Tartanak-e az OLAF-tól?

Az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) 2009 és 2016 közötti statisztikái szerint a 31 Magyarországnak küldött ajánlás közül a hazai hatóságok 22-ben egyáltalán nem hoztak döntést. A maradék kilenc ügyből hatot ejtettek és csak háromban emeltek vádat. Nicholas Ilett, az OLAF ügyvezető igazgatója az EP szakbizottságában tavaly év végén tartott meghallgatásán közölte: 2009 és 2016 között az ajánlások 33 százaléka végződött csak vádemeléssel Magyarországon, ami több mint 17 százalékkal alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ilett azonban úgy látta, hogy Magyarország e téren is igyekszik felzárkózni a többiekhez.

2012-től a múlt év őszéig Magyarország 33 olyan igazságügyi ajánlást kapott az OLAF-tól, amelyben büntetőeljárást javasolt. Ezen kívül négy további jelentésben felvetette bűncselekmény gyanúját. A magyar ügyészség tájékoztatása szerint mind a 37 ügyben vizsgálatot indítottak. Nyolc esetben feljelentést tettek, hét esetben lezárták a nyomozást, a többiben még tart a vizsgálat – mondta Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát képviselő delegációnak, amely tavaly látogatott Magyarországra.

Az OLAF a megalakulása óta folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a nemzeti hatóságok hogyan tesznek eleget az igazságügyi ajánlásainak. A 2009-2016 közötti időszakról készült elemzésük azt mutatja, hogy az ajánlásoknak nagyjából a fele végződik vádemeléssel. A hivatal szerint többek között azért ilyen magas az ejtett ügyek száma, mert a jelentéseiben szereplő tényeket és adatokat a tagállami szervek nem tudják bizonyítékként használni a bíróságon. Ezért sok országban az uniós hivatal ajánlásainak a kézhezvételét követően, az ügyészség új vizsgálatot rendel el a megfelelő bizonyítékok beszerzésére. Tavalyi éves jelentésében az OLAF elismerte, hogy korlátozott eszközei és hatásköre miatt nem mindig képes összegyűjteni a bűncselekmény alátámasztására szolgáló bizonyítékokat.