Az Eliosnak egyengetik a terepet Szombathelyen

Publikálás dátuma
2018.02.16 06:03
Shutterstock fotó
Fotó: /
Nem zavarja a szombathelyi fideszeseket az egyre nagyobb hullámokat keltő Elios-botrány: csütörtökön a város költségvetésével együtt azt is elfogadták, hogy 1,2 milliárd forintért, banki hitelből újítsák fel a város közvilágítását. A közbeszerzés még nem zárult le, ám lapunk úgy tudja: az Elios kaphatja a munkát.

Dacára, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrégiben súlyos szabálytalanságokat, illetve szervezett csalássorozatot tárt fel a korábban Orbán Viktor vejének az érdekeltségébe is tartozott Elios közvilágítási tendereinél, a vasi megyeszékhely ezzel a céggel akarja elvégeztetni a helyi közvilágítás felújítását. Az uniós ellenőrök által vizsgált városokkal ellentétben Szombathelyen nem EU pénzből, hanem a város költségvetéséből állnák a munkákat. A baj csak az, hogy a városnak erre nincs 1,2 milliárdja, ezért egy 12 éves lízingkonstrukció keretében akarja finanszírozni a beruházást. A városháza tehát nem cégeket, hanem bankokat akar versenyeztetni és a hivatali folyosókon úgy hírlik: az a K&H lehet a befutó, amely az Eliosszal újíttatná fel a megyeszékhely világítását. Nemény András MSZP-s frakcióvezető a városi költségvetés elfogadása előtt napirenden kívül javasolta egy vizsgálóbizottság felállítását, amely ellenőrizné a folyamatban lévő közbeszerzéseket, ám ezt a fideszes képviselők leszavazták.

- Azt szerettük volna megszavaztatni, hogy ne kerüljön olyan céggel kapcsolatba a város, mely ellen uniós vizsgálat zajlik – mondta lapunknak Nemény. A szombathelyi fideszeseket egyáltalán nem zavarta, hogy az OLAF a „szomszédban”, Zalaegerszegen is rendkívül súlyos visszaéléseket talált az Elios-körüli közvilágítási tenderekben.

A 24.hu birtokába jutott jelentésből kiderül, hogy a zalai megyeszékhelyen is úgy írták ki a közbeszerzést, hogy azon csak az akkor Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. nyerhessen. Az ajánlattevőknek például mindössze 18 napjuk volt, hogy megtervezzék és beárazzák a megyeszékhely közvilágítását, ami csak egyetlen esetben lehetséges: ha az ajánlattevő előre ismeri a feltételeket. Ráadásul olyan elvárásrendszernek kellett megfelelni, amit az Elioson kívül egyetlen hazai cég sem tudott teljesíteni. Az önkormányzat számára az elvileg független pályázati terveket ráadásul ugyanaz a Horváth Dezső villamosmérnök készítette, aki később, a pályázat lebonyolításakor a kivitelezési terveket is aláírta. Ez önmagában is súlyos megsértése a közbeszerzési törvénynek, ám ezen túl az is kiderült, hogy a szakértő részvételével manipulálták a kivitelezési árakat is, hogy alátámasszák az Elios árajánlatát.

Nem csoda, hogy a zalai fideszesek már eltitkolnák az OLAF-jelentést. Mint arról a Népszava már beszámolt, a múlt heti zalaegerszegi közgyűlésen a képviselők többsége még elfogadta azt az ellenzéki indítványt, hogy a város kérje ki a kormánytól az OLAF-jelentésnek a településre vonatkozó részét. Másnap a helyi fideszesek a budapesti pártközpontból érkező nyomásra rendkívüli közgyűlésen hatályon kívül helyezték a döntést. A megyeszékhelyen azt a levelet sem akarják kiadni, amelyet az OLAF küldött az önkormányzatnak a beruházással kapcsolatos kérdésekkel. Az ellenzéki képviselők a közgyűlés után próbálták kikérni a levelet, és a város válaszait, de nem kapták meg, mert előbb a jegyző nem találja a dokumentumot, majd a hivatalvezető tagadta meg a kiadást az ügyészi vizsgálat idejére.

- Addig én sem nyilatkozhatom, míg meg nem érkezik az ügyészségi állásfoglalás – mondta lapunknak Balaicz Zoltán, a zalai megyeszékhely jelenlegi Fidesz-KDNP-s polgármestere, aki arra sem válaszolt, elképzelhető-e, hogy törvénytelenségek történtek a beruházással kapcsolatban.

- Nem vagyok illetékes az ügyben – felelte megkeresésünkre Gyutai Csaba is, aki a projekt kezdetekor még Zalaegerszeg polgármestere volt a Fidesz-KDNP színeiben. Ám akkor sem volt hajlandó többet mondani, amikor éppen utóbbira hivatkozva kértük, véleményezze az OLAF-jelentésben foglaltakat. – Keressék a jelenlegi városvezetést, nyilván rendelkezésre áll minden irat náluk.

Az MSZP és a Párbeszéd most az Elios-ügy által érintett valamennyi önkormányzattól kikéri az az ezzel kapcsolatos iratokat – mondta el csütörtökön a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. „Látjuk, hogy milyen szánalmasan próbálják ezt az önkormányzatok megakadályozni. Innen hívnánk fel az érintett jegyzők figyelmét, hogy hivatali visszaélést követ el az, aki megválasztott képviselőnek nem adják át ezeket az iratokat.”

Orbánt védte a kancelláriaminiszter
Nem volt szó a Fidesz visegrádi frakcióülésén az Elios-ügyről, mert nincs miről vitázni – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Lázár János az OLAF jelentését egy véleménynek nevezte, megjegyezte ugyanakkor, hogy hiba volt magyar emberekre bízni az Elios-ügy kivizsgálását. Úgy gondolja, az egész ügyről csak azért van szó, hogy Orbán Viktor kormányfő érintettségét igazolják, noha Lázár szerint nincs ilyen.

Szerző
2018.02.16 06:03

Pálinkás József: a Fidesz bukik, a kérdés csak az, hogy mikor

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:45

Fotó: Népszava/
A Fideszben meggyőződéssé vált, hogy a választásokat az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. A korábbi miniszter és MTA-elnök szerint viszont egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók a Fidesztől is, ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország.
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Márpedig Pálinkás szerint a magyar társadalom a '90-es évek óta elfordult az értékektől, az országban szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. "Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt" - fogalmazott.
"A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia"
- tette hozzá Pálinkás, arra vonatkozóan, hogy polgári középosztály ugyan nincs az országban, ám annak értékrendjét felhasználják, sőt kiforgatják bizonyos jobboldali körök.
"Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem" - mondta az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Ez a tagozat viszont "túl jól" működött egyes fideszesek szerint. "Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni" - mondta el.
Ugyanakkor a három kétharmados Fidesz-győzelem ellenére is azt mondja Pálinkás. a populizmus nem járható út.
Nem az a kérdés, csődöt mond-e az ösztönökre ható politika, hanem csak az, mikor mond csődöt
- nyilatkozta. Ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország, egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók akár a Fidesztől is.
2018.08.17 09:45
Frissítve: 2018.08.17 09:51

Magyarországra ráborul az oroszok árnyéka - de a kormányt nem érdekli

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:30

Fotó: Shutterstock/
A sajtószabadság korlátozásával ideális környezetet biztosít a kormány az orosz befolyási törekvéseknek – derült ki a European Values nevű elemzőközpont jelentéséből, amely szerint Európában Magyarországon tapasztalható az egyik legintenzívebb Kreml-hatás. 
A 99 oldalas dokumentum, írja a 444.hu, három kritérium mentén vizsgálódott: elismeri-e az ország vezetése a befolyásolási szándék veszélyét; milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva; az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük lett. Mindhárom kérdést egy nulla és öt közötti skálán osztályozták, ahol a kisebb mértékű befolyást a magasabb pontszám jelentette. Magyarország igen rosszul szerepelt, a megszerezhető 15 pontból ugyanis csak 2-t kapott. Ezzel azonban nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, hanem a nulla pontos Görögországban és a szintén pont nélküli Ciprusban, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek. Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert - a jelentés szerint - a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Persze Magyarország nincs egyedül a tagadással: nem hajlandó szembe nézni a fenyegetés létét Ausztria, Luxemburg, Málta, Portugália és Olaszország sem. Leginkább a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a 15 pontos Észtország, Lettország és Litvánia vannak tisztában a veszéllyel és küzdenek az orosz befolyás ellen. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország Oroszországra támaszkodik a Brüsszel elleni küzdelmében, ráadásul a kormánypárti sajtó gyakran hivatkozik az orosz állami média anyagaira. A hazai titkosszolgálatokról azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak.
Szerző
2018.08.17 09:30
Frissítve: 2018.08.17 09:38