Kire hatnak leginkább az álhírek?

Az alacsonyabb szintű kognitív képességgel rendelkező emberek fogékonyabbak az álhírekre - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia Facebook-bejegyzésében.

A Genti Egyetem 400 ember bevonásával készített vizsgálata szerint ennek egyik oka lehet, hogy a berögzült hamis információt az illető nem képes felülírni, még akkor sem, ha arról kiderül az igazság, vagyis az első benyomás az igazság hatására sem változik meg. Másik magyarázatként a tudósok a kognitív öregedésre hivatkoznak, miszerint a kor előrehaladtával hanyatlanak az ítélőképességet meghatározó kognitív funkciók.

A felmérés készítői mindemellett a megfelelő oktatás hiányát hozzák összhangba az álhírekkel szemben kialakuló sebezhetőséggel. Más tanulmányok az álhírek ismétlődésében rejlő veszélyekre mutatnak rá: egy amerikai kutatás kimutatta, hogy egy álhír ismétlődő olvasása felerősíti tartalmának hihetőségét. Hiába tűnik elsőre abszurdnak egy hír, a tartalom gyakori olvasása befolyásolja az ítélőképességet, és a valótlan állításokat valószerűnek ábrázolja. A propagandacéllal használt álhírek, olyan viselkedési formák követésére bírhatják az embereket, amiket ellenkező esetben sem vennének fel. Az álhírek jelenléte valós fenyegetettséget jelent egy demokratikus társadalom számára - írja a Scientific American.