Előfizetés

Gyorsan eszik? Rosszul teszi

Publikálás dátuma
2018.02.14. 14:32
Illusztráció: Shutterstock
Azok, akik lassan esznek, kisebb valószínűséggel híznak el - állapították meg japán kutatók, akik szerint a vacsora utáni rágcsálnivalók elhagyása, valamint ha az ember már nem eszik lefekvés előtt két órával segít, az egészséges testsúly elérésében és megőrzésében - írta a The Daily Telegraph alapján az MTI.

A BMJ Open című szaklapban publikált tanulmány készítői 60 ezer olyan ember egészségbiztosítási adatait elemezték Japánban, akik rendszeresen jártak orvosi kivizsgálásokra 2008 és 2013 között és ez idő alatt 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak náluk. Az orvosi vizsgálatok során a résztvevőknek értékelniük kellett az evési sebességüket - gyors, normális, vagy lassú -, valamint egyéb szokásaikról is kérdezték őket, például, hogy lefekvés előtt két órával szoktak-e vacsorázni, jellemző-e rájuk a késő esti nassolás, és ki szokták-e hagyni a reggelit.

A kutatóknak az alanyok testtömegindexére - BMI, a testmagasságból és testtömegből kiszámított érték -, valamint derékbőségére vonatkozóan is voltak adataik. A tanulmány készítői a 25, vagy magasabb BMI értéket tekintették elhízásnak. (Nagy-Britanniában a 25 feletti BMI érték még "csak" túlsúlyt jelent, a 30 feletti az elhízás.) A vizsgált időszak kezdetén az alanyok közül 22 070-en a gyors, 33455-en a normális, 4192-en pedig a lassan evők közé sorolták magukat. 

Az eredmények szerint a normális sebességgel táplálkozók 29 százalékkal, a lassan evők 42 százalékkal kisebb eséllyel voltak elhízottak, mint azok, akik rendszeresen befalták az eléjük kerülő ételt. A mutatók szerint az evési sebesség lassításával csökkent a résztvevők testtömegindexe és derékkörmérete is.A kutatók azt is megállapították, hogy azoknál, akik vacsora után még nassolnak, vagy hetente háromszor vagy többször mindössze két órával lefekvés előtt vacsoráznak, ugyancsak magasabb a túlsúly kockázata. Utóbbit azonban nem befolyásolja a reggeli kihagyása.

Az étkezési szokások megváltoztatása hatással lehet az elhízottságra, a testtömegindexre és a derékméretre - mondta Fukuda Haruhisa, a Kjúsú Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a gyors evés megakadályozását célzó módszerek segíthetnek az elhízás megelőzésében és az elhízással összefüggő egészségi kockázatok csökkentésében.

Gluténmentes diéta - Mi a helyzet a gyerekekkel?

Publikálás dátuma
2018.02.14. 13:00
Illusztráció: pexels.com
A cöliákia, más néven autoimmun lisztérzékenység diagnózisa után sok szülőben felmerül, hogy a „normál” étrend helyébe lépő gluténmentes alapanyagok és ételek megfelelően biztosítják- a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa szerint nem kell lemondani az ízekről és a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozásról.

Nem kell megijedni!

Akik még nem járatosak a gluténmentes étkezés szabályaiban, először megrémülhetnek, mert úgy tűnhet, a sok tiltólistára került élelmiszer mellett alig maradt valami, amit a gyermek fogyaszthat. Valójában gluténmentesen is nagyon változatos étrendet lehet összeállítani, csak azt kell megtanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni. Már számos liszt-, gabonaalternatíva áll rendelkezésünkre, kenyerekből, péksüteményekből és tésztákból több gyártó is készít gluténmentes változatot. Érdemes ezekből először kisebb mennyiséget venni, hogy kitapasztaljuk, melyik ízlik. Mindent el lehet készíteni, a megfelelő alapanyagokat használva. Ez nem megy egyik napról a másikra, sok kísérletezést igényel, az édesanyák gyakran érzik úgy, hogy újra kell tanulniuk főzni, hiszen a bevált receptek az új alapanyagokkal egész másként működnek. Idővel azonban ezt pontosan ki lehet tapasztalni és meglesznek a gyerek ízlésének megfelelő, bevált receptek.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A diagnózis után az étrend összeállításához érdemes szakember segítségét kérni. A dietetikus az egyes lisztfajtákkal, főzési praktikákkal kapcsolatban is tud praktikus tanácsot adni. Rántáshoz, sűrítéshez jól használható a már sok konyhában ismert, használatos rizs-, kukoricaliszt vagy a burgonya- és kukoricakeményítők is. Nagyobb gond a kelt tészták, sütemények készítésénél lehet, mert a gluténmentes lisztek másként viselkednek; a kész sütemények keményebbek, hamarabb kiszáradhatnak. Erre megoldás, ha például útifűmaghéjat adunk a gluténmentes liszthez, amely ruganyosabb állagot kölcsönöz a tésztának. Kedvelt még a kókusz-, mandula-, gesztenye-, hajdina-, cirok-, szezámmagliszt és ezek keverékei, érdemes ezekkel is kísérletezni.

"Bűnözni" kicsit sem lehet 

Egy cöliákiásnak mindig diétáznia kell. De tudni kell, hogy nem minden lisztérzékeny betegnél okoz tünetet a glutén fogyasztása. 

Garantáltan gluténmenteset!
A készételek: felvágottak, májkrém, édességek stb. közül csak azokat vásároljuk meg, amelyek gluténmentes jelöléssel vannak ellátva. Ez igazolja ugyanis, hogy az adott élelmiszer gyártás közben sem szennyeződött gluténnal.

Lehet, hogy nem fáj a gyerek hasa, nem puffad, hasmenése sincs, de ettől még a szervezetét rombolja a glutén, amelynek a súly- és magasságfejlődés elmaradása, felszívódási zavarok miatti tápanyaghiány is lehet a következménye. Mint megírtuk, olyan élelmiszerek is tartalmazhatnak glutént, amire nem is gondolnánk: még a fagyasztott burgonyában is lehet, ezért mindig nézzük meg a címkét. A glutént nemcsak az előre, hanem a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben és vendéglői étlapokon is fel kell tüntetni. 

Aggodalom és remény

Örömteli eredmény, hogy a nyugdíjasok küldöttei a közelmúltban megfogalmazták a korcsoportjuk méltó és szorongásmentes életének biztosításához szükséges feltételeket. A nyugdíjas-parlament ezen elvárásait és a társadalmi javak növelésében való aktív részvételi szándékukat felkarolták a tavaszi választásokon induló pártok is. Szinte mindegyik megalapozottnak tartotta és beépítette programjába az idősek kiszolgáltatottságát csökkentő ígéreteket, a perspektívát biztosító intézkedések tervezetét. A közszereplők indokoltnak tartották, hogy fellépjenek a médiában egyre többször feltűnő, az idősebb korosztályt sértő, őket negatív színben bemutató jelzők visszaszorításáért.

A nyugdíjasok tudják: felvetéseik pozitív fogadtatásának egyik oka az, hogy a tavaszi országgyűlési választáson a pártok számítanak a nagy létszámú idős korosztály átlagot meghaladó részvételi, szavazási hajlandóságára, de arról is meg vannak győződve, hogy felvetéseik jogosak, a feltételek előteremthetőek, még akkor is, ha a mindenkori rendelkezésre álló költségvetési források és az egyéb javak elosztása a megszerveződő érdekcsoportok erejétől függ.

Azt olvashattuk a Népszava hasábjain (Most jó lenni nyugdíjasnak? 2018. január 23.), hogy vannak olyan érdekcsoportok, melyek nem tartják reálisnak a nyugdíjasok igényeit. A vállalkozók nevében megszólaló Dávid Ferenc a tervezett lépéseket megalapozatlannak, megvalósíthatatlannak, vaklicitnek, szemfényvesztésnek és ötletelésnek tartja. Hiányolja az intézkedésekhez szükséges források bemutatását, vitatja az igényelt lépések igazságosságát.

Vizsgáljuk meg ezen minősítések valóságtartalmát.

A nyugdíjas közösségek küldöttei tisztában voltak azzal, hogy igényeik fedezete a központi és a helyi költségvetésekben rendelkezésre áll. Hiszen a költségvetések egyenlegéhez az idősek jellemzően az alábbiak szerint járulnak hozzá. A jelenleg hatályban lévő ötvenkilenc adónem többségét a nyugdíjasok ma is folyamatosan fizetik (általános forgalmi adó, jövedéki adó, biztosítási adó, súlyadó, ingatlan adó, jövedéki adó stb.). A központi költségvetés megtakarítását eredményezi a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, mely évenként fél évvel tolja ki a nyugdíjba vonulás lehetőségét, és ezzel együtt csökkenti a kiadási kötelezettséget. További kiadáscsökkentést jelent az a szomorú tény, hogy nagyon sokan nem tudják megélni a nyugdíjba vonulás időpontját: a hatvanöt évvel ezelőtt született korosztály harminc százaléka sajnos már nincs köztünk.

A költségvetések pozícióját az is nagymértékben javítja, hogy az idősek jelentős szerepet vállalnak át az aktív korú munkavállalók családi kötelezettségeiből, így számottevően csökkentik a munkaidő-kieséseket. Gondoljunk itt az unokák kísérésére, felügyeletére, a betegek ápolására, a lakásokhoz kiszálló szolgáltatók fogadására. Jelentős költségvetési bevételeket eredményeznek az előző nemzedékek által létrehozott és a jelenlegi aktív generáció számára örökül hagyott világörökségi helyszínek, a hungarikumok és a nemzeti értéktár tételei által keletkeztetett források is. A szemléltetésként bemutatott források is hozzájárulnak az ország bruttó hazai termékének (GDP) alakulásához. Az érdeklődők tudhatják, hogy nyugdíjakban, ellátásokban, járadékokban és egyéb járandóságokban jelenleg a népesség több mint negyede részesül, miközben rájuk a GDP-nek csak tíz százalékát fordítjuk. Látható tehát, hogy egyáltalán nincs szó túlfinanszírozásról.

Ugyanakkor a nyugdíjasok aggódnak jövőbeli nyugdíjuk fedezete miatt. Azt olvashatják ugyanis, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások termelékenysége csupán harmada a külföldiekének. Az sem nyugtatja meg őket, hogy a régió országaihoz viszonyítva - a termelékenység mutatói alapján - már nyolc éve sereghajtók vagyunk. Értetlenül állnak azon adat előtt is, hogy az adóhatóság az elmúlt években nagyvonalúan engedi el a vállalkozók adótartozásait. (2016-ban 637 milliárd forintot.) Rejtélyes számukra továbbá az is, hogy a gazdaságfejlesztési célból érkező EU-források miért nem javították a hazai vállalatok jövedelmezőségét; a jelentős uniós források mellett miért nem tudott az ország a felzárkózás terén előbbre jutni. Sajnálattal olvashatják, hogy országunk tovább csúszott lefelé - egy év alatt az 50. helyről az 57. helyre - a korrupciót vizsgáló kimutatások listáján, hiszen e jelenség tovább veszélyezteti az elosztható javak mennyiségét.

Láthatjuk, hogy van ok arra, hogy a vállalkozók képviselői aggódjanak, és javaslatokkal álljanak elő az említett negatív tendenciák megfordítása érdekében. A nyugdíjasok nem tartják indokoltnak, hogy az életkörülményeik javulása, méltóságuk megerősítése, kapcsolataik kiterjesztése, autonómiájuk kiszélesítése érdekében megfogalmazottak teljesíthetősége miatt „aggódjanak” a vállalkozók. Az idősek megértésben és támogatásban reménykednek, és optimisták abban a tekintetben, hogy közreműködésükkel sikerül a mára már állandósult régiós leszakadásunkat kedvező irányba fordítani.