„Nagyobb a tét, mint gondolnánk”

Publikálás dátuma
2018.02.13 15:23
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A voksolásra buzdítás mellett szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitát is szeretne a Válasszunk 2018! csoport.

- Senkinek sincs előjoga a hatalomra, bármelyik jelölt megszerezheti vagy elvesztheti a bizalmat. Ahol nincsen nyilvános vita a választáson induló pártok programjáról, elképzeléseiről, az nem teljes értékű demokrácia. A miniszterelnök-jelöltek közötti vita a választópolgárok megbecsülése. A döntés pedig egyedül a választóké – jelentette ki Balázs Péter a Válasszunk 2018! (V18) keddi sajtótájékoztatóján. A volt külügyminiszter, a csoport vezetője a napokban a V18 (Andor László volt EU-biztos, Bod Péter Ákos az MNB volt elnöke, Göncz Kinga volt külügyminiszter, Holoda Attila volt államtitkár, Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, Pusztai Erzsébet volt államtitkár, Raskó György agrárközgazdász, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter) nevében tárgyalna valamennyi érintett párttal a jelölti vitáról. Arra a kérdésre, hogy kiknek kellene a vitán részt venniük, Balázs azt mondta: ha a Fidesz drótvágós plakátjára Soros György helyére Orbán Viktort tennék, akkor nagyjából megvan a mezőny.

Az ország miniszterelnök-jelöltjei 2006 óta nem álltak ki nyilvános vitára, Orbán Viktor pedig továbbra is elutasít minden hasonló invitálást. (A miniszterelnök-jelölti vitát az MSZP és a Párbeszéd most törvényben írná elő.) Balázs Péter szerint szörnyen hiányzik a választásokon az első forduló, egy ilyen vita pedig, ha nem pótolja is, de valamennyit segít a helyzeten.

- Aki kitalálta az egyfordulós rendszert, azt különösen kötelezi a helyzet – fogalmazott a volt külügyminiszter. A csoportnak arra is van forgatókönyve, ha Orbán nem venne részt a vitán – videón vetítenék ki a Fidesz programját, amire reagálhatnak majd a jelöltek. - Nagy a tét, nagyobb, mint gondolnánk. Mi most április 8-áig befelé figyelünk, közben Európa és a világrend átalakul. Nem mindegy ki vezeti majd Magyarországot – mondta Balázs Péter.

A volt külügyminiszter szerint az 1989-es kerekasztal óta ők a legszélesebb csoportosulás Magyarországon. Megalakult a V18 tanácsa is, ahová köztiszteletben álló személyeket hívtak meg, Nahalka István oktatáskutatót, Kajdi Józsefet, az Antall- és a Boross-kormány miniszterelnökségi közigazgatási államtitkárát, Somogyvári István jogtudóst, volt államtitkárt, Nagy Zoltán közgazdászt, volt államtitkárt, valamint Érsek Ákos jogi szakközgazdászt.

A volt külügyminiszter úgy vélte, alakul a választási mezőny is, billegő körzetekben pedig – ha kell –, a V18 a legesélyesebb jelölt mellé áll. A Népszavának Balázs Péter azt mondta, ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy személyes jelenlétükkel is segítik az indulót. Arra a kérdésünkre, hogy kormányfőjelölt mögé is beállnának-e, a csoport vezetője azt mondta, ha kell, természetesen igen. Az már biztos, hogy Mellár Tamást és Magyar Györgyöt készek támogatni, a közgazdászprofesszor Pécsen, az ügyvéd pedig Siófokon indul, mindketten baloldali pártok támogatásával. A csoport azt sem zárja ki - amennyiben a jelölt osztja a V18 elképzeléseit és elfogadja a januárban lefektetett 8 pontjukat -, hogy támogassák a Jobbik politikusait.

A januári zászlóbontáskor még csoporttag volt Lévai Katalin is. A Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere azonban felfüggesztette tagságát, mert a Lendülettel Magyarországért nevezetű párttal indulni akar a választáson. Lévai abban az egyéni körzetben méretettné meg magát, ahol a szocialista Tóth Csaba nyert 2014-ben. Balázs szerint közös megegyezéssel távozott Lévai, „mert eltért attól, amiben a kezdetekkor megegyeztek.” Kérdésre válaszolva a volt külügyminiszter leszögezte, hogy Lévai pártját zavaró tényezőnek tartja, ugyanis “semmi nem hiányzik kevésbé most, mint új pártok megjelenése.”

Az újjászülető Magyarország programja
A V18 csoport alapítói, valamint a V18 Tanács tagjai kidolgozták azokat a szakpolitikai koncepciókat, amelyek a nemzeti alapértékekből kiindulva megalapozhatják az újjászülető Magyarország programját, és ezáltal is vitára, állásfoglalásra sarkallják a politikai pártokat is. Ezeket folyamatosan töltik fel a kedden indult weblapjukra. Jelenleg Bod Péter Ákos: A nemzetgazdaság ügyeiről, Nahalka István: Az oktatásról, valamint Balázs Péter: Vissza Európába! című dolgozata érhető el.
2018.02.13 15:23

Új otthont kapott az a 100 közbeszerzési ellenőr, aki olcsóbban dolgozik, mint az Orbán-család ügyvédje és társai

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:26
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Kiderült, kiknek vett ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton.
Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, 100 fővel duzzasztja saját minisztériumát – tudta meg a 24.hu. A portál szerint a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak. Információik szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt, több mint száz ember költözik. A kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet. Mi is beszámoltunk arról: az ügylet furasága, hogy a háztömb eladásán régóta ügyködő cég az év elején még 1,7 milliárdra becsülte fel az épület piaci értékét, majd pár hónappal később az OTP ingatlancége, az Inga Kettő Kft. akarta megvenni az épületet, ám akkor már hirtelen 2,9 milliárdos lett az ár. Ekkor lépett a miniszterelnökség és bejelentette az épületre a vételi szándékát, mire az OTP-cég visszalépett, ám maradt a néhány hónap alatt 1,2 milliárddal megdrágult vételár.  A 3000 négyzetméteres ingatlan megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. A portál azt írja, bár a szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt,
a Miniszterelnökségen úgy kalkulálnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele és a csaknem 3 milliárd forintos épületvásárlás „rövid időn belül gazdaságos lesz”. A kalkulációnál pedig – információik szerint – az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A portál azt írja, a világörökségi környezetben történt bevásárlást összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Az Európai Bizottság auditorai ugyanis lesújtónak találták a magyar közbeszerzésellenőrzést, a mintának kiemelt 29 projektből 24 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent. A súlyos visszafizetni való olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését. A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig.
2018.08.22 09:26
Frissítve: 2018.08.22 09:26

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00