Előfizetés

Ujhelyi hirdetésben buzdítja szavazásra a kivándorolt magyarokat

Publikálás dátuma
2018.02.10. 06:05

Külföldi lapokban és közösségi felületeken megjelentetett hirdetésben buzdítja szavazásra a kivándorolt magyarokat az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István. Szerinte azért van szükség ilyen „unortodox megoldásra”, mert a magyar kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy a sokszázezer kivándorolt fiatal élni tudjon szavazati jogával. „Regisztrálj! Dönts! Szavazz!” – többek között ez olvasható a választási felhívásokon.

Az MSZP politikusa megjegyezte: az Európai Parlament baloldali és liberális képviselőit is arra kérte, hogy országaikban segítsék a kinti magyaroknak szóló felhívás terjesztését. „Számos EP-képviselő kollégám máris támogatásáról biztosította a kezdeményezést és a segítségükkel német, holland vagy épp brit platformokon és közösségi oldalakon fogják maguk is megosztani a felhívást – fogalmazott Ujhelyi, megjegyezve: – Ha már a kormányzat nem tájékoztatja őket és nem buzdítja őket a választáson való részvételre, akkor megteszem én.

Az EP-képviselő hangsúlyozta: a Fidesz láthatóan mindent elkövet azért, hogy a jelenlegi rendszer ellen a „lábukkal szavazó” tömegeket távol tartsa az urnáktól. Szerinte ezért korlátozták alkotmányellenes módon a szavazati jogukat azzal, hogy csak a nagykövetségeken és konzulátusokon adhatják majd le voksaikat, ez pedig sokaknak áthidalhatatlan logisztikai nehézséget okoz.

„A kormány azzal is érdemben beavatkozik a választás kimenetelébe, hogy a határontúli kettős állampolgárok esetében – akik egyébként könnyített módon levélben szavazhatnak – államilag finanszírozott és támogatott módon voksolásra buzdító kampányokat szerveznek. Ez durva és nemzetietlen hozzáállás. A Londonban vagy Berlinben dolgozó magyarokat ezzel tulajdonképpen kizárják a nemzetből, de legalábbis másodrangú állampolgároknak minősítik le őket. Ez tűrhetetlen!” – fogalmazott Ujhelyi István. Az MSZP politikusa hozzátette: komoly eredmény, hogy a kivándorolt magyarok kérésére és velük együttműködve sikerült rászorítani a kormányt, hogy az angliai Manchesterben és a skóciai Edinburghban is még a választásokig új konzulátus nyíljon, így az ott élő nagyszámú magyar kolónia tagjainak nem kell több száz kilométert utazniuk Londonig, ha bele akarnak szólni a magyarországi választások kimenetelébe.

A külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező százezrek közül egyelőre valamivel több mint háromezer ember kérte felvételét a külképviseleti névjegyzékbe; ezt március 31-ig még megtehetik. Az bizonyos, hogy az állandó magyarországi lakcím nélküli, szavazni kívánó határontúliak már most jóval többen vannak mint négy évvel ezelőtt: akkor 193 ezer külhoni szerepelt a levélben szavazók jegyzékében, közülük 128 ezren szavaztak akkor érvényesen, ebből 122 ezren a Fideszre. Most több mint 338 ezer ember regisztrált már és a számuk a határidőig valószínűleg még nőni fog.

Máshol jóval kevesebbe is belebuktak

Gál Mária, Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.02.10. 06:04
ON QUIJOTÉK ROMÁNIÁBAN - Keleti szomszédunkban a lakosság több mint egy éve nem adja fel a korrupció elleni tüntetéseket, a ny
Államfők, királyi család tagjai, miniszterek és más magasrangú politikusok buktak világszerte korrupció vagy annak gyanúja miatt. Magyarországon viszont némák a hatóságok. 

Van ahol egy szállodai ajándékéjszaka, van ahol egy futballmeccsre szóló protokolljegy is elég egy politikus bukásához, vagy eljárás alá vonásához. De van olyan is, ahol a miniszterelnök egész stadiont kap ajándékba közpénzből vidéki háza kertjének végébe, családtagjai – apja és veje – közbeszerzések sokaságát nyerik gyanús körülmények között, ám ez sem éri el a nyomozóhatóságok ingerküszöbét. És mindez itt Európában, nem pedig valahol a harmadik világban.

Christian Wulff német államfő egy 719 eurós hotelszámla, mint jogtalan előny elfogadása miatt vált meg önként hivatalától, a német hatóságok mégis lefolytatták a nyomozást. Mert „jobb helyeken”, az érintettek azonnal lemondanak, vagy legalábbis jelzik, hogy amennyiben a gyanúból vád lesz, lemondnak, meg sem várva a kivizsgálás eredményét. Ez utóbbi történt a minap is, az Eurócsoport decemberben megválasztott új elnöke, Mario Centeno portugál pénzügyminiszter esetében is. Január végén jelent meg az a sajtóhír miszerint a portugál rendőrség és az adóhatóság vizsgálatot indított a Centeno vezette minisztériumnál, mert az állítólag adókedvezményeket adott a lisszaboni Benfica sportklub elnökének és családtagjainak. Mind a miniszterelnök, mind Centeno hivatalosan tagadta a vádakat, a portugál sajtó azonban azzal hozta összefüggésbe, hogy a pénzügyminiszter cáfolata annak tulajdonítható, hogy a Benfica labdarúgó klub elnökétől két belépőt kapott az úgynevezett „Elnöki” szektorba (boxban) az „ősellenség” FC Porto elleni meccsre.

Illiberális demokráciákban csak egyesek nem lophatnak

A korrupció ugyan nem régiófüggő, kezelése azonban annál inkább. A pillanatnyi nemzetközi politikai viszonyok pedig azt jelzik, hogy az illiberális demokráciákban a kormányzó párt és a legfőbb politikai szereplő személyes, családja általában nem kerül a hatóságok látókörébe.

Oroszországban ugyan soha semmi konkrét bizonyíték nem kerül napvilágra azzal kapcsolatosan, hogy Vlagyimir Putyin elnök személyesen is érintett lenne bármiféle korrupciós ügyletben, de az orosz ellenzék és a nemzetközi korrupciókutatók mégis nyíltan hangoztatják, hogy Putyin a világ egyik leggazdagabb embere, vagyona rejtett számlákon van. És az sem titok, hogy gyermekeinek sem kell különösebb harcot vívniuk a lehetőségekért. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök korrupciós ügyeit azonban már feltárta a legismertebb ellenzéki politikus, korrupcióellenes blogger, Alekszej Navalnij. Dokumentumfilmjében bizonyítékokkal igazolta, hogy Medvegyev mekkora vagyont szerzett és birtokol nem tisztességes úton. A dokumentumfilm a tiltás ellenére futótűzként terjed az interneten és 2017 tavaszán az utóbbi idők legnagyobb tömegtüntetését eredményezte Oroszországban. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy Medvegyev ügyeit kivizsgálják, nem a miniszterelnök, hanem a blogger került a vádlottak padjára majd rácsok mögé.

Recep Tayyip Erdogan török államfő, családja és pártja is érintett több korrupciós ügyben. 2013-ban Törökország-szerte tömegtüntetések voltak a kirobbant korrupciós botrányok miatt, akkor Erdogan még miniszterelnökként nagyarányú kormányátalakításra kényszerült, amikor saját pártja politikusai ellen sorra fogalmazódtak meg a vádak. Ám, amikor fiát is utolérte az igazságszolgáltatás, akkor Erdogan elkezdte a máig követett minta szerinti eljárást, a bíróságok és az ellenzéki tüntetők ellen fordult. De 2013 decemberében, amikor még a török jogállamiság kevésbé sérült mint ma, egy megvesztegetési botrány miatt Erdogan kormányátalakításra kényszerült. Akkor még a török nyomozóhatóság egy 14 hónapos, nagyrészt titokban lefolytatott vizsgálat nyomán ötven embert, köztük Erdoganhoz közel álló, ismert üzletembereket vett őrizetbe pályázati csalások és megvesztegetések gyanújával . Ekkor még három miniszter, akiknek fiaik is érintettek voltak, beadták lemondásukat, Erdogan ezt követően váltotta le 26 fős kormánya 10 tagját. Az azóta államfővé és egyre nyíltabban diktátorrá vált Erdogan fia ellen pénzmosás gyanúja merült fel, emiatt olasz-török államközi feszültség is keletkezett, de a fiú már megúszta apja hatalmával megerősödésével. Az azóta módszeresen „lefejezett” és módszeresen megfélemlített török igazságszolgáltatás már nem vizsgálódik a kormánypárt politikusainak, a kabinet illetve az Erdogan család tagjainak korrupciógyanús ügyei kapcsán.

Ezt követően Centeno azonnal jelezte, lemond, ha a rendőrség gyanúsítottnak nevezi meg a vizsgálati nyomozás során, nyomán. A hatóság lefolytatta az adócsalási nyomozást, a pénzügyminisztériumban is razziát tartott, majd néhány nap múlva közölték, nem történt bűncselekmény. Az ügyészség korábbi közlése szerint a nyomozás célkeresztjében „esetleges jogosulatlan előnyök, korrupció, pénzmosás, csempészet és adócsalás” állt. Az ügy még nincs lezárva, a Benfica tulajdonos Jose Vega ellen 2016 óta tart a nyomozás. A portugál hatóságok pedig nem riadnak vissza, hogy a legmagasabb politikai szintekig is kiterje4sszék azt a legkisebb gyanú alapján. És a „laza délen”, Portugáliában, még ennél feljebb is nyúlt a hatóság, 2014-ben ugyanis Jose Socrates államfő ellen is eljárást indítottak.

De nem úszta meg Dél-Európa talán legismertebb sztárpolitikusa, Silvio Berlusconi se, mint ahogy a spanyol király veje és lánya sem, vagy a jelenleg is kormányon lévő spanyol Néppárt sem tudja megakadályozni az ellene folyó nyomozást. Spanyolországban évek óta gyűrűznek a korrupciós botrányok, a királyi családtól a különböző pártokig, a legsúlyosabban érintett azonban nem más, mint a kormányzó Néppárt (PP). Az egyik legimsertebb, és legrégebb óta húzódó botrány a Gürtel-ügy: a fő vádlott, a PP egykori pénztárnoka szerint a pártban 1990 és 2008 között egy titkos kasszából építkezéseket, kampányokat és bónuszokat finanszíroztak. Több száz befolyásos személyt hallgattak meg tanúként, köztük a jelenlegi kormányfőt, Mariano Rajoyt is. Az ügy igen nagy csapás volt a pártnak, a megítélése – ahogy az egész politikai elité – sokat romlott, s egyesek úgy vélik, hogy a katalán függetlenségi népszavazás körüli krízis kifejezetten jól jött Madridnak, mert néhány hónapig végre nem a korrupció tartotta lázban a spanyolokat.

Izraelben nem válogat a nyomozóhatóság

A most 71 éves Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök tavaly az év elején kezdte meg a korrupcióért és az igazságszolgáltatás akadályozásáért rá kiszabott 19 hónapos börtönbüntetését. Ramle város börtönébe vonult be. A börtönben találkozhatott Mose Katzav volt államelnökkel, aki azért tölti hét esztendős büntetésének idén hatodik évét, mert hivatali időszakában nőket molesztált.

Ugyancsak tavaly kezdte meg három és fél éves börtönbüntetését Jona Metzger volt askenázi főrabbi, aki több millió sékel kenőpénzt fogadott el, és több ízben követett el csalást szolgálati ideje alatt. Metzgert ezért három és fél év börtönre ítélték, és 5 millió sékel (380 millió forint) bírság megfizetésére kötelezték. Az ügyészség szerint a főrabbi eltulajdonította a jótékonysági adományok jelentős részét és mintegy nyolcmillió sékel (nagyjából 550 millió forint) értékben megvesztegetési pénzeket fogadott el, hogy cserébe zsidó vallásra való áttéréseket és konferenciákon való részvételeket igazoljon.

Benjamin Netanjahu, a jelenlegi miniszterelnök is nehéz helyzetben van, hiszen a rendőrség a jövő héten vádemelést fog javasolni ellene korrupciós vádakban. Két ügyben folyik vizsgálat: egyrészt a miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Árnon Mozesszel, a Jediot Ahronot kiadójával és felajánlotta, hogy kedvezőbb cikkekért cserébe segít stabilizálni a lap helyzetét, a fő rivális, Israel Hayommal szemben. Másrészt Netanjahu s felesége drága ajándékokat fogadtak el az izraeli születésű hollywoodi producer, Árnon Milchan milliárdostól és James Packer ausztrál üzletembertől. Az ajándékba kapott drága szivarok és pezsgő értéke többszázezer sékel. A rendőrségi nyomozás szerint Benjamin Netanjahu az elsőszámú gyanúsított az ügyben.

A spanyol királyi ház tagjait érintő botrány is beszédes. 2017 februárjában a spanyol bíróság felmentette az adócsalás vádja alól VI. Fülöp spanyol király nővérét, Krisztinát, de férjét, az egykori sztárkézilabdázó Inaki Urgangarint, a Naos-ügy elsőrendű vádlottját 6 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélték közpénzek elsikkasztása miatt. A hercegnőt az elítélt házastársát terhelő közös felelősség miatt 265 ezer eurós (több mint 81 millió forintos) pénzbüntetés fizetésére kötelezte a mallorcai bíróság, férjének pedig 512 ezer eurós (több mint 157 millió forintos) bírságot kellett fizetnie. A 2011-ben kirobbant botrányban 17 ember ellen emeltek vádat, köztük a királyi család tagjai ellen is. A Naos alapítványnál  6,1 millió euró (több mint 1,8 milliárd forint) közpénzt tűnt el. Az akkor hivatalban lévő I. János Károly király száműzte a vejét minden hivatalos és családi rendezvényről, 2015-ben pedig Fülöp király visszavonta testvére hercegi címét. Orbán Viktor veje cége körül 13 milliárd forint, azaz 43,7 millió euró sorsa tisztázatlan, de egyelőre egy ejnye-bejnye sem hangzott el sem a magyar hatóságok, sem a miniszterelnök részéről.

Máshol jóval kevesebbe is belebuktak

Gál Mária, Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.02.10. 06:04
ON QUIJOTÉK ROMÁNIÁBAN - Keleti szomszédunkban a lakosság több mint egy éve nem adja fel a korrupció elleni tüntetéseket, a ny
Államfők, királyi család tagjai, miniszterek és más magasrangú politikusok buktak világszerte korrupció vagy annak gyanúja miatt. Magyarországon viszont némák a hatóságok. 

Van ahol egy szállodai ajándékéjszaka, van ahol egy futballmeccsre szóló protokolljegy is elég egy politikus bukásához, vagy eljárás alá vonásához. De van olyan is, ahol a miniszterelnök egész stadiont kap ajándékba közpénzből vidéki háza kertjének végébe, családtagjai – apja és veje – közbeszerzések sokaságát nyerik gyanús körülmények között, ám ez sem éri el a nyomozóhatóságok ingerküszöbét. És mindez itt Európában, nem pedig valahol a harmadik világban.

Christian Wulff német államfő egy 719 eurós hotelszámla, mint jogtalan előny elfogadása miatt vált meg önként hivatalától, a német hatóságok mégis lefolytatták a nyomozást. Mert „jobb helyeken”, az érintettek azonnal lemondanak, vagy legalábbis jelzik, hogy amennyiben a gyanúból vád lesz, lemondnak, meg sem várva a kivizsgálás eredményét. Ez utóbbi történt a minap is, az Eurócsoport decemberben megválasztott új elnöke, Mario Centeno portugál pénzügyminiszter esetében is. Január végén jelent meg az a sajtóhír miszerint a portugál rendőrség és az adóhatóság vizsgálatot indított a Centeno vezette minisztériumnál, mert az állítólag adókedvezményeket adott a lisszaboni Benfica sportklub elnökének és családtagjainak. Mind a miniszterelnök, mind Centeno hivatalosan tagadta a vádakat, a portugál sajtó azonban azzal hozta összefüggésbe, hogy a pénzügyminiszter cáfolata annak tulajdonítható, hogy a Benfica labdarúgó klub elnökétől két belépőt kapott az úgynevezett „Elnöki” szektorba (boxban) az „ősellenség” FC Porto elleni meccsre.

Illiberális demokráciákban csak egyesek nem lophatnak

A korrupció ugyan nem régiófüggő, kezelése azonban annál inkább. A pillanatnyi nemzetközi politikai viszonyok pedig azt jelzik, hogy az illiberális demokráciákban a kormányzó párt és a legfőbb politikai szereplő személyes, családja általában nem kerül a hatóságok látókörébe.

Oroszországban ugyan soha semmi konkrét bizonyíték nem kerül napvilágra azzal kapcsolatosan, hogy Vlagyimir Putyin elnök személyesen is érintett lenne bármiféle korrupciós ügyletben, de az orosz ellenzék és a nemzetközi korrupciókutatók mégis nyíltan hangoztatják, hogy Putyin a világ egyik leggazdagabb embere, vagyona rejtett számlákon van. És az sem titok, hogy gyermekeinek sem kell különösebb harcot vívniuk a lehetőségekért. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök korrupciós ügyeit azonban már feltárta a legismertebb ellenzéki politikus, korrupcióellenes blogger, Alekszej Navalnij. Dokumentumfilmjében bizonyítékokkal igazolta, hogy Medvegyev mekkora vagyont szerzett és birtokol nem tisztességes úton. A dokumentumfilm a tiltás ellenére futótűzként terjed az interneten és 2017 tavaszán az utóbbi idők legnagyobb tömegtüntetését eredményezte Oroszországban. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy Medvegyev ügyeit kivizsgálják, nem a miniszterelnök, hanem a blogger került a vádlottak padjára majd rácsok mögé.

Recep Tayyip Erdogan török államfő, családja és pártja is érintett több korrupciós ügyben. 2013-ban Törökország-szerte tömegtüntetések voltak a kirobbant korrupciós botrányok miatt, akkor Erdogan még miniszterelnökként nagyarányú kormányátalakításra kényszerült, amikor saját pártja politikusai ellen sorra fogalmazódtak meg a vádak. Ám, amikor fiát is utolérte az igazságszolgáltatás, akkor Erdogan elkezdte a máig követett minta szerinti eljárást, a bíróságok és az ellenzéki tüntetők ellen fordult. De 2013 decemberében, amikor még a török jogállamiság kevésbé sérült mint ma, egy megvesztegetési botrány miatt Erdogan kormányátalakításra kényszerült. Akkor még a török nyomozóhatóság egy 14 hónapos, nagyrészt titokban lefolytatott vizsgálat nyomán ötven embert, köztük Erdoganhoz közel álló, ismert üzletembereket vett őrizetbe pályázati csalások és megvesztegetések gyanújával . Ekkor még három miniszter, akiknek fiaik is érintettek voltak, beadták lemondásukat, Erdogan ezt követően váltotta le 26 fős kormánya 10 tagját. Az azóta államfővé és egyre nyíltabban diktátorrá vált Erdogan fia ellen pénzmosás gyanúja merült fel, emiatt olasz-török államközi feszültség is keletkezett, de a fiú már megúszta apja hatalmával megerősödésével. Az azóta módszeresen „lefejezett” és módszeresen megfélemlített török igazságszolgáltatás már nem vizsgálódik a kormánypárt politikusainak, a kabinet illetve az Erdogan család tagjainak korrupciógyanús ügyei kapcsán.

Ezt követően Centeno azonnal jelezte, lemond, ha a rendőrség gyanúsítottnak nevezi meg a vizsgálati nyomozás során, nyomán. A hatóság lefolytatta az adócsalási nyomozást, a pénzügyminisztériumban is razziát tartott, majd néhány nap múlva közölték, nem történt bűncselekmény. Az ügyészség korábbi közlése szerint a nyomozás célkeresztjében „esetleges jogosulatlan előnyök, korrupció, pénzmosás, csempészet és adócsalás” állt. Az ügy még nincs lezárva, a Benfica tulajdonos Jose Vega ellen 2016 óta tart a nyomozás. A portugál hatóságok pedig nem riadnak vissza, hogy a legmagasabb politikai szintekig is kiterje4sszék azt a legkisebb gyanú alapján. És a „laza délen”, Portugáliában, még ennél feljebb is nyúlt a hatóság, 2014-ben ugyanis Jose Socrates államfő ellen is eljárást indítottak.

De nem úszta meg Dél-Európa talán legismertebb sztárpolitikusa, Silvio Berlusconi se, mint ahogy a spanyol király veje és lánya sem, vagy a jelenleg is kormányon lévő spanyol Néppárt sem tudja megakadályozni az ellene folyó nyomozást. Spanyolországban évek óta gyűrűznek a korrupciós botrányok, a királyi családtól a különböző pártokig, a legsúlyosabban érintett azonban nem más, mint a kormányzó Néppárt (PP). Az egyik legimsertebb, és legrégebb óta húzódó botrány a Gürtel-ügy: a fő vádlott, a PP egykori pénztárnoka szerint a pártban 1990 és 2008 között egy titkos kasszából építkezéseket, kampányokat és bónuszokat finanszíroztak. Több száz befolyásos személyt hallgattak meg tanúként, köztük a jelenlegi kormányfőt, Mariano Rajoyt is. Az ügy igen nagy csapás volt a pártnak, a megítélése – ahogy az egész politikai elité – sokat romlott, s egyesek úgy vélik, hogy a katalán függetlenségi népszavazás körüli krízis kifejezetten jól jött Madridnak, mert néhány hónapig végre nem a korrupció tartotta lázban a spanyolokat.

Izraelben nem válogat a nyomozóhatóság

A most 71 éves Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök tavaly az év elején kezdte meg a korrupcióért és az igazságszolgáltatás akadályozásáért rá kiszabott 19 hónapos börtönbüntetését. Ramle város börtönébe vonult be. A börtönben találkozhatott Mose Katzav volt államelnökkel, aki azért tölti hét esztendős büntetésének idén hatodik évét, mert hivatali időszakában nőket molesztált.

Ugyancsak tavaly kezdte meg három és fél éves börtönbüntetését Jona Metzger volt askenázi főrabbi, aki több millió sékel kenőpénzt fogadott el, és több ízben követett el csalást szolgálati ideje alatt. Metzgert ezért három és fél év börtönre ítélték, és 5 millió sékel (380 millió forint) bírság megfizetésére kötelezték. Az ügyészség szerint a főrabbi eltulajdonította a jótékonysági adományok jelentős részét és mintegy nyolcmillió sékel (nagyjából 550 millió forint) értékben megvesztegetési pénzeket fogadott el, hogy cserébe zsidó vallásra való áttéréseket és konferenciákon való részvételeket igazoljon.

Benjamin Netanjahu, a jelenlegi miniszterelnök is nehéz helyzetben van, hiszen a rendőrség a jövő héten vádemelést fog javasolni ellene korrupciós vádakban. Két ügyben folyik vizsgálat: egyrészt a miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Árnon Mozesszel, a Jediot Ahronot kiadójával és felajánlotta, hogy kedvezőbb cikkekért cserébe segít stabilizálni a lap helyzetét, a fő rivális, Israel Hayommal szemben. Másrészt Netanjahu s felesége drága ajándékokat fogadtak el az izraeli születésű hollywoodi producer, Árnon Milchan milliárdostól és James Packer ausztrál üzletembertől. Az ajándékba kapott drága szivarok és pezsgő értéke többszázezer sékel. A rendőrségi nyomozás szerint Benjamin Netanjahu az elsőszámú gyanúsított az ügyben.

A spanyol királyi ház tagjait érintő botrány is beszédes. 2017 februárjában a spanyol bíróság felmentette az adócsalás vádja alól VI. Fülöp spanyol király nővérét, Krisztinát, de férjét, az egykori sztárkézilabdázó Inaki Urgangarint, a Naos-ügy elsőrendű vádlottját 6 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélték közpénzek elsikkasztása miatt. A hercegnőt az elítélt házastársát terhelő közös felelősség miatt 265 ezer eurós (több mint 81 millió forintos) pénzbüntetés fizetésére kötelezte a mallorcai bíróság, férjének pedig 512 ezer eurós (több mint 157 millió forintos) bírságot kellett fizetnie. A 2011-ben kirobbant botrányban 17 ember ellen emeltek vádat, köztük a királyi család tagjai ellen is. A Naos alapítványnál  6,1 millió euró (több mint 1,8 milliárd forint) közpénzt tűnt el. Az akkor hivatalban lévő I. János Károly király száműzte a vejét minden hivatalos és családi rendezvényről, 2015-ben pedig Fülöp király visszavonta testvére hercegi címét. Orbán Viktor veje cége körül 13 milliárd forint, azaz 43,7 millió euró sorsa tisztázatlan, de egyelőre egy ejnye-bejnye sem hangzott el sem a magyar hatóságok, sem a miniszterelnök részéről.