Rákot okozhatnak a túlzottan feldolgozott ételek

Publikálás dátuma
2018.02.15 16:41
Illusztráció: Shutterstock
Francia tudósok szerint létezhet kapcsolat a túlságosan feldolgozott ételek - sütemények, csirkefalatok, csomagolt kenyérfélék - fogyasztása és a rák kialakulásának kockázata között, de hangsúlyozták, hogy ennek kiderítésére további kutatásokra van szükség.

A 105 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás eredményei a tudósok szerint arra utalnak, hogy minél több ilyen ételt fogyaszt valaki, annál nagyobb a daganatos betegség kialakulásának rizikója - ismertette a tanulmányt a BBC News alapján az MTI.

A kutatással kapcsolatban ugyanakkor számos kérdőjel is felmerült. A táplálkozási szakértők állásfoglalása szerint a legjobb, ha egészséges étrendet követünk. A kutatók szerint a túlságosan feldolgozott táplálékok közé sorolhatók a csomagolt kenyérfélék, az édes és sós csomagolt rágcsálnivalók, köztük a chipsek, az üdítők és édesített italok, a csokiszeletek és édességek, húsgolyók, hal- és csirkefalatkák, instant tészták és levesek, fagyasztott és tartósított húsok, valamint a csaknem teljesen cukor, olaj és zsír összetevőből készült ételek.

A párizsi Sorbonne Egyetem kutatócsoportja olyan felmérésekre támaszkodott, amelyek azt vizsgálták, hogy mit ettek a megkérdezettek. A kutatásban szereplők - túlnyomórészt középkorú nők - egészségi állapotát átlagosan öt évig kísérték figyelemmel. A British Medical Journalban publikált tanulmány szerint azok körében, akiknek étkezésében 10 százalékkal nőtt a túlságosan feldolgozott ételek aránya, a rákos esetek száma 12 százalékkal nagyobb volt. A kutatásban szereplők átlagosan 18 százalékban fogyasztottak túlságosan feldolgozott ételeket. Míg évente átlagosan 79 rákos esetet szűrtek ki minden tízezer résztvevő közül, a feldolgozott ételek arányának tíz százalékos növelése után minden tízezer résztvevőre kilenccel több rákos megbetegedés jutott évente. "Az eredmények arra utalnak, hogy a túlságosan feldolgozott ételek gyorsan növekvő fogyasztása a következő évtizedekben a daganatos betegségek számának növekedéséhez vezethet" - írták a kutatók.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy eredményeiket újabb nagyléptékű kutatással kell alátámasztani, és további kutatásokkal kell vizsgálni és igazolni a felfedezett lehetséges kapcsolatot. Mint fogalmaztak: "nem teljesen kizárható", hogy a feldolgozott ételek növelhetik a rák kockázatát. Linda Bauld, a brit Rákkutató Intézet betegségmegelőzési szakértője szerint az már köztudott, hogy aki túl sokat eszik ezekből az ételekből, az túlsúlyossá vagy elhízottá válhat, ami növeli a rákkockázatot. De nehéz lenne megmondani, hogy ehhez mennyiben járul hozzá az étrend és mennyiben a túlsúly. A tanulmány általánosságban felhívja a figyelmet az egészséges étkezésre, azonban addig, amíg elegendő gyümölcsöt, zöldséget és rostos ételt fogyaszt az ember, nem kell aggódnia, ha néha egy kis feldolgozott élelmiszert is eszik.

Ian Johnson, a norwich-i Quadram Intézet tudósa szerint a tanulmánynak csak "nagyon gyönge kapcsolatot sikerült azonosítania", továbbá a feldolgozott ételek köre a kutatásban nagyon szélesen és lazán körvonalazott, és az ok-okozati kapcsolat megállapítása már csak ezért is kérdéses. A British Medical Journal a tanulmányt kísérő kommentárjában ugyancsak óvatosságra intett a következtetések levonásában.

Szerző

Bartókot Bartókkal a Fesztiválzenekar estjén

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:06

Fotó: Budapesti Fesztiválzenekar/Facebook
A Fesztiválzenekar estjén két Bartók is bemutatkozott. A parasztzene rajongó-feldolgozó és az egyéni világú zeneszerző közötti kapcsolódási pontok is világossá váltak.
Néhány éve Eötvös Péter úgy gondolta megoldani azt a problémát, hogy A kékszakállú herceg vára mellett a műsorban kell, hogy legyen valami, hogy komponált egy operát, amely szorosan kapcsolódik Bartók művéhez. A dolog azért nem olyan súlyos, hogy ilyen radikális módon lehessen csak megoldani. Mint a Fesztiválzenekar hangversenyének Várkonyi Tamás által írt, kivételesen hasznos információkat közlő műsorfüzetének egyik képmellékletéből – amelyen az ősbemutató plakátja látható – is tudható, az operaházi, 1918-as ősbemutatón A fából faragott királyfi követte az operát. Most pedig népzenei feldolgozásokat hallottunk előtte, az első részben.
Bartók maga – és ez is tudható a műsorfüzetből – jobban szerette, pontosabbnak tartotta a parasztzene kifejezést a népzenénél, de ez a lényegen nem változtat. Miután népdalok, néptáncok százait gyűjtötte össze ő és Kodály, ki kellett dolgozniuk azokat a műzenei formákat is, amelyek révén az általuk felbecsülhetetlen értékűnek tartott kincs eljuthat a zeneértő városi polgárokhoz. Ilyen volt például az a fajta zenekari feldolgozás, ami a Román népi táncok és a Magyar parasztdalok sajátja, gyakorlatilag egy az egyben hangzanak el a dallamok a kor zenekari stílusában meghangszerelve, és persze a bartóki zsenialitással megfejelve.

Olyan műsort már hallottam – az Óbudai Danubia Zenekar és a Muzsikás együttes játszott –, amelyben a Román népi táncokban szereplő dallamokat eredeti formában hegedű-brácsa-bőgő felállású népiegyüttes mutatta be a feldolgozott változat előtt. Akkor azonban azt kellett gondolnom – a dolog minden jó szándéka ellenére is –, hogy tévedés az eredeti bármilyen hűnek is tűnő másolatát ősforrásként bemutatni. A Fesztiválzenekar variációja annyival tetszett jobban, hogy a „népzenészek” a zenekar tagjai voltak, és utána beültek megfelelő helyükre a zenekarba Bartók művét is eljátszani. Már az eredetit megszólaltató játékukon is érezhető volt ez a fajta kettősség, a népzenész és a diplomás zeneművész – micsoda ellentmondás! – jótékony együttműködése, ami kiszabadította az elgondolást az előbb említett csapdából, adott egy ki csavart az egésznek.
A Magyar parasztdalok forrásainak megszólaltatójaként Sebestyén Márta magabiztosan hozta azokat a manírjait, amiket vagy szeretünk, vagy nem, de évtizedek óta sajátjai, azonban produkciójának nyilvánvalóan nem lehetett része az említett kétértelműség. Bartók csak feldolgozásaiban használt kifejezetten népzenét, azonban más – sokkal nagyobb számú és jelentősebb – alkotásait is rengeteg olyan megoldás szövi át, amelyekhez az ihletést onnan kapta. A zenekar Kékszakállú-játékában amely a részletek hatalmas gazdagságát tárta fel, ezekre is rácsodálkozhattunk. És most végre elmaradt az utóbbi évek Müpa-előadásait jellemző koncepció, a félszcenizálás. A nagyon nagy zenekar teljesen betöltötte a színpadot, nem az árokban ültek a zenészek, az énekesek jól láthatóan, hallhatóan az előtérben álltak, és nem volt feliratozás sem, figyelni csak kés kizárólag a zenére, a szereplőkre kellett, ami nem vált az előadás kárára. Alapként a zenekari szövet minden nüansza jól hallható volt, önmagában is szinte hiánytalanul illusztrálta a drámát.

Vizin Viktória egészen kiváló Judit volt, hősnő a szó valódi értelmében, aki énekesnő mivoltában is az est hősévé tudott válni. A mély hangjait tekintve kissé korlátosabb Cser Krisztián éppen megfelelő társa volt, az ötödik ajtó kinyitásakor nagyon is meggyőző erővel tudott megszólalni, a zenekari háttér hangtömege előtt: „Lásd ez az én birodalmam…”. De nem csak a Kékszakállú, Bartók birodalma is feltárult ezen az estén.
Infó: Bartók Román népi táncok Magyar népdalok Bartók Magyar parasztdalok Bartók A kékszakállú herceg vára Sebestyén Márta ének Kádár István, Szabó András, Fejérvári Zsolt népi hangszerek Vizin Viktória mezzoszoprán Cser Krisztián basszus Budapesti Fesztiválzenekar, karmester: Fischer Iván Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 21.

Látványos képet készített a Juno űrszonda a Jupiter viharairól

Publikálás dátuma
2019.03.22 17:17
Illusztráció
Fotó: NASA/ JPL-CALTECH/SWRI/MSSS/KEVIN M. GIL
Látványos kép készült a Jupiter viharairól a NASA Juno nevű űrszondája által készített három felvételből, amelyet a gázóriás mellett elhaladva rögzített.
A szonda színes kamerával van felszerelve, a csillagászok pedig arra bátorították a laikus kutatókat, hogy az adatok használatával készítsék el saját képeiket a Jupiterről. Az egyik legjobban sikerült képest Kevin M Gill készítette - írja a BBC.com. 
A NASA a Jupiter Marble (Jupiter-márvány) nevet adta a képnek, utalva a Földről korábban készített, Blue Marble (Kék márvány) címet kapó felvételekre. A kép a Jupiterről készített felvételekből mozaikszerűen áll össze, a felvételek 26 900-95 400 kilométeres távolságból készültek. Remek rálátást nyújtanak a déli félgömb viharaira és a híres Nagy Vörös Foltra. 
Ez a látványos anticiklon, amelynek már évszázadok óta ismert a létezése, lassan felfedi titkait a Juno-misszió előtt. Az űrszonda segítségével már megfigyelték, hogy központja 350 kilométeren nyúlik le a légkörbe. A kutatók remélik, hogy kutatásaikkal felfedhetik az anticiklont mozgató és feloszlását megakadályozó kulcsmechanizmusokat. A Juno misszió nyers felvételeket készít, amelyek feldolgozásában egy erre létrehozott honlapon amatőr kutatók is részt vehetnek.
Szerző
Frissítve: 2019.03.22 17:17