Trükköznek a cégek a bérekkel

Publikálás dátuma
2018.02.12 06:22

Fotó: /
A dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével próbálják kikerülni a cégek a kötelezően megemelt bérek kifizetését.

Összesen 657 munkavállaló esetében tárt fel szabálytalanságot 2017-ben a munkaügyi hatóság a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt – közölte a Népszava érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Tavalyhoz képest emelkedett például a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma, ezek az esetek ugyanakkor csupán a munkabérrel összefüggő egyéb szabálytalanságok 10 százalékát tették ki.

Ennél ugyanakkor jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök. Ezek tettenérése viszont számos esetben nehéz, kiváltképp, ha – kényszerből vagy félreértésből - a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése például gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás elakad, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így magas a látencia – mutat rá a NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése is. A másik helyzet, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó. Például megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből. Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

A munkaügyi hatóság a tavalyi ellenőrzések során azt ugyanakkor kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. Ez azért lényeges, mert a cégek gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik. A munkakörök egy részében ugyan törvény írja elő a középfokú végzettséget, ám folyamatosan keletkeznek a versenyszférában olyan munkakörök, amelyek még nem szerepelnek a jogszabályban.

Jó fantáziával bír a munkáltatói oldal – fogalmazott ezzel kapcsolatban László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az elektromechanikai mérnököt például forrasztó operátorrá minősítik, így máris nem kell megfizetni a bérminimumot, holott a dolgozó ugyanazt a munkát végzi. A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak – legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek. László Zoltán azt mondja: a kisebb cégeknél még talán meg lehet érteni ezt a hozzáállást, hiszen a bevételből nem tudják kifizetni a megnövekedett béreket. Ugyanakkor nem csupán ők trükköznek, hanem számos olyan cég is, amelyik a nyereségéből bőven ki tudná fizetni az emelést. A vasasokhoz tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot.

A cégek gyorsan megtalálják a kiskapukat, hogy ne keljen megfizetniük a dolgozóikat, holott ezzel az egész nemzetgazdaságnak ártanak – véli az érdekvédő. Az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Van olyan vállalat, amely egy év alatt 1240 új dolgozót vett föl, év végére mégis csupán 70-nel voltak többen. Emiatt azonban nincs egy stabil, hozzáértő munkaerőgárda, amely biztosítaná a kiszámítható termelést, és egyre több a munkahelyi baleset is.

A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás, itt főként a kisebb forgalmú helyeken gyakori, hogy nyolc óra helyett hat órára jelentik be a dolgozókat, így arányosan kevesebb bért fizetnek, a bolt nyitvatartása azonban változatlan marad. Az ilyen szabálytalanság persze könnyen tetten érhető lenne, ha összevetnék a nyitvatartást a dolgozói létszámmal és azok hivatalos munkaóráinak számával – véli Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Megjegyezte: a munkavállalókat ugyanakkor gyakran saját maguktól is meg kellene védeni. Nem egy olyan segítségkéréssel találkoztak ugyanis, amelyben a munkavállaló bérekkel kapcsolatos visszaélésekről számolt be, amikor azonban a szakszervezet lépni szeretett volna ügyükben, és ahhoz a céget is meg kellett volna nevezni, visszakoztak. Ez leginkább ott fordul elő, ahol a környéken nincs más munkalehetőség, a dolgozók ezért félnek állásuk elvesztésétől. Az idősebbek szintén kiszolgáltatottabbak, mert kevésbé válogathatnak a munkahelyek közül.

Karsai Zoltán úgy látja: a zsebbe fizetés, vagy az alacsonyabb munkaórával való trükközés a nagy áruházláncoknál nem jellemző, az egyre csökkenő létszámú munkaügyi ellenőrök mégis inkább a multiknál jelennek meg, mivel ott egyszerre több munkavállalót tudnak ellenőrizni, mint a kisboltokban. A visszaélések viszont jellemzően a kisebb üzleteknél fordulnak elő. Karsai Zoltán szerint ugyanakkor nem feltétlenül a boltmérettől vagy a bevételtől függ, hogy a munkáltató hajlandó-e kifizetni a magasabb béreket, hanem a hozzáállástól. Számos esetben látják ugyanis, hogy a tulajdonosnak telne a bevételből a béremelésre, mégis megpróbálja azt elcsalni.

Sosem érjük utol a németeket
A magyar gazdaság a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol a német gazdaságot, a tipikus magyar háztartás jövedelme pedig a németországi jövedelmek 40 százalékán stagnál: ennyi volt 2006-ban és 2016-ban is – írja a Defacto. Ezzel szemben visegrádi társaink háztartásainak nettó jövedelme tíz év alatt a németországi 40 százalékáról annak 53 százalékára nőtt. Mindez azt sugallja, hogy vannak olyan megvalósítható gazdaságpolitikai döntések, amelyekkel a miénknél sokkal nagyobb növekedés lenne elérhető: többek között ilyen lehet az oktatás fejlesztése, a szabályozói környezet kiszámíthatóvá tétele és a korrupció csökkentése.

2018.02.12 06:22

Izraeli rendező filmje nyerte az Arany Medvét, a magyarok is díjat kaptak

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:08
Navad Lapid izraeli rendező
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Buda Anna Flóra Entropia című animációját a rövidfilmes kategóriában Teddy-díjjal ismerték el.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Navad Lapid izraeli rendező Synonymes (Szinonimák) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Juliette Binoche vezette nemzetközi zsűri döntése a Szinonimák vegyes kritikai visszhangja alapján meglepetés. Az izraeli–német–francia koprodukcióban készült alkotás önéletrajzi ihletésű tragikomédia, és egy tel-avivi fiatalemberről szól, aki Párizsba költözik és megszállottként igyekszik beilleszkedni és megtanulni franciául, mert hallani sem akar többé a szülőföldjéről.
A világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja az idén sem ért véget magyar vonatkozású díj nélkül: Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat, a hagyományos nemi identitásoktól eltérő szexuális önazonosságok témáját megjelenítő filmművészetnek szentelt elismerést, amelyről egy független zsűri dönt.
A díjra jelöltek szűkített listájára felkerült a Berlinalén szereplő másik új magyar alkotás is, Tóth Luca Lidérc úr című animációja. A nagyjátékfilmes mezőnyben 17 munka szerepelt. A nemzetközi zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – Francois Ozon világhírű francia rendezőt kapta meg a katolikus egyházat megrázó gyermekbántalmazások témájáról szóló Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című filmjéért, amelyet egy igaz történet alapján forgatott. A legjobb rendezői teljesítményért járó Ezüst Medvével Angela Schanelec német rendezőt tüntették ki, aki Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című munkájával szerepelt a fesztiválon. A Berlinale alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal Nora Fingscheidt Systemsprenger (Rendszerrobbantók) című alkotását, a fiatal német rendező első egész estés filmjét tüntették ki. Ez az elismerés olyan filmeknek jár, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben. A rendszerrobbantó szakkifejezés a német oktatási rendszerben, olyan gyerekeket jelöl, akiket különleges viselkedési rendellenességeik miatt nem tudnak beilleszteni az intézményrendszerbe. Egy ilyen gyerekről, a kilencéves Benniről szól a versenyfilm, amely jelentős kritikai sikert aratott.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét a Di csiu tian csang (Ég áldjon, fiam) című kínai film egyik főszereplője, Jong Mej kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját a másik főszereplő, Vang Csing-csun vehette át. A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a fiatalokból álló nápolyi bűnszervezetek világát bemutató olasz versenyfilm, a La paranza dei bambini (A gyermekek klánja) című dráma három forgatókönyvírója, Maurizio Braucci, Claudio Giovannesi és a film alapját alkotó regény szerzője, a világhírű Roberto Saviano kapta meg. A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét az Ut og stjaele hester (Lótolvajlás) című norvég–svéd–dán koprodukció operatőre, Rasmus Videbaek kapta. A rövidfilmes zsűri fődíjával, a kategória legjobbjának járó Arany Medvével egy kísérleti természetfilmet, Florian Fischer és Johannes Krell német rendezők Umbra című alkotását tüntették ki.

Berlinale

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. A 11 napos szemlén 72 országból 400 filmet mutattak be. A 11. nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. Ez az utolsó Berlinale, amelyet a német Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a munkát.

Szerző
2019.02.17 08:08

Saját halottjának tekinti Tandori Dezsőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Publikálás dátuma
2019.02.16 16:39

Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Saját halottjának tekinti Tandori Dezső Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima-díjas költő, író és műfordítót, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
A minisztérium közleményében felidézi, hogy Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, majd magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: a legváltozatosabb szépirodalmi műfajok mellett írt gyermekverseket, krimiket, filozofikus esszéket, esszéregényeket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított. Tandori Dezső munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1978-ban József Attila-díjat, 1996-ban a Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott, 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét. 2007-ben vehette át a rangos német kitüntetést, a Goethe-érmet, 2014 óta a nemzet művésze volt. Tandori Dezső nyolcvanéves korában szerdán hunyt el. 
Szerző
2019.02.16 16:39