Lemondott a holland külügyminiszter, mert hazudott

Lemondott tisztségéről Halbe Zijlstra holland külügyminiszter kedden, miután komoly belpolitikai botrányt okozott, hogy elismerte, nem volt igaz azon kijelentése, miszerint 2006-ban részt vett egy Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartott találkozón. Zijlstra hétfőn ismerte el, hogy korábban hazudott, és nem volt jelen személyesen a kérdéses egyeztetésen, amelyen korábbi állítása szerint Putyin az úgynevezett "Nagy-Oroszország" létrehozására vonatkozó terveiről beszélt. Kijelentette, a történtek olyan mértékben aláásták a hitelességét, hogy tárcavezetői feladatainak ellátása lehetetlenné vált.

Szerző

Elutasították Assange fellebbezését

Publikálás dátuma
2018.02.13. 17:47
Assange Ecuador londoni nagykövetségén - AFP fotók
Elutasította kedden az illetékes londoni bíróság Julian Assange fellebbezését a brit letartóztatási parancs érvényben tartása ellen.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen eredetileg a svéd hatóságok adtak ki európai elfogatóparancsot nemi erőszak gyanúja miatt, de a svéd ügyészség végül megszüntette a vizsgálatot.  Assange ügyvédei a svéd vádak ejtésére hivatkozva kérték, hogy a brit hatóságok is vonják vissza a letartóztatási parancsot. A londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban a múlt héten úgy döntött, hogy nem érvényteleníti az intézkedést. 

Az a döntés nem volt jogerős, és Assange - aki csaknem hat éve Ecuador londoni nagykövetségén él menedékjog oltalma alatt - fellebbezett, ám a bíróság kedden a fellebbezést is elutasította.

Szerző

Vucic Zágrábban: háborús uszító vagy legitim államfő?

Publikálás dátuma
2018.02.13. 17:18
Aleksandar Vucic szerb- és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő Zágrábban, 2018 február 12. Fotó: Samir Yordamovic / ANADOLU

Heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben kedden Aleksandar Vucic szerb államfő előző napi zágrábi látogatása miatt: az ellenzék keményen bírálta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet hunyva ez utóbbinak az 1991-1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett, tudósít az MTI.

Uszító beszédet tartott Vucic 1995-ben, a Horvátországtól elfoglalt Glinán, fogadkozva, a szerbek az egységes Nagy-Szerbiában fognak élni – hangsúlyozta a parlamenti vitában Bojan Glavasevic ellenzéki szociáldemokrata képviselő. Vucic öt évvel később, 2000-ben is arról beszélt a szerb parlamentben, hogy az akkor már nemzetközileg elismert, független Horvátország határait meg kell változtatni. Mivel a politikus sohase vonta vissza ezeket a kijelentéseket, ezért Glavasevic szerint a horvát államfő megalázta országát a meghívással. Szerinte ezzel Grabar-Kitarovic a nemzetközi közösség érdekeit Horvátország érdekei elé helyezte.

Megakadályozták a horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet bejelentett, legitim tüntetését Vucic látogatása ellen – ezt Miro Bulj, az ellenzéki Híd Függetlenek Listája (Híd) képviselője szégyennek nevezte. Biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek és nem engedték a néhány száz fős tömeget a kormányépület elé vonulni. A Híd képviselője maga is részt vett a tüntetésen. Sikerült Vucic közelébe férkőznie is, hogy szembesítse a szerb politikust: a glinai szerb kisebbségtől sem kért még bocsánatot, amiért háborúra uszította őket.

Vucicot a szerb nép választotta meg, és Horvátországnak párbeszédet kell folytatni Szerbia legitimen megválasztott államfőjével, amennyiben rendezni szeretné a háborúból visszamaradt nyitott kérdéseket – hangsúlyozta a vitában Miro Kovac volt külügyminiszter, a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője. Emlékeztetett, hogy Franjo Tudjman néhai horvát államfő is tárgyalt Slobodan Milosevics néhai szerb és jugoszláv elnökkel, miután az meg akarta őt öletni. Minden nyitott kérdést Zágráb és Belgrád, valamint az Európai Unió és Belgrád viszonylatában kell rendezni, tette hozzá Kovac: „Amíg ezek a kérdések nyitottak maradnak, Szerbia nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ezért az ő érdekük is, hogy cselekedjenek”.

Vucic: Szerbiának nincsenek területi követelései
Aleksandar Vucic keddi sajtótájékoztatóján kitalációnak nevezte, hogy Nagy-Szerbiáról beszélt volna 1995-ben, írja az MTI. A horvát sajtó válaszul közzé tett egy felvétel a beszédről, amin pontosan ez hallható.
A szerb államfő erre reagálva kijelentette, ilyen üldöztetésnek és lejáratásnak egyetlen horvát elnök és miniszterelnök sem lesz kitéve, ha Szerbiába megy. Vucic emellett nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Szerbiának nincsenek területi követelései Horvátországgal szemben.
Vucic a délszláv háború alatt védelmébe vette a Srebenicában történt mészárlást is, de, mint többször mondta, azóta megváltozott. 2008-ban hagyta el a szélsőséges nacionalista Szerb Radikális Pártot (SRS); ekkor a jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Párthoz (SNS) csatlakozott. Azóta miniszterelnök-helyettes, miniszterelnök és a Szerb Haladó Párt elnöke lett, tavaly április óta pedig ő Szerbia köztársasági elnöke.
Szerző