös rendezésű világbajnokságon, ezzel a következő szakaszban folytathatja szereplését.
Balogh Zsolt nélkül kellett fölvenni a harcot Egyiptom ellen. A szegedi átlövő a Katarral vívott csoportmérkőzésen szenvedett bokasérülést (az egyik ázsiai kézilabdázó ráesett a magyar klasszis lábára), ami súlyosabbnak bizonyult a reméltnél. A játékos Magyarországon gyógyul és legkorábban a középdöntőre térhet vissza a tornára. Az első három találkozón ő volt a legeredményesebb, 18 gólt szerzett és 9 találatot készített elő. A szakmai stáb nem hívott be a helyére senkit, feladatát Ancsin Gábornak és Nagy Lászlónak kellett átvenni. Az afrikaiak ellen a kezdés előtt az volt biztos: ha nyer a csapat, akkor a  svédek elleni csütörtöki záró csoporttalálkozó (20:30, Tv: M4 Sport) eredményétől függetlenül biztos a továbbjutás. Egyiptom korábban sosem nyert a magyarok ellen.
A rivális kapitánya jó ismerős, hiszen David Davis a veszprémiek vezetőedzője. A spanyol szakember négy hónapja dolgozik a válogatott mellett, feladata, hogy a 2021-es egyiptomi rendezésű vb-re erős együttest állítson össze.
Ezúttal is jól kapta el a rajtot a magyar együttes, amely rögtön az elején emberhátrányba került, de ezt a két percet is sikerült „megnyerni”, az egyiptomiak pedig nem tehettek mást, mint 8-4-es magyar vezetésnél időt kértek a 11. percben, és kapust cseréltek, a mindössze 22 éves Mohamed El-Taraj lépett pályára. 
A következő tíz perc nem a szánk íze szerint alakult, az egyiptomiak pontosabban céloztak, a keresztbe mozgó átlövőkre nem lépett ki senki, támadásban sem sikerültek a befejezések, Hornyák Péter kihagyott hetese után Egyiptom 11-10-re felzárkózott, jött is a magyar időkérés a 21. percben.
Egy perccel később Iman Dzsamali szenvedett térdsérülést (felugrás után rosszul érkezett le), ami megzavarta a magyar együttest, öt perccel a félidő vége előtt először vezetett Egyiptom (11-12). Az első feltételezések szerint az elülső keresztszalagja sérült meg, ami valószínűleg azt jelenti, hogy számára befejeződött a vb. Amikor kettő lett a különbség (11-13), Csoknyai István szövetségi kapitány időt kért. A helyzet nem javult, sőt tovább romlott, El-Taraj egészen bámulatosan védett, kilenc lövésből hetet hárított, ám az utolsó másfél perc fantasztikusan sikerült a magyaroknak, Nagy kétszer, Lékai Máté egyszer talált be, így sikerült 14-14-gyel zárni az első felvonást.
Szörnyen kezdődött a második félidő, hét perc alatt négy góllal elhúzott az ellenfél (15-19), mert El-Taraj szinte mindent védett, a magyar védekezés viszont rendkívül szellős volt, ezért a csereként a kapuba beálló Székely Márton is kiszolgáltatott helyzetben fogadta az egyiptomi lövéseket.
A következő öt perc a rendkívül elszántan küzdő magyaroké volt, akik Nagy vezérletével egy gólra csökkentették a hátrányt (18-19). Negyed órával a vége előtt két góllal vezetett az ellenfél (19-21). A 48. percben ismét egyenlített a magyar csapat (22-22), Bodó Richárd és Sipos Adrián góljaival, Ligetvári Patrik pedig az 50. percben a vezetést is visszaszerezte (24-23). 
Az utolsó szakasz rendkívül izgalmasan alakult, mindkét csapatnak sikerült előnybe kerülni, de egynél nem volt nagyobb a differencia. Két perccel a vége előtt emberhátrányba került Egyiptom, de gólt szerzett és 30-29-re vezetett. Negyven másodperc volt hátra, amikor szabálytalanul cserélt az ellenfél, kettős előnyből Lékai egyenlített (30-30). 
A záró támadás Egyiptomé volt, de az ellenfél már csak tartotta az eredményt, a megszerzett egy pont azt jelenti, hogy a magyarok négy kör után két győzelemmel és két döntetlennel, vagyis 6 ponttal állnak és már továbbjutottak a középdöntőbe.
Témák
kézilabda
2019.01.16 19:51
Frissítve: 2019.01.16 19:54