- Gondolom, átolvasták a parlamentbe készülő pártok elérhető választási programjait. Látnak eltérést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és az ellenzéki politikai programok helyzetértékelése között?
- Több ellenzéki pártnál is felbukkannak hasonló elemek, de a mi összegzésünk a saját tagságunk véleményére alapoz. Megkérdeztük a tisztségviselőinket egy online kérdőíven, az ágazati vezetőket személyes interjúban is, hogy ők milyen bajokat látnak maguk körül. Így állt össze egy országos problématérkép, ami a kiinduló pontja a javaslatainknak. A www.veledvagyunk.blog.hu oldalra felkerültek az összegzések és mértük, melyik témakörnek a legnagyobb a látogatottsága. Messze legtöbben a nyugdíjügyekhez szóltak hozzá, ezután a bérkérdések következtek.
- Ez nem nagy meglepetés, minden párt érinti ezeket a kérdéseket.
- Igen, de nem egyenlő súllyal, mi pedig minden pártnál lényegesebb változtatásokat akarunk elérni ezeken a területeken. Kiutat kell találni azokra a zsákutcákra, amikor mondjuk egy 60 éves buszsofőrt vagy mozdonyvezetőt magas vérnyomás vagy cukorbaj miatt nem engednek tovább dolgozni. Ma vagy segélyt kap, vagy elküldik közmunkásnak. Mindkettő megalázó, ezért rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszerre teszünk javaslatot. Szerintünk a nyugdíjas létminimumot minden idős embernek el kellene érni, hogy szociálisan biztonságban legyen, ez nagyjából 80 ezer forint. Ezt a nagy lépést megtette Szlovákia és Lengyelország – mi is képesek lennénk rá, ha lenne ilyen politikai akarat.
- Gilly Gyula egészségpolitikus épp egy napokban megjelent tanulmányában fogalmazta meg, hogy talpára kellene állítani a költségvetésünket, amelyben ma a humán elosztórendszerek csak a maradék pénzekből működhetnek. A Fehér könyv szerzői között ott a neve, a MASZSZ magáévá tette ezt a gondolkodást?
- Igen, hisz egy családban is azt fizetjük ki először, amit muszáj: ruhát, cipőt, füzetet az iskolásnak, ennivalót és fűtést. Ha ezeken felül marad pénzünk, akkor szórakozhatunk. A költségvetésben is így kellene súlyozni, de ma pont fordítva tesz a kormány. Először legyen meg, ami neki kell, s ami marad, az jut egészségügyre, oktatásra. Tudjuk, hogy tabukat döntögetünk, de meggyőződésünk, hogy változás kell a gondolkodásban.
- Bérkérdésekben is?
- Mindenképpen. Azt halljuk a bértárgyalásokon, hogy nem lehet nagyobbat emelni, mint amilyen a cégek teljesítménye. De az állam bátrabb lehetne, mert a magasabb bér nagyobb hozzáadott értéket termel és magasabb GDP-t eredményez, a fogyasztás növekedése felfelé húzza az egész gazdaságot. Egy OECD tanulmány szerint bebizonyosodott, hogy a magasabb bér az innovációt erősíti, a fejlesztéseket generálja, ami megteremti az alapot a további béremeléshez. Pozitív bérspirál indulhatna el, ami a kormánynak is jó lenne, mert növelné az adóbevételeket, ez pedig fedezetet nyújtana egy adó- vagy járulékreformhoz.
- Az Orbán-kormány erre azt felelte az utóbbi hónapokban, hogy a bérkérdést elrendezte, 6 éves megállapodást írt alá, most nincs miről beszélni.
- De ez nem igaz! Valójában csak 2 éves konkrét megállapodás van idén év végéig, és egy hatéves elvi alku. Mi már készülünk az őszi bértárgyalásokra, mert akármilyen kormány jön, a mi terveinkben két számjegyű további béremelés szerepel.
- Legalább még 3 évig 11-12 százalékról beszéltek korábban, ezt tartják?
- Igen, ez kellene ahhoz, hogy utolérjük a V4-eket. Az is fontos, hogy nemcsak a minimálbérről van szó, hanem az e fölötti sávok béremeléséről is. Azt is el kellene érni, hogy ne csak a munkáltatók viseljék ennek a terheit, hanem az állam is, például a személyi jövedelemadó többkulcsossá tételével.
- A progresszív adórendszer visszaállítása több párt programjában is szerepel, ezeket számon tartja a MASZSZ?
- Nem, de a Fehér könyv javaslatait minden párt megkapta - amelyiknél esély van a parlamentbe kerülési küszöb átugrására -, azzal, hogy készek vagyunk ezekről a kérdésekről tárgyalni. Magyarország legnagyobb civil szervezeteként felelősségünk és kötelességünk is megfogalmazni a munkavállalók elvárásait. Az MSZP, a DK és az LMP már jelentkezett, hogy tárgyaljunk róluk, várjuk a többieket is. Továbbá a következő hetekben majdnem 10 ezer saját tisztségviselőnkkel is megvitatjuk, hogy az általuk felvetett gondokra született válaszok jók-e vagy még hozzá kellene tenni valamit?
- Azért Fehér könyv, mert minden párt olyanra színezi, árnyalja, ahogy neki tetszik, de összességében egy elváráslista a következő kormánynak címezve, bármilyen színezetű lesz az?
- Pontosan, április 8. után a beérkezett vélemények alapján megfogalmazzuk a konkrét követeléseinket az új kormánnyal és kormányprogrammal szemben, amire a legjobb alkalom majd május 1. lesz.
- Akkor is van ennek realitása, ha a Fidesz-KDNP marad hatalmon?
- Akkor van csak igazán! A könyv minden fejezete azt fogalmazza meg, hogy változásra van szükség! A szociális párbeszéd intézményeit például biztosan meg kellene erősíteni, középszinten az ágazati kollektív szerződések megkötésével, országos szinten főleg a nyilvánosság javításával. Például a Foglalkoztatási Alap 500 milliárdját folyamatosan ellenőrizni kellene a társadalmi partnereknek, mert lennének javaslataink, hogy ne a közmunkások 7 százaléka, hanem 40-45 százaléka találhasson vissza a munkaerőpiacra.
- A másik nagy falat a társadalombiztosítás önkormányzatiságának visszaállítása?
- Nem feltétlenül önkormányzatban gondolkodunk, de a társadalmi kontrollnak mindenképpen működnie kellene a pénzek felett, mert ma nem lehet tudni, hogy a beszedett többlet hová kerül.
- Akkor állapodnak meg a pártokkal, ha azok az egész javaslatcsomagot átveszik?
- Nem feltétlenül. Az MSZP és Karácsony Gergely jelezte, hogy teljes mértékben egyetért a leírtakkal, de a DK úgy reagált, hogy vannak pontok, ahol ők mást mondanak vagy eltérő mértékű emelést javasolnak.
- A Jobbikkal is tárgyalnak?
- A Jobbikkal a bérunió kérdésében a céllal egyetértünk, de a rapid megoldással nem. Mégis, ha bekopognak, azt mondjuk, jöjjenek és vitassuk meg a javaslatainkat.
- A pártok és MASZSZ közeledésébe az is belefér, hogy szakszervezeti vezetők indulnak pártok színeiben a választáson?
- Van egy elnökségi állásfoglalásunk: a konföderáció pártokkal választási megállapodást nem köt és nem fogadjuk el, hogy bármelyik párt listájára felkerüljön a szövetség valamelyik vezetője. A szervezetben sokféle ideológiai beállítottságú tagunk van, mindenkit képviselnünk kell, nem köteleződhetünk el egyetlen párt mellett sem. Azt ugyanakkor nem tartjuk ördögtől valónak, ha valaki pártszínekben elindul egy egyéni körzetben, és a Fehér könyvben foglaltakat próbálja kiharcolni. Például a konföderáció szóvivőjét, Nemes Gábort a DK indítja a főváros XVI. kerületében, vele megállapodtunk, hogy a választási kampány alatt felfüggeszti szakszervezeti funkcióit, a MASZSZ nevében nem nyilatkozik, hogy senki ne gondolja, szervezeti együttműködésről van szó.
- Akkor kampánygyűléseken nem szólal fel a MASZSZ egyik vezetője sem?
- Kaptam és kapok ilyen felkéréseket, de mindet visszautasítottam. A pártokkal eddig is együttműködtünk minden munkavállalókat érintő kérdésben, ezt tesszük ezután is, de senkinek nem kampányolunk.
- Mi lesz, ha a Fidesz nyer és nem kér ezekből a tervekből? A Fehér könyv lesz a MASZSZ hosszú távú programja?
- Igen, ezek a mi alapelveink. Nem adjuk fel, hogy el kell érni a tisztességes egészségügyi és szociális ellátást, oktatást. El kell jutni oda, hogy a magyar emberek életét ne az egzisztenciális félelem irányítsa, hanem kiegyensúlyozott, normális körülmények között dolgozhassanak, mert különben leszakadó ország maradunk. A Fehér könyv megmutatja, hogy milyen Magyarországot kellene létrehozni, hogy van alternatíva az eddigi rendszerrel szemben. Mi azt mondjuk: itt az ideje, hogy felemeljük a tekintetünket a cipőnk orráról, április 8-án ennek a lehetőségét kell megteremtenünk. Letettük az asztalra az elvárásainkat, mostantól annyit tehetünk, hogy mozgósítjuk a tagságunkat: menjenek el szavazni.