„Nagyobb a tét, mint gondolnánk”

Publikálás dátuma
2018.02.13 15:23
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A voksolásra buzdítás mellett szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitát is szeretne a Válasszunk 2018! csoport.

- Senkinek sincs előjoga a hatalomra, bármelyik jelölt megszerezheti vagy elvesztheti a bizalmat. Ahol nincsen nyilvános vita a választáson induló pártok programjáról, elképzeléseiről, az nem teljes értékű demokrácia. A miniszterelnök-jelöltek közötti vita a választópolgárok megbecsülése. A döntés pedig egyedül a választóké – jelentette ki Balázs Péter a Válasszunk 2018! (V18) keddi sajtótájékoztatóján. A volt külügyminiszter, a csoport vezetője a napokban a V18 (Andor László volt EU-biztos, Bod Péter Ákos az MNB volt elnöke, Göncz Kinga volt külügyminiszter, Holoda Attila volt államtitkár, Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, Pusztai Erzsébet volt államtitkár, Raskó György agrárközgazdász, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter) nevében tárgyalna valamennyi érintett párttal a jelölti vitáról. Arra a kérdésre, hogy kiknek kellene a vitán részt venniük, Balázs azt mondta: ha a Fidesz drótvágós plakátjára Soros György helyére Orbán Viktort tennék, akkor nagyjából megvan a mezőny.

Az ország miniszterelnök-jelöltjei 2006 óta nem álltak ki nyilvános vitára, Orbán Viktor pedig továbbra is elutasít minden hasonló invitálást. (A miniszterelnök-jelölti vitát az MSZP és a Párbeszéd most törvényben írná elő.) Balázs Péter szerint szörnyen hiányzik a választásokon az első forduló, egy ilyen vita pedig, ha nem pótolja is, de valamennyit segít a helyzeten.

- Aki kitalálta az egyfordulós rendszert, azt különösen kötelezi a helyzet – fogalmazott a volt külügyminiszter. A csoportnak arra is van forgatókönyve, ha Orbán nem venne részt a vitán – videón vetítenék ki a Fidesz programját, amire reagálhatnak majd a jelöltek. - Nagy a tét, nagyobb, mint gondolnánk. Mi most április 8-áig befelé figyelünk, közben Európa és a világrend átalakul. Nem mindegy ki vezeti majd Magyarországot – mondta Balázs Péter.

A volt külügyminiszter szerint az 1989-es kerekasztal óta ők a legszélesebb csoportosulás Magyarországon. Megalakult a V18 tanácsa is, ahová köztiszteletben álló személyeket hívtak meg, Nahalka István oktatáskutatót, Kajdi Józsefet, az Antall- és a Boross-kormány miniszterelnökségi közigazgatási államtitkárát, Somogyvári István jogtudóst, volt államtitkárt, Nagy Zoltán közgazdászt, volt államtitkárt, valamint Érsek Ákos jogi szakközgazdászt.

A volt külügyminiszter úgy vélte, alakul a választási mezőny is, billegő körzetekben pedig – ha kell –, a V18 a legesélyesebb jelölt mellé áll. A Népszavának Balázs Péter azt mondta, ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy személyes jelenlétükkel is segítik az indulót. Arra a kérdésünkre, hogy kormányfőjelölt mögé is beállnának-e, a csoport vezetője azt mondta, ha kell, természetesen igen. Az már biztos, hogy Mellár Tamást és Magyar Györgyöt készek támogatni, a közgazdászprofesszor Pécsen, az ügyvéd pedig Siófokon indul, mindketten baloldali pártok támogatásával. A csoport azt sem zárja ki - amennyiben a jelölt osztja a V18 elképzeléseit és elfogadja a januárban lefektetett 8 pontjukat -, hogy támogassák a Jobbik politikusait.

A januári zászlóbontáskor még csoporttag volt Lévai Katalin is. A Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere azonban felfüggesztette tagságát, mert a Lendülettel Magyarországért nevezetű párttal indulni akar a választáson. Lévai abban az egyéni körzetben méretettné meg magát, ahol a szocialista Tóth Csaba nyert 2014-ben. Balázs szerint közös megegyezéssel távozott Lévai, „mert eltért attól, amiben a kezdetekkor megegyeztek.” Kérdésre válaszolva a volt külügyminiszter leszögezte, hogy Lévai pártját zavaró tényezőnek tartja, ugyanis “semmi nem hiányzik kevésbé most, mint új pártok megjelenése.”

Az újjászülető Magyarország programja
A V18 csoport alapítói, valamint a V18 Tanács tagjai kidolgozták azokat a szakpolitikai koncepciókat, amelyek a nemzeti alapértékekből kiindulva megalapozhatják az újjászülető Magyarország programját, és ezáltal is vitára, állásfoglalásra sarkallják a politikai pártokat is. Ezeket folyamatosan töltik fel a kedden indult weblapjukra. Jelenleg Bod Péter Ákos: A nemzetgazdaság ügyeiről, Nahalka István: Az oktatásról, valamint Balázs Péter: Vissza Európába! című dolgozata érhető el.
2018.02.13 15:23

Tessék panaszt tenni: hírhamisítóhoz illő választ küldött az ellenzéknek Papp Dániel

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:15

Fotó: Népszava/
Személyeskedő, kioktató hangvételű levélben reagált a kritikus kérdésekre az MTVA vezérigazgatója.
Levélben fordult Papp Dániel MTVA-vezérhez Hadházy Ákos és Szél Bernadett ellenzéki képviselő, 11 kérdésükben pedig a közmédia hírtorzító, manipuláló gyakorlatára próbálta felhívni a figyelmet.  
jogerősen is hírhamisítónak nevezhető Papp-ot többek között saját helyzetéről is kérdezték: „Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?”
Papp nem tiltakozott, ehelyett annyit írt, hogy „Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.” Hadházyék arra is rákérdeztek, „hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?”
Innentől kezdve az MTVA vezére többször is ugyanazt a fordulatot ismételgette a kérdések kapcsán: ha a levélíróknak problémájuk van egy műsorral, forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt-hez. Ez volt a válasza arra, hogy a köztévé híradójában egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tettek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta – de arra is, ha az MTVA-nál úgy vágják meg és közlik módosítva a Pukli Istvánról készült videójukat, hogy az a vágás miatt teljesen új jelentést kap.
A levélváltásnak vannak kifejezetten vicces momentumai is, például az, amikor 
a kérdésre – „belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?” – Papp kioktatja a képviselőket, hogy nincs joguk számon kérni egy riporter vagy szerkesztő döntéseit.
Papp arra is frappáns választ adott, hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy a köztévé híradójában szereplő bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol? „Úgy, hogy az egyik nap még békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik” - válaszolta az MTVA vezére. 
A helyzet az, hogy ez konkrétan nem igaz: a Comment.com olvasója ugyanis egymás mellé illesztette a köztévé két említett felvételét, és látszik, hogy a megszólaltatott bangladesi férfi ugyanabban a beszédhelyzetben van, a hangalámondásos narrációt viszont egyszerűen megváltoztatták.
2019.01.16 21:15

Tamás Ervin: Andrassew sámlija

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:08

Fotó: /
Az Andrassew Iván emlékesten, a budapesti Spinoza színpadon január 14-én elhangzott, a Népszava négy éve elhunyt publicisztikai rovatvezetőjéről elnevezett díj idei nyerteseit méltató beszéd.
A Fekete doboz volt egykoron a gyűjtőhelye azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek rendszerszintű kritikát fogalmaztak meg, ezért a nyilvánosság szűk szegleteiben vetíthették csak őket. Alkotóik közül az egyik ikonikus figura ma a legvérmesebben védi az egyre autokratikusabb Orbán-kormányt, mintha nem venné észre, hogy bizonyos elemei kísértetiesen hasonlítanak a Kádár János fémjelezte kor világához, igaz, ott a korrupció tétjei sokkalta pitibbek voltak. Ráadásul akkoriban a valóságnak volt még valami helyi értéke, bemutatása közérdeklődésre tarthatott számot. A legális tájékoztatás is többrétű volt, folyóiratok sora jelentetett meg komoly szociográfiákat, az Élet és Irodalom utolsó oldalán riporttal szerepelni az újságírónak felért egy lovaggá ütéssel, s ne feledjük: a Magyarország felfedezése sorozat kötetei olyan példányszámban találtak olvasóra, amely ma elképzelhetetlen lenne. A valóságnak nincs sok becsülete. Kiment a divatból. Persze vannak bátor oknyomozók, akik jobbára anyagi visszaélések után erednek, a vagyonnyilatkozatokban meg nem említett lakások, földek, ki tudja honnan és hogyan származott pénzek tulajdonosai pedig még csak nem is magyarázkodnak – minek? Legtöbbjük mindent megúszik. Hogy a nagypályásokról ne is beszéljünk. A hatalmi gúla tetején mintha teljesen elvesztették volna valóságérzéküket, a propagandahadtáp maga teszi közzé a várbeli Gundel-menza étlapját, hogy igazolja a főnök puritánságát a puritánsággal nem jellemezhető, frissen felszentelt munkahelyén. A valóság megismerésének igénye társadalmi méretekben is alábbhagyott, ki-ki fanatikus táborokba gyömöszölődve ugrik kliséknek, elmeháborodott hírek, képtelenségek regimentje cibálja rettegéssé, gyűlöletté, demagóg egyoldalúsággá ítéletalkotásunkat. A józanságot, az értelmes diskurzust a cselédszobába szorítják, mert csak a hatalom megőrzésének művészete a fontos – az igazságkeresők munkái hatástalanok, a semmibe vesznek, jobban, mint eddig bármikor. És most itt állunk Andrassew Iván két sámlijával, mert a nagy tekintetű kuratórium idén úgy döntött – juszt is divatba hozza a valóságot, s nem a szokásos eggyel, hanem kettővel jutalmazza azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a valóság kendőzetlen nyomon követéséért. Csillag Ádám és Kácsor Zsolt a két végén fogta meg ezt a munkát. Csillag Ádám évtizedek óta kánikulában, hóban és fagyban viszi kameráját azokra a helyszínekre, ahol történik valami – anno a Dunaszaurusz, mint a rendszerváltás egyik jelképes témája fogta meg őt, ma nincs olyan tüntetés, megmozdulás, ahonnan hiányozna. A jövő szomorú és tanulságos dokumentumtára lehet az anyag, amelynek szerzője. Kácsor Zsolt szépírói eszközökkel, szelídebben harap. Tárcái történetei mélyen emberiek, mindennaposak, mégis lebegnek, úgy képes maróan kritikus, ironikus lenni, hogy közben megértő, egy utcán szerzett ismerős kalandjai tágabb bepillantást engednek a morális elsivatagosodásba, mint némelyik leleplező, ezer káefté szálait kibogozni próbáló akta. Ami ehhez a laudációhoz sajnos még hozzátartozik: ők, ketten, sok-sok pályatársukkal egyetemben jelenleg az egzisztenciális fenyegetettség állapotában élnek és akkor még finoman fogalmaztam. Az ő helyzetük nem a rendszerváltás szégyene, hanem a rendszeré. És még sajnálatosabb, hogy a néhány jeles halott emlékét őrző díjak ápolói messze nincsenek abban a helyzetben,hogy ezen változtassanak. Nincsenek állami pénzen felújított ingatlanjaink, nem oszthatunk járadékot, nem tarthatunk fényes ünneplést. A méltatás, a szerény jutalom, ez az este leginkább az erkölcsi megbecsülésé. Ennyit tehetünk. A sámli egyébként nem azért van, hogy leüljetek, pihenjetek. Álljatok rá nyugodtan. Lássatok és lássanak.
2019.01.16 21:08