Trükköznek a cégek a bérekkel

Publikálás dátuma
2018.02.12 06:22

Fotó: /
A dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével próbálják kikerülni a cégek a kötelezően megemelt bérek kifizetését.

Összesen 657 munkavállaló esetében tárt fel szabálytalanságot 2017-ben a munkaügyi hatóság a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt – közölte a Népszava érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Tavalyhoz képest emelkedett például a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma, ezek az esetek ugyanakkor csupán a munkabérrel összefüggő egyéb szabálytalanságok 10 százalékát tették ki.

Ennél ugyanakkor jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök. Ezek tettenérése viszont számos esetben nehéz, kiváltképp, ha – kényszerből vagy félreértésből - a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése például gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás elakad, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így magas a látencia – mutat rá a NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése is. A másik helyzet, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó. Például megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből. Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

A munkaügyi hatóság a tavalyi ellenőrzések során azt ugyanakkor kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. Ez azért lényeges, mert a cégek gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik. A munkakörök egy részében ugyan törvény írja elő a középfokú végzettséget, ám folyamatosan keletkeznek a versenyszférában olyan munkakörök, amelyek még nem szerepelnek a jogszabályban.

Jó fantáziával bír a munkáltatói oldal – fogalmazott ezzel kapcsolatban László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az elektromechanikai mérnököt például forrasztó operátorrá minősítik, így máris nem kell megfizetni a bérminimumot, holott a dolgozó ugyanazt a munkát végzi. A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak – legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek. László Zoltán azt mondja: a kisebb cégeknél még talán meg lehet érteni ezt a hozzáállást, hiszen a bevételből nem tudják kifizetni a megnövekedett béreket. Ugyanakkor nem csupán ők trükköznek, hanem számos olyan cég is, amelyik a nyereségéből bőven ki tudná fizetni az emelést. A vasasokhoz tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot.

A cégek gyorsan megtalálják a kiskapukat, hogy ne keljen megfizetniük a dolgozóikat, holott ezzel az egész nemzetgazdaságnak ártanak – véli az érdekvédő. Az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Van olyan vállalat, amely egy év alatt 1240 új dolgozót vett föl, év végére mégis csupán 70-nel voltak többen. Emiatt azonban nincs egy stabil, hozzáértő munkaerőgárda, amely biztosítaná a kiszámítható termelést, és egyre több a munkahelyi baleset is.

A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás, itt főként a kisebb forgalmú helyeken gyakori, hogy nyolc óra helyett hat órára jelentik be a dolgozókat, így arányosan kevesebb bért fizetnek, a bolt nyitvatartása azonban változatlan marad. Az ilyen szabálytalanság persze könnyen tetten érhető lenne, ha összevetnék a nyitvatartást a dolgozói létszámmal és azok hivatalos munkaóráinak számával – véli Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Megjegyezte: a munkavállalókat ugyanakkor gyakran saját maguktól is meg kellene védeni. Nem egy olyan segítségkéréssel találkoztak ugyanis, amelyben a munkavállaló bérekkel kapcsolatos visszaélésekről számolt be, amikor azonban a szakszervezet lépni szeretett volna ügyükben, és ahhoz a céget is meg kellett volna nevezni, visszakoztak. Ez leginkább ott fordul elő, ahol a környéken nincs más munkalehetőség, a dolgozók ezért félnek állásuk elvesztésétől. Az idősebbek szintén kiszolgáltatottabbak, mert kevésbé válogathatnak a munkahelyek közül.

Karsai Zoltán úgy látja: a zsebbe fizetés, vagy az alacsonyabb munkaórával való trükközés a nagy áruházláncoknál nem jellemző, az egyre csökkenő létszámú munkaügyi ellenőrök mégis inkább a multiknál jelennek meg, mivel ott egyszerre több munkavállalót tudnak ellenőrizni, mint a kisboltokban. A visszaélések viszont jellemzően a kisebb üzleteknél fordulnak elő. Karsai Zoltán szerint ugyanakkor nem feltétlenül a boltmérettől vagy a bevételtől függ, hogy a munkáltató hajlandó-e kifizetni a magasabb béreket, hanem a hozzáállástól. Számos esetben látják ugyanis, hogy a tulajdonosnak telne a bevételből a béremelésre, mégis megpróbálja azt elcsalni.

Sosem érjük utol a németeket
A magyar gazdaság a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol a német gazdaságot, a tipikus magyar háztartás jövedelme pedig a németországi jövedelmek 40 százalékán stagnál: ennyi volt 2006-ban és 2016-ban is – írja a Defacto. Ezzel szemben visegrádi társaink háztartásainak nettó jövedelme tíz év alatt a németországi 40 százalékáról annak 53 százalékára nőtt. Mindez azt sugallja, hogy vannak olyan megvalósítható gazdaságpolitikai döntések, amelyekkel a miénknél sokkal nagyobb növekedés lenne elérhető: többek között ilyen lehet az oktatás fejlesztése, a szabályozói környezet kiszámíthatóvá tétele és a korrupció csökkentése.

2018.02.12 06:22

Egészségügyi dolgozók kaphatják meg, vagy lenyúlhatják a hitelcsapdába esett adósok lakásait

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:29

Fotó: Népszava/
Mint megírtuk, a javaslat legfontosabb része tulajdonhoz juttatná az eszközkezelővel együttműködő bérlőket. Egy másik jelentős részlet is akad.
Teljesen új alapokra helyezné a törleszteni nem tudó hiteladósok lakásainak menedzselését az állam: a bebukott banki tartozást átvállaló Nemzeti Eszközkezelő tulajdonképpen egy ingatlanközvetítő irodává alakul át egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint. Az ingatlanok egy részéből a jövőben egészségügyi szolgálati lakások lehetnek, de az önkormányzatok is tulajdonhoz juthatnak, ezzel segítve a helyi bérlakás programokat – írja az mfor.hu. A javaslat legfontosabb része tulajdonhoz juttatná az eszközkezelővel együttműködő bérlőket. A vételárról a később kiadandó végrehajtási rendeletekből lehet majd pontos információkat szerezni, de a javaslat indoklása szerint nagyon kedvezményesen állapítják meg azt. Beszámítják például az eddig megfizetett bérleti díjakat, kamatot sem számolnának fel, és az állam átvállalja a tulajdon átruházásából származó anyagi és eljárási kötelezettségeket. Az eszközkezelő honlapján frissiben közzétett tájékoztató ezek mellett kilátásba helyezi, hogy a tulajdon elhelyezkedése szerint százalékos arányban meghatározott kedvezmény is megilletné a vásárlás mellett döntő bérlőket. A portál kiemeli: a javaslatból az is kiderül, hogy új ingatlanokat már nem fogad be, nem vásárol az eszközkezelő, a meglévő állomány menedzselése, illetve leépítése lesz a feladata, melyben külső közreműködő szervezetek lesznek a segítségére, mint például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
A megüresedő ingatlanokat először egészségügyi szolgálati lakáscélra kínálják fel, ami pedig erre nem megfelelő, azt árverésre bocsátják. Ami pedig a legvégén megmarad, a területileg illetékes önkormányzathoz kerül, vagyis az országosan jellemző bérlakáshiány enyhítését szolgálják majd ezek a lakások.
A vételi és lakásbérlési lehetőségről tájékoztatást küld majd az érintetteknek az eszközkezelő, meghatározott menetrend szerint. Aki erre nem reagál, emelt bérleti díjjal számolhat.  
2018.11.21 08:29
Frissítve: 2018.11.21 08:29

321,46 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:11
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kevéssé változott, vegyesen alakult a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
A dollárral szemben a forint kissé erősödött, az euróval és a svájci frankkal szemben pedig gyengült. Az eurót 321,46 forinton jegyezték szerda reggel nyolc óra előtt a bankközi devizapiacon, szemben az előző esti 321,26 forinttal. A svájci frank jegyzése 283,90 forintról 284,17-re emelkedett. A dollár jegyzése viszont 282,29 forintra csökkent a kedd esti 282,55 forintról.
Szerző
2018.11.21 08:11
Frissítve: 2018.11.21 08:11