Finneké a gönyűi erőmű

Publikálás dátuma
2018.02.10 06:26
ÁRAM A német E.ON a négymilliárd eurós nemzetközi ügylet részeként túladott magyarországi egységén is - FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZI
Fotó: /
Hamarosan a finn Fortum tulajdonába kerül a győr-sopron-moson megyei gönyűi erőmű tulajdonosának 47 százaléka; ha a finn állami cég végleg átveszi a hatalmat, könnyen eladóvá válhat a harmadik legnagyobb hazai áramtermelő.

A német E.ON-tól hamarosan a finn Fortum kezébe kerül Magyarország harmadik legtöbb áramot termelő erőműve, a gönyűi tulajdonosa, a német Uniper 47 százaléka. A már tavaly szeptemberben napvilágot látott adásvételi tervet a két fél ez év januárjában szentesítette. A versenyhivatali vizsgálatok lezárultáig az E.ON képviseli a Fortum érdekeit.

A helyzet ennél fordulatosabb. A német kormány döntései – elsősorban az atomerőművek betiltása és a zöldenergia-hasznosítás kiemelt ösztönzése – nyomán az E.ON 2016 elején "hagyományos" energiatermelő egységeit - így a gönyűi gázerőművet - Uniper nevű leányvállalatába szervezte ki, eladási szándékát se különösebben titkolva. Így még ugyanazon év közepén a társaság 53 százalékát a frankfurti tőzsdére dobták. A finn Fortum nevű energiamulti szemet vetett a portékára és barátinak számító - az akkori tőzsdei ár kétszeresére rúgó - mintegy 8 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) ajánlott fel a papírok egészéért. A – például a magyar Molhoz hasonló - szórt tulajdonosi szerkezet ízére épphogy csak ráérző Uniper-menedzsment ugyanakkor az ajánlatot élből ellenségesnek nyilvánította.

Kétségtelen: a finn állam többségi tulajdonában lévő, a tőzsdén is forgó Fortum hajóját a világtrendeknek megfelelően szintén a zöldenergiák felé fordította. Az Uniper pedig éppenséggel ezzel ellentétes elvek mentén fogant. Az Uniper-menedzsment gyanúját erősítheti, hogy a kérdésben Pekka Lundmark, a Fortum elnök-vezérigazgatója se fogalmaz világosan. Eddig annyit szögezett le, hogy szerintük az ügylet mindkét fél számára hasznos lenne, illetve hogy nem felvásárlásként, hanem befektetésként tekintenek a vételre. Mindezek nyomán a Fortumot szószegéssel is vádoló Klaus Schäfer, az Uniper elnök-vezérigazgatója arra kérte a részvényeseket, ne tegyenek eleget a felvásárlási ajánlatnak. Ígéretük szerint az Uniper-vezetőség saját elképzelései nagyobb árfolyamemelkedéssel és osztalékkal kecsegtetik a tulajdonosokat.

Schäferék felhívására ezután lényegében – szinte tényleg darabra csak - egyetlen részvényes, mégpedig a legnagyobb, az E.ON maradt süket. Így mintegy négymilliárd euróért végleg elpasszolta „nemszeretem”-eszközeit. Ugyanakkor a napokban derült ki: a többi részvényes lényegében egy emberként beállt Schäfer mögé. Olyannyira, hogy a Fortumnak még plusz három százalékot se sikerült összekaparnia, így nem tudja átvenni az irányítást. Az Uniper-menedzsment tehát egyelőre győztesnek tekintheti magát. Ugyanakkor az elemzők egyetértenek abban, hogy a Fortum „előbb-utóbb” megszerzi az Uniper-részvények többségét és végleg átveszi az irányítást.

Egybehangzó értékelések szerint ez valóban az Uniper felszabdalásával, vagyonelemek kiárusításával járhat, ami már érintheti a gönyűi egységet is. A Fortumnak ugyanis elsősorban a német társaság svéd atomerőműveire, illetve vízerőműveire fájhat a foga. Magyarán, ha a finnek végleg átveszik a hatalmat az erőmű tulajdonosa felett, a gönyűi egység hamarosan eladóvá válhat. Magyar szempontból további érdekesség, hogy a Fortumnak már volt hazai gázerőműve, mégpedig a Budapesti, amelyet a japán Tomen oldalán 1997 és 2001 között birtokolt.

A német E.ON 2011-ben adta át a mintegy 400 millió euróból (több mint 120 milliárd forintból) felhúzott gönyűi gázerőművet. Bár kapacitása közepes méretű – közel 430 megawatt -, az azt követő évek során kihasználtságáról kiábrándító hírek keringtek. A legtöbbször ugyanis akadt ugyanis nála olcsóbban termelő – bel- vagy külföldi – egység. Így ideje nagy részében állt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb adatai szerint ugyanakkor a gönyűi tavaly 7 százalékos részesedésével már a harmadik legnagyobb hazai áramtermelőnek számított (a paksi atom- és a mátrai lignitblokkok után). Épp ideje: a társaságot működtető Uniper Hungary az elmúlt évek során hatalmas – olykor a bevétel többszörösére rúgó - veszteségeket szenvedett el. Tevékenységük elsőként tavalyelőtt szült némi nyereséget. Mindazonáltal szakértők szerint az egység jelentősége továbbra is inkább a gyors beindíthatóság és leállíthatóság. Vagyis akkor is fontos, ha épp áll. Így tehát, ha netán tényleg hamar a pultra kerülne, bizton akadna rá vevő. A mai magyar viszonyok között esélyesként az állam mellett elsősorban a kurzusközeli szereplők, így például (a Mátrai Erőművet már megvásárló) Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó, vagy épp a szintén Orbán-közeli (négy éve a gönyűihez hasonló Dunamenti Erőművet megszerző) MET jöhet szóba.



Szerző
2018.02.10 06:26

Zavaros áramszünet-magyarázattal odázta el a hűtő- és mosogépcsere-pályázatot a kormányzat

Publikálás dátuma
2018.11.19 14:09
illusztráció
Fotó: AFP/
Beadási lehetőség helyett áramzavarokkal kapcsolatos, ködös üzenetek fogadták az energiatámogatási honlapon a jelentkezni próbáló közép-magyarországiakat. Szerdán új kör.
Meglepő üzenet fogadta az állami hűtő- és mosógépcsere-támogatást lebonyolító állami NFSI honlapján azokat, akik élni kívántak a közép-magyarországiak – így a fővárosiak – számára eredetileg ma 10 és 14 óra közötti idősávban meghirdetett lehetőséggel. Eszerint a „Mai napon az ELMŰ-ÉMÁSZ karbantartási munkálatai miatt áramszünet lesz, ezért a közép-magyarországi régió lakosai részére a pályázatbeadás egy későbbi időpontban lesz lehetséges. Együttműködésüket köszönjük!” Röviddel 11 óra után az NFSI-t felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már módosított magyarázattal jelentkezett. Eszerint „Technikai okok miatt megváltozik az Otthon Melege Program utolsó fordulójának időpontja. A közép-magyarországi régióban a korábban tervezett, november 19. 10-14 órai pályázati időpont helyett egy későbbi időpontban pályázhatnak a Budapesten és Pest megyében élők. A változás oka, hogy a közép-magyarországi régióban a mai napon is áramszünettel járó karbantartási munkálatokat végez az ELMŰ-ÉMÁSZ. Így vannak olyan területei a régiónak, ahol az adott időszakban a pályázók nem tudják használni számítógépeiket. A pályázatbeadás ezért egy későbbi időpontban lesz, hogy senkit ne érjen hátrány. A pályázatbenyújtás új időpontja 2018. november 21. 16.30 – 20.30.” Hamar a honlapon közzétett szöveg is hasonlóra változott. Az Elmű-ÉMÁSZ ellátási területén rendszeresen hajt végre karbantartásokat – tájékoztatta az ügy kapcsán lapunkat Boross Norbert szóvivő. Ez rendszerint néhány utcát érint. A mai napon se történt a közép-magyarországi térségben kiemelt, nagyobb területet érintő karbantartás, éppígy jelentős üzemzavarról se értesültek. Kérdésünkre visszaigazolta: november 9-én, amikor az NFSI 10 és 14 óra között Észak-Magyarország lakossága számára biztosította a jelentkezés lehetőségét, az ÉMÁSZ szintén végzett a területen szokásosnak mondható karbantartásokat. Az áramszolgáltató eme munkálatokról az érintett háztartásokat legkésőbb azok megkezdése előtt 15 nappal kiértesíti, így lehetőséget biztosítva a felkészülésre. (Igény esetén térítés ellenében aggregátorokat is rendelkezésre bocsátanak.) Az ügy kapcsán a társaság előzetesen semminemű megkeresést nem kapott az NFSI-től – szögezte le. November 21-én 16 óra 30 perc, vagyis munkaidő után viszont már valóban jóval kevesebb eséllyel zajlanak a társaság ellátási területén előre ütemezett karbantartási műveletek – valószínűsítette Boross Norbert. A helyzet jelenleg teljesen érthetetlen. Míg az első közleményből arra lehetett következtetni, hogy az áramkarbantartás magát az NFSI-t (ügyvitelét, szerverei működését) akadályozza, a második szerint már azért aggódnak, mert az érintett térség hárommillió lakosából néhány száznál – előre ismert módon – nincs áram. (Ebből a szempontból az NFSI eredeti közleményéből az a téves következtetés is levonható lenne, hogy karbantartás miatt az egész térség sötétségbe borult, ami szintén nem felel meg a valóságnak.) A pályázatbeadási honlapon cikkünk írásakor csak a közlemény volt olvasható, se továbblépési lehetőséget, se elérhetőségeket, se pályázati dokumentumokat nem kínálnak fel. Kísérleteinkre a Google memóriából kibányászott, eredeti honlapon szereplő hat ügyfélszolgálati telefonszám mindegyike foglaltat jelzett. Azóta eme adatokat visszahelyezték a kezdőlapra. Feszítő kérdés, hogy vajon hány lehetséges jelentkező szenvedett tényleges hátrányt az - előre tudható - áramszünet miatt ahhoz a kárhoz képest, ami a váratlan lépéssel a beadást tervezőket érte.    Tisztázó jellegű kérdéseinkkel írásban kerestük úgy az NFSI-t, mint az ITM-et; esetleges válaszukról szintén tájékoztatjuk olvasóinkat. Mindazonáltal az eddigi jelekből erőteljesen valószínűsíthető, hogy a kiírt magyarázat nem fedi a halasztás valós okait. Így az pusztán az Orbán-kabinet egy újabb kommunikációs kamuja. Nem ez az első eset, hogy Fidesz-KDNP-kormányzás alatt az energiatámogatási rendszer összeomlik. 2014 októberében a kazán-, nyílászáró- és hűtőcsere-pályázat se indult el az ígért időpontban . Akkori – valósnak bizonyult – hivatkozásuk szerint informatikai rendszerük nem bírt a jelentkezők rohamával. Kétségtelen: szakértők szerint a térségenként felkínált néhány százmillió forint támogatási keret rendkívül lényegében csak jelzésértékű a lakosság tényleges igényeihez képest. Ennek nyomán a biztosított összeget rendszerint néhány óra alatt lejegyzik. Nagy valószínűséggel a szerverösszeomlásokra vezethető vissza az az akkor született döntés is, hogy az egész ország helyett térségenként nyitják meg az online lehetőséget. (Azt viszont, hogy a beadási ablak az érdeklődők számára tényleg csak néhány órán át áll nyitva, most szentesítették először.) Bár akkor felelősöket nem neveztek meg – a galibát sokak egy fontos pozícióba ültetett rokon rossz döntéseire vezették vissza -, a lebonyolítást az állami ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-től az e célra alapított állami NFSI vette át. Az elmúlt évek során a pályáztatás ebből a szempontból - egy 2015-ös "hálózati üzemzavart leszámítva - nyugodt mederben zajlott. (Szakértők szerint nagy számú, egyidejű online megkeresés kezelése az informatika világában régóta megoldott.) Míg a jelentkezési ablakot korábban hajnali 0 órától nyitották meg, két éve átálltak a reggel 8-ra. Az értelemszerűen ekkor induló áramhálózati karbantartások mindeddig mégse merültek fel a pályáztatást akadályozó tényezőként. Az Orbán-kormány parlamenti választások utáni átszabása jelentős törést hozott a tavalyra egyre inkább felfutó, vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági támogatások terén. Így az új fenntarthatósági államtitkár, Weingartner Balázs csak október közepén hirdette meg a tavalyi háztartásinagygépcsere-pályázat folytatását, vagyis a keret kétmilliárd forintos feltöltését. Eszerint az állam a listából kiválasztott hűtő, fagyasztó vagy mosógép árából annak energiahatékonysági mutatói alapján 25-45 ezer forintot térít meg. A jelentkezéseket a hét térség érdeklődői szokás szerint november 5-től mostanáig más-más napokon adhatták fel, rendre 10 és 14 óra között. A messze legnagyobbnak számító, ezúttal összesen 612 millió forintra érdemesült közép-magyarországi térséget ezúttal utolsóra hagyták. A korábban illetékes nemzeti fejlesztési tárcától eltérően az ITM mindeddig nem adott ki közleményt a jelentkezők térségenkénti számáról és a beadott igényekről.
2018.11.19 14:09

A borzasztó drága Budapest miatt egyre jobb biznisz az agglomerációban is lakást kiadni

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:24
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni a fővárosi agglomerációban, mint a belső kerületekben, ám a különbség egyre csökken.
Többnyire még mindig jobb feltételekkel lehet lakást vagy házat bérelni az agglomerációban: a fővároshoz közeli településeken a budapesti Belvároshoz képest átlagosan 70-80, a külső kerületekhez viszonyítva 20-30 százalékkal kerül kevesebbe a lakásbérlet.  A főváros külső budai és pesti körzeteiben, illetve a szomszédos agglomerációs városokban található kiadó családi házak esetében viszont már kisebb a különbség a bérleti díjakban, mint a lakásoknál – derül ki az az Otthontérkép.hu elemzéséből, amely 15 agglomerációs település kiadó ingatlanait vizsgálta. Ennek oka, hogy a cégek egyre nagyobb arányban keresik ezeket a házakat cégközpont céljából vagy vezetőik számára. Az agglomerációs bérleti piacon egyébként növekszik a kereslet, mivel egyre többen költöznek oda. A KSH november elején közzé tett jelentése szerint Pest megye vándorlási egyenlege - a 2000-es évek elején és közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően - ismét meredeken emelkedik, azaz folyamatosan híznak az agglomerációs települések.  Budapesten már elviselhetetlenül magasak az árak és nagy a zsúfotság, ezért egyre erősödik a fővárosból való kivándorlás. A keleti-délkeleti országrészekből pedig azért érkeznek egyre többen a főváros környéki településekre, mert ott sokkal jobbak a munkalehetőségek, mint a hátrahagyott országrészekben. A bérleti kínálat azonban nem tart lépést ezzel a népességszámnövekedéssel: a viszonylag kevés lakás gyorsan elkel, főképp, ha jó a közlekedés az általában fővárosi munkahelyhez – mutatott rá Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Hozzátette: a jövőben az agglomerációs bérleti piac további aktivizálódása várható. Felgyorsulhat ugyanis a kisebb, 4-8 lakásos társasházak bérbeadási célú építése, valamint egyes új lakóparkokban a családi házak megjelenése a kínált bérlemények között. Egy-két településen - például Gyálon vagy Vecsésen - már kialakítottak olyan épületeket, ahol kifejezetten átmeneti bérleményeket kínálnak jó felszereltséggel. A folyamatos betelepülés miatt Szigetszentmiklóson és Dunakeszin is várható hasonló. A portál kutatása alapján egyébként az elmúlt három évben  a legtöbb kiadó lakást vagy házat a nyugati és délnyugati agglomerációs városokban jegyezték fel. Érd, Budaörs vezeti a sort, ezekben a városokban eleve fejlettebb ez a piac, mint más fővárosközeli településeken. Mivel viszonylag nagy a választék, az árak ezeken a településeken már kissé csökkentek is az elmúlt három évben. A vizsgált időszakban leggyorsabban Gyálon nőttek a bérleti díjak: csaknem kétszer annyit kérnek egy átlagos méretű házért, mint 2016 elején, körülbelül 140-160 ezer forintot havonta. Ami pedig a bérlőket illeti: sokan keresik a 40-50 négyzetméteres lakásokat, valamint a 200 négyzetméternél nagyobb házakat, házrészeket. A nagyobb területű ingatlanokat többgyerekes vagy összeköltöző családok, valamint vállalkozások szemelik ki.        
Szerző
2018.11.19 13:24