Előfizetés

Orbán a román gázról

Három magyar cég 15 évre nyerte meg a több mint évi 4 milliárd köbméternyi román gáz behozatali kiírását – jelentette be Orbán Viktor Ana Brnabic szerb miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszélései után. A magyar kormányfő január végén még egy magyar állami nyertesről és 30 éves távról, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig a héten két hazai győztesről tett említést. Igaz, állításai egy részét később a román külügyi tárca cáfolta.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium reagálása
A helyzet borzasztóan egyszerű. A román és a magyar gázvezeték-üzemeltető cégek által kiírt kapacitáslekötési aukción két magyar cég kötötte le a román-magyar interkonnektor 2022 utáni teljes kapacitását román-magyar szállítási irányban.
A Fekete-tengeri gázmezőről azonban nyilvánvalóan nemcsak ebbe az irányba fognak gázt szállítani, hanem más csöveken, más országok irányába is. Ezért a román külügyminiszter nyilatkozata értelmetlen.

Finneké a gönyűi erőmű

Publikálás dátuma
2018.02.10. 06:26
ÁRAM A német E.ON a négymilliárd eurós nemzetközi ügylet részeként túladott magyarországi egységén is - FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZI
Hamarosan a finn Fortum tulajdonába kerül a győr-sopron-moson megyei gönyűi erőmű tulajdonosának 47 százaléka; ha a finn állami cég végleg átveszi a hatalmat, könnyen eladóvá válhat a harmadik legnagyobb hazai áramtermelő.

A német E.ON-tól hamarosan a finn Fortum kezébe kerül Magyarország harmadik legtöbb áramot termelő erőműve, a gönyűi tulajdonosa, a német Uniper 47 százaléka. A már tavaly szeptemberben napvilágot látott adásvételi tervet a két fél ez év januárjában szentesítette. A versenyhivatali vizsgálatok lezárultáig az E.ON képviseli a Fortum érdekeit.

A helyzet ennél fordulatosabb. A német kormány döntései – elsősorban az atomerőművek betiltása és a zöldenergia-hasznosítás kiemelt ösztönzése – nyomán az E.ON 2016 elején "hagyományos" energiatermelő egységeit - így a gönyűi gázerőművet - Uniper nevű leányvállalatába szervezte ki, eladási szándékát se különösebben titkolva. Így még ugyanazon év közepén a társaság 53 százalékát a frankfurti tőzsdére dobták. A finn Fortum nevű energiamulti szemet vetett a portékára és barátinak számító - az akkori tőzsdei ár kétszeresére rúgó - mintegy 8 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) ajánlott fel a papírok egészéért. A – például a magyar Molhoz hasonló - szórt tulajdonosi szerkezet ízére épphogy csak ráérző Uniper-menedzsment ugyanakkor az ajánlatot élből ellenségesnek nyilvánította.

Kétségtelen: a finn állam többségi tulajdonában lévő, a tőzsdén is forgó Fortum hajóját a világtrendeknek megfelelően szintén a zöldenergiák felé fordította. Az Uniper pedig éppenséggel ezzel ellentétes elvek mentén fogant. Az Uniper-menedzsment gyanúját erősítheti, hogy a kérdésben Pekka Lundmark, a Fortum elnök-vezérigazgatója se fogalmaz világosan. Eddig annyit szögezett le, hogy szerintük az ügylet mindkét fél számára hasznos lenne, illetve hogy nem felvásárlásként, hanem befektetésként tekintenek a vételre. Mindezek nyomán a Fortumot szószegéssel is vádoló Klaus Schäfer, az Uniper elnök-vezérigazgatója arra kérte a részvényeseket, ne tegyenek eleget a felvásárlási ajánlatnak. Ígéretük szerint az Uniper-vezetőség saját elképzelései nagyobb árfolyamemelkedéssel és osztalékkal kecsegtetik a tulajdonosokat.

Schäferék felhívására ezután lényegében – szinte tényleg darabra csak - egyetlen részvényes, mégpedig a legnagyobb, az E.ON maradt süket. Így mintegy négymilliárd euróért végleg elpasszolta „nemszeretem”-eszközeit. Ugyanakkor a napokban derült ki: a többi részvényes lényegében egy emberként beállt Schäfer mögé. Olyannyira, hogy a Fortumnak még plusz három százalékot se sikerült összekaparnia, így nem tudja átvenni az irányítást. Az Uniper-menedzsment tehát egyelőre győztesnek tekintheti magát. Ugyanakkor az elemzők egyetértenek abban, hogy a Fortum „előbb-utóbb” megszerzi az Uniper-részvények többségét és végleg átveszi az irányítást.

Egybehangzó értékelések szerint ez valóban az Uniper felszabdalásával, vagyonelemek kiárusításával járhat, ami már érintheti a gönyűi egységet is. A Fortumnak ugyanis elsősorban a német társaság svéd atomerőműveire, illetve vízerőműveire fájhat a foga. Magyarán, ha a finnek végleg átveszik a hatalmat az erőmű tulajdonosa felett, a gönyűi egység hamarosan eladóvá válhat. Magyar szempontból további érdekesség, hogy a Fortumnak már volt hazai gázerőműve, mégpedig a Budapesti, amelyet a japán Tomen oldalán 1997 és 2001 között birtokolt.

A német E.ON 2011-ben adta át a mintegy 400 millió euróból (több mint 120 milliárd forintból) felhúzott gönyűi gázerőművet. Bár kapacitása közepes méretű – közel 430 megawatt -, az azt követő évek során kihasználtságáról kiábrándító hírek keringtek. A legtöbbször ugyanis akadt ugyanis nála olcsóbban termelő – bel- vagy külföldi – egység. Így ideje nagy részében állt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal legfrissebb adatai szerint ugyanakkor a gönyűi tavaly 7 százalékos részesedésével már a harmadik legnagyobb hazai áramtermelőnek számított (a paksi atom- és a mátrai lignitblokkok után). Épp ideje: a társaságot működtető Uniper Hungary az elmúlt évek során hatalmas – olykor a bevétel többszörösére rúgó - veszteségeket szenvedett el. Tevékenységük elsőként tavalyelőtt szült némi nyereséget. Mindazonáltal szakértők szerint az egység jelentősége továbbra is inkább a gyors beindíthatóság és leállíthatóság. Vagyis akkor is fontos, ha épp áll. Így tehát, ha netán tényleg hamar a pultra kerülne, bizton akadna rá vevő. A mai magyar viszonyok között esélyesként az állam mellett elsősorban a kurzusközeli szereplők, így például (a Mátrai Erőművet már megvásárló) Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó, vagy épp a szintén Orbán-közeli (négy éve a gönyűihez hasonló Dunamenti Erőművet megszerző) MET jöhet szóba.



Lassan olvad a külkereskedelmi mérleg

Az előzetes várakozásoknál kissé jobban alakult 2017 decemberében a külkereskedelmi mérleg. A többlet 502 millió eurót tett ki, ami 12 millió euróval magasabbnak bizonyult a 2016 decemberi szintnél. Ezt akár meglepőnek is mondhatjuk, hiszen a külkereskedelmi mérleg havi többletei – a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan – már jó ideje alacsonyabbak az egy évvel korábbi azonos hónapban mért értékeknél közölte lapunkkal Nyeste Orsolya. Az Erste Bank szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy decemberben mind az euróban számolt export, mind az import 2,5 százalékkal nőtt éves szinten. A tavalyi év egészében összességében 8,2 milliárd eurót tett ki a külkereskedelmi szufficit. Ez az érték mintegy 1,5 milliárd euróval alacsonyabb volt ugyan az egy évvel korábbinál, de továbbra is masszívan nagynak tekinthető. Ami az idei évi kilátásokat illeti, 2017-hez hasonló tendenciákat várunk. A fogyasztás és a beruházások élénkülése folytatódik, emiatt az import bővülési üteme várhatóan ismét meghaladja majd az exportét. Ennek köszönhetően várakozásunk szerint 2018-ban is folytatódhat a külkereskedelmi mérleg többletének lassú csökkenése, ami azonban még így is számottevő marad majd - mondta a szakember.