Ellenszélben - Nem szereti a pártokat a lendkerekes kisváros

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Kozármisleny.

Kozármisleny lélekszám-gyarapodás tekintetében a legdinamikusabban fejlődő település Baranyában: a rendszerváltáskor 2800-an éltek itt, most 6200-an – miközben a megye elvesztette polgárai 10 százalékát. A Pécs centrumától tíz kilométerre fekvő, a Mecsekre szép kilátást nyitó, kulturált településre szívesen költöznek ki a megyeszékhelyről a nagyváros kellemetlenségeibe belefáradó családok. Az önkormányzat az elmúlt harminc évben a telekértékesítés révén jutott biztos bevételhez. Ennek menete mindig az volt, hogy a település megvásárolt és átminősíttetett mezőgazdasági területeket, aztán a közművesítés és a parcellázás után piaci alapon értékesítették a kialakított építési telkeket.

Bíró Károly, Misleny független polgármestere szerint nem a gazdagok vették célba a várost, hanem az erejükben és a jövőjükben bízó, tehetős és hitelképes középosztálybeliek. Bíró hozzáteszi, hogy Kozármislenyben az átlagéletkor évekkel fiatalabb, mint Baranya más városaiban, és itt a legmagasabb a diplomások aránya a megyében. Mindebből az is adódik, hogy a Kozármislenyben a vásárlóerő lényegesen jobb, mint Baranya más városaiban. Attól azonban, hogy a mislenyiek jobban élnek és mutatós házakban laknak, a település nem lett kivagyi, csak olyan beruházásokba fogott bele az önkormányzat, ami utóbb nem rokkantotta meg a város költségvetését. Ennek köszönhetően Kozármisleny sosem adósodott el.

Egy ilyen település jól mutatna a pártok sikerlistáján, ám Kozármislenyt az elmúlt évtizedekben mindig a függetlenek irányították. A 2014-ben a nyolctagú képviselő-testületbe a hat Fidesz-KDNP jelöltből egy jutott be (más pártokból egy se), ráadásul a kormánypárti polgármesterjelöltet nagy fölénnyel győzte le a Bíró Károly. Róla tudni kell, hogy soha egyik pártnak sem volt tagja, mérnöki és jogi diplomája van, 1994-től kezdve jegyzőként dolgozott, 2001 és 2011 között épp Kozármislenyben. Aztán indoklás nélkül felmentették őt hivatalából. 2014-ben a már nyugdíjas korú, s a várost 1996 óta irányító polgármester, Völgyesi Gyula úgy döntött, nem indul a választáson. A független városvezető fideszes alpolgármesterét sztárolta a maga helyére, ezért lefutottnak tűnt a választás. Bíró nem így látta, de nem titkolja, hogy azért is indult el a posztért, mert kíváncsi volt rá, hogy a helybéliek mennyire voltak elégedettek korábbi munkájával. Úgy gondolta: ha nyer, akkor rehabilitálják őt a választók az igazságtalannak érzett, 2011-es felmentésért.

A rehabilitáció megtörtént, hisz Bíró a szavazatok 60, kormánypárti konkurense pedig a 35 százalékát szerezte meg. Ráadásul olyan képviselőket juttattak be a testületbe a választók, akik együtt tudnak dolgozni a polgármesterrel. A döntések java teljes konszenzussal született meg az elmúlt három évben, és Kozármisleny fejlődése, gazdasági stabilitása töretlen.

Most egy újabb lökést kaphat a település: egy német központú autóipari multi 1100 munkahelyet teremtő gyárat akar építeni a városban. A német fél októberben kezdett tárgyalni Bíróval, azóta a város megvett egy, a létesítendő üzem igényeinek megfelelő, 13 hektáros telket az M60-as autópálya mellett, és átminősítette az eddig agrárcélú területet. A csúcskategóriájú autógyáraknak szállító üzem építése hónapokon belül elkezdődhet. Kozármislenynek főleg azért fontos ez a vállalkozás, mert az évente másfél milliárd forintból gazdálkodó városnak mindössze 100 milliós bevétele származik az iparűzési adóból, s az új gyár ezt a forrást megsokszorozná.

Pécs vezetése megsértődött

A településen gyárat tervező német beruházó, korábban próbálkozott Pécsen is, ám ott – noha a súlyosan eladósodott, perspektivikus munkahelyekben hiányt szenvedő megyeszékhelynek égetően szüksége lenne új befektetőkre – nem tapasztalta azt a rugalmas hozzáállást, amit Kozármislenyben. Pécs fideszes vezetése ezért bosszús, ami elképzelhető, hogy tovább rontja kormánykörökben a kisváros megítélését.

Szükség is van erre, hisz a függetlenek vezette Kozármisleny nem szívügye a kormánynak, ha fejlesztésekről van szó. A város évek óta szeretne építeni egy 25 méteres, nyolcpályás, 650 millióból kivitelezhető tanuszodát, ám a központi költségvetés újra és újra elodázza a kérés teljesítését. Az elutasítás indoka az, hogy járjanak be a pécsi uszodákba a mislenyiek. Ám Pécs sincs annyira bővében uszodának (a lélekszámra vetített vízfelületben hátul kullog a város), ezért csak a kozármislenyi ovisoknak jut hely a megyeszékhely medencéiben, a kisváros 650 iskolásának nem. Egyébként a megálmodott uszoda nem Kozármisleny „magánügye”: a környező falvakkal együtt 14 ezer ember sportolási és egészségmegőrzési lehetőségeit javítaná.

A polgármester szerint nemcsak az uszoda dolgában van készséghiány a kormányerők részéről, a város bölcsődebővítési igényeinek teljesítése is érthetetlenül hátrasorolódik. Jelenleg 45-en járnak a mislenyi bölcsődébe, ám a prognózis alapján hamarosan 60-70 kisgyereknek kellene hely. A város – az ügyben illetékes megyétől – egy négycsoportos, 60 fős bölcsődéhez kért 280 millió forint támogatást, eddig hiába. Bíró Károly úgy véli, a Fidesznek fáj, hogy Kozármisleny megmaradt függetlennek, s emiatt a város esélytelenebb a pénzek megpályázásakor, mint a kormánypárti települések. Ugyanakkor Bíró biztos abban, hogy városa eztán is megmarad függetlennek:

– A Pécsről Kozármislenybe költözött orvosok, mérnökök, jogászok, pedagógusok, intézményvezetők, felelős beosztásban lévő diplomások, vállalkozók meghatározó szerepet töltenek be a város életében, s az ő autonóm gondolkodásuk másokra is hatással van. Itt nem az ad valakinek tekintélyt, hogy melyik párthoz kötődik, hanem az illető valós teljesítménye. Nálunk ezért kevésbé hatnak az egymondatos, lebutított pártüzenetek.

Az előbbiek igazságtartalmáról a kozármislenyieket faggatva magam is meggyőződhettem. Az általam kérdezett helybéliek állították, hogy a városban a pártoknak nem igen van szava, s talán még alapszervezetük sincs.

– Ettől jó itt az élet – mondta egy huszonéves, babakocsit toló asszony. – Nekem egyáltalán nem hiányoznak a pártok. Élvezem a csendet, a tiszta levegőt, a nyugalmat.

Még tucatnyian mondták ugyanezt. Amikor felvetettem, hogy pártkapcsolat nélkül viszont nehezebb állami támogatáshoz jutni, egy középkorú férfi így fogalmazott:

– Legalább mi nem herdáljuk el az ország pénzét felesleges beruházásokra. Egy uszoda tényleg jó lenne, de majd az is összejön. Ez a város így is, úgy is sikeres lesz.

Bíró Károly azt szokta mondani, hogy Kozármisleny olyan, mint egy meglökött lendkerekes autó: halad egyenletes sebességgel. Aki okos, az hagyja, hogy tartson a lendület, és néha igyekszik segíteni. Ha ezt teszi, maga is ráülhet és élvezheti a haladást.

Polgármester és az ellenzéki képviselőjelölt

Bíró Károly – mint arról lapunkban már beszámoltunk – a napokban úgy döntött: jelölteti magát az áprilisi parlamenti választáson, a baranyai 2-es körzetben. Ebben a körzetben Hoppál Péter nyerte Fidesz-KDNP színekben a 2014-es választást, és a kulturális államtitkárként szolgáló pécsi politikus újra harcba száll a képviselői posztért. Bíró közölte: csak akkor indul el, ha a létrejön mögötte egy erős ellenzéki összefogás.

Ha viszont a kormány leváltását megcélzó választók – a felmérések szerint – inkább egy másik jelöltet támogatnának, akkor visszalép, és a nálánál esélyesebb aspiráns mellé áll ő maga is. Információink szerint a független jelölt mögött felsorakozik több ellenzéki parlamenti párt is.