Tragikus: hetente belehal egy magyar a munkába

Publikálás dátuma
2018.02.16 06:20

Fotó: /
Legalább kétszer annyi munkahelyi baleset történik, mint amit a hivatalos statisztika mutat, pedig az sem kevés.

A munkaerőhiány miatt elrendelt tetemes mennyiségű túlóra, magas fluktuáció, kellő hosszúságú betanulási idő nélkül munkába állított dolgozó: ezek azok a helyzetek, amelyek egyre inkább jellemzik a magyar munkavállalók hétköznapjait, és amelyek miatt egyre több munkahelyi baleset történik. Ezt azonban nem teljesen tükrözi a statisztika, mert a cégek a balesetek felét-harmadát nem jelentik be - hacsak nem végződik halállal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálynak jelentése szerint a 2017. novemberig nyilvántartásba vett jegyzőkönyvek alapján tavaly 16 172 munkabaleset történt az országban, ami 2016-hoz képest némi csökkenést jelent. A korábbi évek azonos időszakait vizsgálva ugyanakkor egy folyamatosan emelkedő tendencia látszik: 2013-ban például 11 567 munkahelyi balesetet jegyzőkönyveztek, 2015-ben már 14 247-et. A halálos kimenetelű balesetek száma pedig – amelyeket már a munkáltató sem tagadhat el – egyértelműen növekszik: 2014-ben 50-en, 2016-ban 60-an, tavaly pedig már 62-en vesztették életüket munka közben az év első 9 hónapjában.

A legtöbb baleset a gépiparban, a feldolgozóiparban, és a szállítás, raktározás területén történik, és ezekben az ágazatokban fordul elő a legtöbb haláleset is. A statisztikából látványosan kilóg ugyanakkor az építőipar, amely a balesetek számát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, mégis itt történik a legtöbb – tavaly 15 – halálos baleset. Ennek hátterében feltehetőleg az áll, hogy az építőiparban a legmagasabb a feketefoglalkoztatás: a dolgozók 40 százaléka bejelentés nélkül dolgozik. Ha pedig nincs dolgozó, nincs munkahelyi baleset sem.

A statisztika nem csak itt torzít. Uniós összehasonlításban Magyarország munkabiztonság terén élen jár: hivatalosan harmadannyi 4 napon túl gyógyuló munkabaleset történik nálunk, mint az unióban. A halálos áldozatok arányát tekintve ugyanakkor már a középmezőnybe tartozunk. Feltehetőleg inkább ez utóbbi helyezés a mérvadó, hiszen a Vasas Szakszervezetek Szövetségének önsegélyező pénztárához érkező kérésekből is az látszik, hogy legalább kétszer annyi munkahelyi baleset történik, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ráadásul ezek száma egyre emelkedik – mondja László Zoltán, a szakszervezet alelnöke.

A balesetek elszaporodásának szerinte javarészt a növekvő munkaerőhiány az oka. Emiatt ugyanis drasztikusan megnövekedett a túlórák száma – van olyan dolgozó, aki 31 nap alatt 35 műszakot húzott le -, a túlhajtott munkavállalók koncentrációja pedig csökken. Az újonnan fölvetteknek ráadásul alig hagynak betanulási időt. A fémmegmunkálást ma már betanított munkással végeztetik, akinek a korábbi 3-4 hét helyett mindössze egy napja van megtanulni a feladatot, és már magára is hagyják – említ egy példát az érdekvédő. A munkavédelmi előírásokat sem tartják be maradéktalanul a cégek. Az egyik gyárban például a dolgozók ütik be a helyére azokat az alkatrészeket, amelyeket az előírás szerint gépeknek kellene. Így óránként 8-10 darabbal többet tudnak legyártani. Igaz, a dolgozók válla, könyöke is tönkremegy bele. A munkásoknak gyakran kell hibásan működő gépekkel is dolgozniuk.

László Zoltán tud olyan cégről, ahol ezek miatt már 20 százalékkal megemelkedett a roncsolásos balesetek száma. Ilyenkor a munkavállalóknak meg kellene tagadniuk a munkát, de nem merik kockáztatni az állásukat. Mint ahogyan akkor sem, amikor megtörténik a baleset, és a cég pár tíz- vagy százezer forinttal győzi meg a munkavállalót arról, hogy valójában még otthon vágta le az ujját vagy zúzta szét a lábát. A szakszervezethez az utóbbi időben öt-hat olyan balesetről is érkezett jelzés, amelyet nem jegyzőkönyveztek. A munkavállalókban még mindig nem tudatosult, hogy ilyen esetekben fel lehetne lépni. Többségüket még mindig meg lehet fenyegetni azzal, hogy kirúgják, ha nem jön be túlórázni, miközben éppen a munkaerőhiány miatt kell túlóráznia – jellemzi a helyzet paradox voltát László Zoltán.

Pedig érdemes akár bírósághoz is fordulni. Egy nemrég zárult ügyben például egy maradandó károsodást okozó munkahelyi baleset kárvallottjának 500 ezer forintot ajánlott a munkáltatója, a bírósági ítélet után azonban összesen 35 millió forintot fizetett ki. Vagyis az eredeti ajánlat hetvenszeresét.

Igaz, erre nyolc évet kellett várni. Ikanov Gábor ügyvéd azt mondja: épp ez az egyik ok, amiért a munkavállalók nem szívesen terelik jogi útra a baleseteket. Nem akarnak vagy nem tudnak éveket várni az ítéletre, ezért inkább elfogadják a munkáltató által kínált alacsonyabb kártérítési összegeket. Sokan pedig nincsenek is tisztában a jogaikkal. A munkáltatók egy része ki is használja ezt: Ikanov Gábor szerint a munkahelyi balesetek legalább harmadát nem jegyzőkönyvezik. A munkáltatónak ugyanis sokba kerülhet egy munkahelyi baleset, ha kiderül, hogy felelőssé tehető érte. A sérülés mértékétől függően több ezer forinttól akár több tízmillió forintig terjedő kártérítésre is kötelezheti a bíróság, és az állam is behajtja tőle a munkavállalónak folyósítandó ellátások, például a baleseti járadék összegét.

A munkahelyi balesetben megsérült munkavállalók alig 10-20 százalékának fizetnek ugyanakkor a munkáltatók valamiféle kártérítést, a hatályos törvényeken alapuló összegeket pedig valószínűleg még ennél is kevesebben kapnak – mutatott rá az ügyvéd. Megjegyezte: a megoldás egy általános felelősségbiztosítás bevezetése lehetne, ami fedezhetné a balesetekkel kapcsolatos költségeket, ilyet azonban jelenleg inkább csak a nagyobb cégek kötnek.

2018.02.16 06:20

Búcsúzott a női világelső az Australian Openen

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:24

Fotó: AFP/ WILLIAM WEST
A 24. egyéni Grand Slam-címére hajtó Serena Williams 6:1, 4:6, 6:4-re legyőzte a világelső Simona Halepet az ausztrál nyílt teniszbajnokság nyolcaddöntőjében.
A fordulatos és időnként kiemelkedően magas színvonalú csata 1 óra 46 percig tartott, a 37 éves amerikai sztár tizedik találkozójukon kilencedszer verte meg a Roland Garros román címvédőjét, aki tavaly a döntőig jutott Melbourne-ben. A hétszeres ausztráliai bajnok Williamsre a nyolc között a cseh Karolina Pliskova vár.
Búcsúzott a kétszeres Grand Slam-győztes Garbine Muguruza is, a spanyol teniszező csak négy gémet nyert a cseh Karolina Pliskova ellen. A US Open-címvédő Oszaka Naomi fordulatos meccsen verte a 13. kiemelt lett Anastasia Sevastovát. Ellenfele az elődöntőbe jutásért az az Elina Szvitolina lesz, aki a 2017-es US Open-döntős Madison Keyst győzte le.
Az uraknál a regnáló világbajnok, negyedik helyen kiemelt Alexander Zverev számára ért véget a torna. A német játékos kétórás mérkőzésen kapott ki a 2016-ban wimbledoni elődöntős kanadai Milos Raonictól. Zverev vereségével továbbra sem javította meg eddigi legjobb Grand Slam-eredményét, a tavalyi Roland Garros-negyeddöntőt.
Befejezte szereplését a korábban Fucsovics Mártont búcsúztató Borna Coric is: a 11. helyen kiemelt horvát játékos a francia Lucas Pouille-tól kapott ki, aki korábbi öt nekifutása alkalmával meccset sem nyert az Australian Openen.
A játéknap két későbbi férfi mérkőzésén már nem borult a papírforma: a japán Kei Nishikori ötszettes, végletekig kiélezett csatában győzte le Pablo Carreno-Bustát, míg a szerb világelső Novak Djokovic négy játszmában verte az orosz Daniil Medvegyevet.
Ami pedig Babos Tímeát illeti, oldalán a francia Kristina Mladenoviccsal legyőzte a belga Kirsten Flipkens és a svéd Johanna Larsson duót, így címvédőként bejutott a torna negyeddöntőjébe.
Szerző
2019.01.21 15:24

A Bayern Münchené a legjobban kihasznált stadion a topligák bajnokai közül

Publikálás dátuma
2019.01.21 14:11

Fotó: AFP/ SVEN HOPPE / DPA / dpa Picture-Alliance
A KPMG könyvvizsgáló cég elemzése szerint a legnagyobb európai labdarúgóligák bajnokai közül egyedül a Bayern München hazai bajnoki mérkőzései teltházasok, míg a közösségi oldalak követői számát tekintve a Barcelona nagyságrendekkel vezeti a mezőnyt.
A KPMG Budapesten működő Football Benchmark csapata a bajnokcsapatokat elemző idei kutatásában a 2017/18-as szezon nyolc élklubját (Barcelona, Bayern München, Porto, Galatasaray, Juventus, Manchester City, Paris Saint-Germain, PSV Eindhoven) értékelte. A kutatás a hazai bajnoki találkozók átlagos nézőszámát összegezve megállapította: a Bayern stadionja százszázalékos kihasználtsággal üzemel a Bundesligában. A bajoroktól nem sokkal marad el az angol, a francia, a holland és az olasz bajnok, viszont a spanyol címvédő La Liga-mérkőzéseire hiába látogat ki átlagosan 65 824 néző, mivel stadionja befogadóképessége a legnagyobb (99 354), százalékos mutatóját tekintve messze a mezőny leggyengébb eredményét érte el. A katalánok más összevetésben viszont az élen járnak. Az év első napján a legnagyobb közösségi oldalakat összesítve a nyolc egyesület közül a Barcelonának volt a legtöbb (225 millió) követője. A katalánoktól nagyságrenddel marad le a Bayern München (72 millió), a Juventus (67 millió), a Paris Saint-Germain (64 millió) és a Manchester City (59 millió). Hozzájuk képest is más szintet képvisel a Galatasaray (27 millió), a Porto (6 millió) és PSV Eindhoven (2 millió). Hazai bajnoki mérkőzéseken a stadion százalékos kihasználtsága: --------------------------------------------------------------- 100 százalék: Bayern München (a stadion befogadóképessége: 75 000/átlagos nézőszám: 75 000) 98: Manchester City (55 017/53 812) és Paris Saint-Germain (47 929/46 929) 95: PSV Eindhoven (35 000/33 344) 94: Juventus (41 500/38 948) 85: Porto (50 033/42 632) 79: Galatasaray (52 223/41 050) 66: Barcelona (99 354/65 824)
Szerző
2019.01.21 14:11