Tragikus: hetente belehal egy magyar a munkába

Publikálás dátuma
2018.02.16 06:20

Legalább kétszer annyi munkahelyi baleset történik, mint amit a hivatalos statisztika mutat, pedig az sem kevés.

A munkaerőhiány miatt elrendelt tetemes mennyiségű túlóra, magas fluktuáció, kellő hosszúságú betanulási idő nélkül munkába állított dolgozó: ezek azok a helyzetek, amelyek egyre inkább jellemzik a magyar munkavállalók hétköznapjait, és amelyek miatt egyre több munkahelyi baleset történik. Ezt azonban nem teljesen tükrözi a statisztika, mert a cégek a balesetek felét-harmadát nem jelentik be - hacsak nem végződik halállal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálynak jelentése szerint a 2017. novemberig nyilvántartásba vett jegyzőkönyvek alapján tavaly 16 172 munkabaleset történt az országban, ami 2016-hoz képest némi csökkenést jelent. A korábbi évek azonos időszakait vizsgálva ugyanakkor egy folyamatosan emelkedő tendencia látszik: 2013-ban például 11 567 munkahelyi balesetet jegyzőkönyveztek, 2015-ben már 14 247-et. A halálos kimenetelű balesetek száma pedig – amelyeket már a munkáltató sem tagadhat el – egyértelműen növekszik: 2014-ben 50-en, 2016-ban 60-an, tavaly pedig már 62-en vesztették életüket munka közben az év első 9 hónapjában.

A legtöbb baleset a gépiparban, a feldolgozóiparban, és a szállítás, raktározás területén történik, és ezekben az ágazatokban fordul elő a legtöbb haláleset is. A statisztikából látványosan kilóg ugyanakkor az építőipar, amely a balesetek számát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, mégis itt történik a legtöbb – tavaly 15 – halálos baleset. Ennek hátterében feltehetőleg az áll, hogy az építőiparban a legmagasabb a feketefoglalkoztatás: a dolgozók 40 százaléka bejelentés nélkül dolgozik. Ha pedig nincs dolgozó, nincs munkahelyi baleset sem.

A statisztika nem csak itt torzít. Uniós összehasonlításban Magyarország munkabiztonság terén élen jár: hivatalosan harmadannyi 4 napon túl gyógyuló munkabaleset történik nálunk, mint az unióban. A halálos áldozatok arányát tekintve ugyanakkor már a középmezőnybe tartozunk. Feltehetőleg inkább ez utóbbi helyezés a mérvadó, hiszen a Vasas Szakszervezetek Szövetségének önsegélyező pénztárához érkező kérésekből is az látszik, hogy legalább kétszer annyi munkahelyi baleset történik, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ráadásul ezek száma egyre emelkedik – mondja László Zoltán, a szakszervezet alelnöke.

A balesetek elszaporodásának szerinte javarészt a növekvő munkaerőhiány az oka. Emiatt ugyanis drasztikusan megnövekedett a túlórák száma – van olyan dolgozó, aki 31 nap alatt 35 műszakot húzott le -, a túlhajtott munkavállalók koncentrációja pedig csökken. Az újonnan fölvetteknek ráadásul alig hagynak betanulási időt. A fémmegmunkálást ma már betanított munkással végeztetik, akinek a korábbi 3-4 hét helyett mindössze egy napja van megtanulni a feladatot, és már magára is hagyják – említ egy példát az érdekvédő. A munkavédelmi előírásokat sem tartják be maradéktalanul a cégek. Az egyik gyárban például a dolgozók ütik be a helyére azokat az alkatrészeket, amelyeket az előírás szerint gépeknek kellene. Így óránként 8-10 darabbal többet tudnak legyártani. Igaz, a dolgozók válla, könyöke is tönkremegy bele. A munkásoknak gyakran kell hibásan működő gépekkel is dolgozniuk.

László Zoltán tud olyan cégről, ahol ezek miatt már 20 százalékkal megemelkedett a roncsolásos balesetek száma. Ilyenkor a munkavállalóknak meg kellene tagadniuk a munkát, de nem merik kockáztatni az állásukat. Mint ahogyan akkor sem, amikor megtörténik a baleset, és a cég pár tíz- vagy százezer forinttal győzi meg a munkavállalót arról, hogy valójában még otthon vágta le az ujját vagy zúzta szét a lábát. A szakszervezethez az utóbbi időben öt-hat olyan balesetről is érkezett jelzés, amelyet nem jegyzőkönyveztek. A munkavállalókban még mindig nem tudatosult, hogy ilyen esetekben fel lehetne lépni. Többségüket még mindig meg lehet fenyegetni azzal, hogy kirúgják, ha nem jön be túlórázni, miközben éppen a munkaerőhiány miatt kell túlóráznia – jellemzi a helyzet paradox voltát László Zoltán.

Pedig érdemes akár bírósághoz is fordulni. Egy nemrég zárult ügyben például egy maradandó károsodást okozó munkahelyi baleset kárvallottjának 500 ezer forintot ajánlott a munkáltatója, a bírósági ítélet után azonban összesen 35 millió forintot fizetett ki. Vagyis az eredeti ajánlat hetvenszeresét.

Igaz, erre nyolc évet kellett várni. Ikanov Gábor ügyvéd azt mondja: épp ez az egyik ok, amiért a munkavállalók nem szívesen terelik jogi útra a baleseteket. Nem akarnak vagy nem tudnak éveket várni az ítéletre, ezért inkább elfogadják a munkáltató által kínált alacsonyabb kártérítési összegeket. Sokan pedig nincsenek is tisztában a jogaikkal. A munkáltatók egy része ki is használja ezt: Ikanov Gábor szerint a munkahelyi balesetek legalább harmadát nem jegyzőkönyvezik. A munkáltatónak ugyanis sokba kerülhet egy munkahelyi baleset, ha kiderül, hogy felelőssé tehető érte. A sérülés mértékétől függően több ezer forinttól akár több tízmillió forintig terjedő kártérítésre is kötelezheti a bíróság, és az állam is behajtja tőle a munkavállalónak folyósítandó ellátások, például a baleseti járadék összegét.

A munkahelyi balesetben megsérült munkavállalók alig 10-20 százalékának fizetnek ugyanakkor a munkáltatók valamiféle kártérítést, a hatályos törvényeken alapuló összegeket pedig valószínűleg még ennél is kevesebben kapnak – mutatott rá az ügyvéd. Megjegyezte: a megoldás egy általános felelősségbiztosítás bevezetése lehetne, ami fedezhetné a balesetekkel kapcsolatos költségeket, ilyet azonban jelenleg inkább csak a nagyobb cégek kötnek.

Egyre többet tudni a McDonald's kormányközelbe kerüléséről

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:38

Fotó: Shutterstock
Scheer Sándor két vagyonkezelő céggel jutott a 100 százalékos üzletrészhez, és nem adhatja el a multi amerikai központjának jóváhagyása nélkül a magyar láncot üzemeltető céget.
Nem adhatja tovább a magyarországi McDonald’s-láncot üzemeltető McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft.-t az új tulajdonos, Scheer Sándor az amerikai gyorséttermi multi tudta és beleegyezése nélkül - írja a 24.hu. Február végén ugyanis zálogszerződést kötöttek, és ennek alapján a kft. 8,8 milliárd forint névértékű üzletrészérét a Delaware államban bejegyzett McD Europe Franchising LLC javára alapított vételi jog, zálogjog és átruházási korlátozás terheli. E mögött a második hely a Raiffeisen Bank Zrt.-nek jutott, amelyik az ügylethez nyújtott hitel biztosítására jegyeztetett be zálogjogot.
Hogy mennyi volt a hitel, illetve a vételár, nem közölték a felek, csak annyit jelentettek be február közepén, hogy a McDonald’s Corporation a magyarországi vállalatában meglévő tulajdoni érdekeltségét a milliárdosok között jegyzett építőipari és ingatlanvállalkozóra, Scheer Sándorra ruházza át. Ezzel mondhatni, kormányközelbe került a magyar McDonald's: Scheer az állami gigamegrendeléseket nyerő a Market Építő Zrt.-ben üzlettársa a miniszterelnök barátjának, az Orbánt magánrepülőn utaztató Garancsi Istvánnak. A személyi szálakból pedig úgy tűnik, a vagyonkezelő a Wallis-Market-Matolcsy tengelybe állt be.

Új tagok a felügyelőbizottságban

Scheer Sándor két vadonatúj alapítású vagyonkezelő révén jutott a McDonald’s 100 százalékos üzletrészéhez. A magyar McDonald's tulajdonosának a Leones QSR Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.-t jegyezték be, ennek tulajdonosa a Scheer Sándor által alapított és vezetett Leones 18 Holding Kft. Scheer Sándor a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. élén megtartotta Horváth Ágnest, a felügyelőbizottságot viszont lecserélte: az új tagok Bencze Zsolt, Sütő Balázs és Makra Sándor. Utóbbit egy másik pozícióra is érdemesnek találta Scheer: ügyvezetőtársnak maga mellé vette a Leones QSR vagyonkezelőben.
Makra megjárta a kormány bankját, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t, a Wallis-csoporthoz tartozó Wing Zrt.-t, majd 2009-től négy évig a Market Építő Zrt. tranzakciós igazgatója volt. 2017-ig a Tőkepartner Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél rövid ideig cégvezető, később igazgatósági tag volt, de megjelent a Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben is. 2017-ben az ország egyik legnagyobb vagyonkezelőjéhez, az Optima Befektetési Zrt.-hez szegődött, ahol az igazgatóság tagja lett. Az Optimát a Matolcsy György által vezetett jegybank Pallas Athéné alapítványai hozták létre. Az Optima óriás ingatlanbizniszek főszereplője, például 7,5 hektáros területet vásárolt meg a Váci úton 55 millió euróért, és a főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési projektjét harangozta be. Makra a 24.hu-nak azt nyilatkozta: " Munkahelyváltásom valóban folyamatban van, a jövőben a Leones QSR Kft. vagyonkezelőnél tervezem folytatni szakmai pályafutásomat. Ez azt eredményezi, hogy az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-ben és kapcsolt vállalkozásaiban pozícióim megszűnnek majd".

314,57 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 314,85 forintról ra csökkent péntek reggel fél nyolcra, a dolláré 277,45-ről 276,44 forintra, a svájci frank jegyzése pedig 279,16 forintról 278,47 forintra.
Szerző