Memó memó hátán Washingtonban

A republikánus képviselők feljegyzését engedte, a demokraták ellendokumentumát egyelőre nem hagyja nyilvánosságra hozni Donald Trump elnök a 2016-os elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás FBI-vizsgálatával kapcsolatban.

A képviselőház hírszerzési bizottságának a republikánus tagjai olyan memorandumot állítottak össze a minap, amely szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda - hatáskörét túllépve - a 2016-os elnökválasztási kampány alatt és azt követően jogellenesen hallgatta le Trump republikánus elnökjelölt kampánycsapatát, illetve Trumppal szembeni elfogult nyomozást folytatott az elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozás, illetve a Trump-kampánycsapat részéről az oroszokkal való vélelmezett összejátszás ügyében.

Erre mintegy válaszul, a hírszerzési bizottság demokrata tagjai is megfogalmazták a maguk „memóját”, amelyben azt állítják, hogy az FBI a szabályoknak megfelelően figyelte meg Carter Page-et, Trump kampánytanácsadóját, mert az eljárásrendnek megfelelően engedélyt kért hozzá az illetékes különleges bíróságtól.

A republikánusok azt állították, hogy egy elfogult, Trumpot mélységesen gyűlölő egykori brit titkosügynök, Christopher Steele értesüléseire hivatkozva kérték a szövetségi nyomozók Page megfigyelésének az engedélyezését, és ennek az elfogultságnak a tényét elhallgatták a megfigyelést engedélyező bíróság előtt. A demokraták memoranduma viszont – meg nem erősített értesülések szerint – arra világít rá, hogy Page már a jóval a brit exügynök színre lépése előtt a nyomozók látókörébe került, tehát a megfigyelés engedélyeztetése nem valamilyen elfogult forrás alapján történt.

Az elnök nem véglegesen és kategorikusan utasította el a demokraták memójának az közzétételét, hanem azok összeállítóinak a dokumentum további szerkesztését – így például nemzetbiztonsági szempontból érzékeny részek kihagyását - javasolta. Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője erre reagálva kijelentette: "megdöbbentő, hogy az elnök mennyire kettős mércét alkalmaz, amikor az átláthatóságról van szó". Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának a rangidős demokrata tagja viszont azt közölte, hogy eleget tesznek Trump kérésének, átdolgozzák a dokumentumot. Annál is inkább, mivel maga az FBI, valamint az igazságügyi minisztérium is javasol bizonyos „technikai jellegű” változtatásokat a szövegen.

Szerző

Hatott Schulz fenyegetése

Publikálás dátuma
2018.02.12. 06:32
Fotó: AFP/Bernd von Jutrczenka

A németek nagyobbik része azt reméli, hogy a szociáldemokrata tagság megszavazza a nagykoalíciót. A Bild am Sonntag által közölt felmérés szerint, amelyet az Emnid iroda végzett, nem kérdés, hogy létrejön a nagykoalíció. A kutatás szerint ugyanis a szociáldemokrata szavazók 84 százaléka támogatja a kereszténydemokratákkal való további négy évig tartó közös kormányzást. Az uniópártok támogatói esetében ez az arány még magasabb, 87 százalékos. Összességében a németek 38 százaléka utasítja el a nagykoalíciót.

Egyre több részlet derül ki a koalíciós tárgyalások utolsó napjáról, amely felettébb drámaian zajlott. Martin Schulz, a szociáldemokraták távozó elnöke nyíltan a tárgyalások megszakításával fenyegetőzött – értesült a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Hajnali 1 óra 30 perckor azt közölte, „ez esetben meg kell szakítanunk a megbeszéléseket”. A vita a tárcák elosztásáról zajlott. Horst Seehofer, a CSU elnöke először a pénzügyminisztériumot követelte magának, később a munka- és szociális ügyi minisztériummal is beérte volna, ám ezeket az SPD akarta magának. Schulz fenyegetése után a küldöttségek fel is függesztették a munkát, s a három pártvezető beszélt a "hogyan tovább?"-ról. Angela Merkel kancellár arról győzködte a többieket, nehéz lesz megmagyarázni a közvéleménynek, hogy csak amiatt nem jöhetett létre az új kabinet, mert képtelenek voltak elosztani a tárcákat. Schulz azonban kitartott a fenyegetése mellett, s összehívta az SPD vezetését. A szociáldemokrata elnökség azonban elutasította a nagykoalíciós tárgyalások felfüggesztését. Ellenjavaslatot tettek az asztalra, amely a munka- és szociális ügyi minisztérium feldarabolását irányozta elő, ezt azonban az uniópártok utasították el.

A helyzet odáig fajult, hogy Seehofer bejelentette, nem akar a kormány tagja lenni, s nem kíván a nagykoalíció megalakulásának útjába állni. Ez már hajnali 3 órakor zajlott. Schulz fenyegetése végül hatékonynak bizonyult, s Seehofer is jól járt, hiszen megkapta a belügyi tárcát. Németországban általános vélemény, hogy a koalíciós szerződés vesztese a CDU. A Die Welt felmérése szerint a megkérdezettek 74 százaléka véli úgy, hogy Angela Merkel pártja rosszul tárgyalt.

Szerző

Zűrzavaros a szír harctér

Publikálás dátuma
2018.02.12. 06:32
A Golán-fennsíkra telepített Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer ütegei képesek kivédeni a Szíria felől érkező, rövid hatótávo
A modern kor legátláthatatlanabb háborúja zajlik Szíriában. A szereplők száma egyre nő, a szövetségesek között is egyre több a feszültség.

Több légicsapást hajtott végre Izrael Szíriában szombaton szíriai és iráni katonai célpontok ellen, azt követően, hogy hajnalban egy drón behatolt Izrael légterébe, ahol mintegy másfél percig felderítő, azaz kémrepülést végzett, mígnem egy izraeli helikopter kilőtte. Izraeli médiajelentések szerint a drónt egy Tadmor melletti szír bázisról indították, de az izraeli hadsereg, az IDF által a médiában is bemutatott bizonyítékok szerint irányi gyártmányú és irányítású volt. Ennek bizonyítására az IDF műholdfelvételeket tett közzé a szír bázisról és a lelőtt drón maradványairól. Az izraeli hadsereg több hullámban válaszolt a behatolásra, először azt a bázist bombázták le, ahonnan a drónt kilőtték, majd Damaszkusz közelében lévő célpontokat is támadtak. Az izraeli légierő összességében tizenkét légicsapást mért a Szíria területén lévő, de, állításuk szerint valójában iráni katonai támaszpontok és fegyverraktárakra. Irán cáfolja, hogy az övéké lett volna a drón, és nevetségesnek nevezte az izraeli vádat, Szíriai pedig azt is tagadja, hogy a drón egyáltalán behatolt volna az izraeli légtérbe.

A légicsapás során a szír légvédelem egy izraeli F-16-os vadászgépet eltalált, amely le is zuhant, de már izraeli területen. A katapultáló pilóták megsérültek, de túlélték, a haifai kórházban kezelik őket.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy az izraeli kormány és a katonai vezetés a sabat idején válságtanácskozásra ült össze. A szombati munkaszüneti napot csakis rendkívüli esetekben sérti meg a politikum is. A tanácskozás végén Benjamin Netanjahu és a katonai vezetés jelezte, Izraelnek nem áll szándékában a helyzet eszkalálása, az ország békét akar, de a továbbiakban is védekezni fog a szír területről érkező iráni fenyegetés ellen. A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye hangsúlyozta, „minden támadásra válaszolni fog a hadsereg”, „ez volt a politikánk és ez is marad”.

Izrael a szír polgárháború alatt nem első alkalommal hajtott végre célzott légicsapást szíriai célpontok ellen, de amint most a katonai vezetés is hangsúlyozta, ez volt a legjelentősebb. A Times of Israelnek nyilatkozva Tomer Bar az izraeli légierő egyik tábornoka azt mondta, az 1982-es Galileai Béke Hadművelet óta ez volt a legnagyobb izraeli légicsapás szír területen.

A 2011-ben kirobban szír polgárháború során Izrael nemcsak a határ és légtérsértésekre válaszolt, többször mért légicsapást iráni célpontokra és a Hezbollahnak szóló fegyverszállítmányokra. A tel-avivi vezetés már korábban leszögezte, nem nézi tétlenül, hogy Irán szíriai területen katonai bázisokat létesítsen és fegyvereket szállítson a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek, amely a Iránhoz hasonlóan az Aszad rezsim oldalán harcol a szíriai polgárháborúban az Iszlám Állam, de mérsékelt lázadók ellen is.

Antóni Gutteres a fegyveres konfliktus azonnali és feltétel nélküli beszüntetésére szólította fel a feleket, annak veszélyére is figyelmeztetett, hogy a fegyveres konfliktus átlépheti Szíria határait is. Irán és a Hezbollah ugyanis Izraelt és az Egyesült Államokat is támadással fenyegette meg a szombati szíriai légicsapás miatt. A Pentagon szóvivője válaszként leszögezte, az Egyesült Államok gépei nem vettek részt a szombati szíriai légicsapásban, és Washington álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemre, jogában áll kivédeni a területét és állampolgárait fenyegető veszélyeket, közölte Adrian Rankine-Galloway.

Netanjahu azt is elmondta, hogy a szombati izraeli hadműveletről Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel és Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt telefonon. A damaszkuszi rezsim legfőbb támogatójának számító orosz elnököt emlékeztette, Izraelnek jogában áll kivédeni a szí területről érkező fenyegetéseket. Netanjahu szerint megállapodtak abban, hogy az izraeli és orosz katonai vezetés a jövőben is fenntartja koordinációs mechanizmust a fegyveres erőik közti összetűzések elkerülésének érdekében.

Mindenki mindenki ellen
A szíriai polgárháborúban szinte a kezdetektől fogva mindkét oldalon megjelentek a külföldi szereplők is. Aszad elnök oldalán ott áll Irán és a libanoni Hezbollah, majd 2014-től Oroszország is. A felkelők mögött kezdettől szaúdi, és más öbölmenti országok álltak anyagi támogatókként, az Iszlám Állam zsoldosai a világ minden tájáról érkeztek. Az Egyesült Államok hivatalosan a Szír Demokratikus Erőket támogatja, amelynek főereje az YPG kurd milícia. Törökország három hete Afrinnál a kurdokat bombázza. Múlt héten amerikai gépek mértek légicsapást Aszad-párti milíciákra. Szíriában egyre gyakoribb a szövetségesek közötti súrlódás.

Szerző