"Ez a munka nem történelmi krónika, de az elmúlt nyolc év méretes hazugságainak gyűjteménye, amelyben Orbán és társai állításait a tényekkel, a valósággal szembesítem."
Bár egy átlag újságolvasó is számtalan ilyen méretes hazugságot fel tudna sorolni (a cáfolatával együtt), az elmúlt nyolc év (és nem az "emútnyócév") fideszes propagandája állításainak akárcsak katalógusszerű összegyűjtése, nem kis feladatnak számít - mert, ahogy mondani szokás: a névelőkön és a vesszőkön kívül szinte már semmit nem hisz el az ember a Hazugság Kft. által napi fogyasztásra előállított politikai lózungokból.
Pedig Bolgár György új kötete, amelynek hátlapjáról a fenti idézet származik, épp ezt a célt tűzi ki maga elé, ráadásul nemcsak összegyűjti a hazugságokat, hanem - mint az idézet is utal rá - igyekszik ezeket a tényekkel szembesíteni. A Klubrádió egyik legnépszerűbb műsorát vezető Bolgárnak megkönnyíthette a dolgát, hogy a 168 Órában 2009 óta, "Hogy mi van?" címmel máig futó sorozatában csaknem ugyanezt teszi: a jobboldal meghatározó szereplőinek állításait veti össze a valósággal. "Ezzel szemben a tény az, hogy..." - minden esetben így kezdődik az Orbán Viktor, Lázár János, vagy legutóbb Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár állításait cáfoló írása. Ugyanakkor a hetilaphoz képest eltérést jelent, hogy az új kötetben a cáfolandó állítások gyakran nem szó szerinti idézetek, sokszor csak laza összefoglalói az adott politikus állításainak, ráadásul már a szerző minősítéseit is tartalmazzák. Egy példa 2010 novemberéből: "A nagy formátumú államférfi - természetesen továbbra is Orbán Viktor miniszterelnökről van szó -, aki minden áldott nap a maga különleges éleslátásával a jövőbe látott, a külhoni magyarok előtt a bankok hősies elagyabugyálásával is eldicsekedett...". Vagy egy másik 2012 októberéből: "Nem volt jó év 2012 a Fidesznek; visszaesett a gazdaság, és nem tudták betartani a többször tett ígéretet a pedagógusok béremelésére sem." A jobboldalon gyakran elfogultsággal vádolt Bolgárt e módszer használata nem fogja az objektivitás bajnokává avatni, de a kötetben megvan a maga funkciója a már kommentárokkal ellátott híreknek.
Az új könyv ugyanis kronologikusan halad a Fidesz hatalomra kerülésétől, 2010 áprilisától egészen 2017 decemberéig - minden hónapból kiemelve azt a néhány hírt, eseményt, politikusi véleményt, amelyet a tényekkel, a valósággal szembesít. S szemben a hetilappal, amelyben Bolgár mindig friss híreket, állításokat cáfol, a kötetbeli események között nincs újdonság, azok mind ismertek a nyilvánosság előtt. Vagyis míg a 168 Órában a tényeknek, a valóságnak jut kiemelt szerep, az új könyvben a szerző publicisztikai vénája mutatkozik meg. Maga a kötet is úgy épül fel, hogy egy-egy havi hír és kommentárja együtt szerepel, és csak egy spicclénia - az olvasók kedvéért: az oldal, vagy a hasáb szélességét nem teljesen betöltő vonal - választja el őket a következő hírtől és annak kommentárjától. Így a "következő" hír gyakran az előző kommentár folytatása, amelyet újabb hír követ, amelyet újabb kommentár egészít ki - így haladunk végig a nyolc éven. Ez a módszer segít feloldani a kronologikus kötöttséget, és lehetővé teszi a folyamatos, egyhuzamban való olvasást. Az olvasónak ugyanis nem kell minden hírnél átállítani az agyát, egyik átvisz a másikba a kommentár segítségével. Még akkor is, ha olyan, egymástól látszólag távoli történések kerülnek egymás mellé, mint például 2015 júliusában az MNB felügyelőbizottsági tagjának jelölt Veres János Rogán Antal általi ekézése, és Soltész Miklós államtitkár kijelentése, aki a békétlenségben találta meg az orosz-ukrán konfliktus okát. Épp e módszer emeli kötetté a hírfragmentumok puszta sorozatát.
Ugyancsak a hátlapon utal arra a szerző, hogy "sok éve döbbenten" figyeli, hogy mindez lehetséges, mármint az, hogy ezt a sok hazugságot el lehet adni: van az ilyen árunak is vásárlója, akik ráadásul elégedettek is. Bolgár azt is írja: "ahogy nyomon követem a hazug hírek gyors terjedését a világban, látom, hogy egyre nehezebb az igazságot megtalálni". Talán ez a kulcsmondat a könyv értelmezéséhez. A hír ma már nem tény (faktum), hiszen lehet "hazug hír", "fake news" is, amelyet épp azzal a szándékkal kreálnak, hogy a hírről, a tényről eltereljék a figyelmet. Az internet korában az igazság kritériuma is megváltozott; a korábbi, Arisztotelésztől származó meghatározást - az adekvációt, a tárgynak való megfelelést - felváltotta a gyakoriság. Azaz nem azt tényt, hírt, fogalmat fogadjuk el igazságként, ami megfelel a történteknek, hanem azt, amiről az internetes keresők több találatot adnak.
Bolgár kötete ebből a szempontból pedagógiai célokat is szolgál: rámutat a hazugságok mögötti tényekre. Azzal ugyan adós marad, hogy milyen módszerrel választja el egymástól a tényeket a hazugságoktól, de egy publicisztikai igényű munkától ez talán nem is várható el.
(Bolgár György: Orbán-mesék - Noran Libro Kiadó, 2018)