Az elmúlt években mintegy tíz százalékkal nőtt az iskolai szegregáció mértéke a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekek körében - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia "A közoktatás indikátorrendszere 2017" című, frissen publikált tanulmányából. Az iskolai szegregáció mérésének egyik széles körben használt mutatója a szegregációs index, ez 2008 és 2016 között 27,7-ről 38,6-ra nőtt a hh-s gyerekek esetében, illetve 26,6-ról 36,4-re a hhh-s gyerekek körében. Minél magasabb az index értéke, annál nagyobb iskolai elkülönülést jelez.
Ezzel ellentétes változásokat mutat a hátrányos helyzetű gyerekek arányának alakulása: a hhs- tanulók aránya 2008 és 2012 között 23,4 százalékról 27,5 százalékra emelkedett, míg a következő két évben jelentősen csökkent, 13,9 százalékra. 2016-ban az indikátor értéke 12,9 százalék volt. Hasonló változás történt a hhh-s tanulók esetében is: arányuk 2008 és 2012 között 9 százalék körüli volt, ami 2016-ra 7 százalékig esett vissza. A tanulmány ugyanakkor megemlíti: a 2012 és 2017 közötti csökkenések elsősorban a kategóriákba sorolás követelményeinek szigorítása miatt következtek be, 2013. szeptember 1-jétől ugyanis megváltozott hh-s és hhh-s tanulók jogszabályi meghatározása, az új szabályozás szigorúbb feltételeket támasztott a kategóriákba soroláshoz.
A hh-s és hhh-s gyerekek többsége roma családokból kerül ki. A cigány gyerekek elkülönített oktatása a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, a helyzet az elmúlt évek folyamán csak súlyosbodott. Ezt jól mutatja az úgynevezett gettóiskolák (ahol legalább 50 százalék a roma gyerekek aránya) számának alakulása is. A Civil Közoktatási Platform korábbi összesítése szerint míg 2007-ben mintegy 270 ilyen iskola működött az országban, 2015-re számuk a 350-hez közelített.
Az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben megjelent országjelentésében arra is rámutatott: a roma diákok körében a korai iskolaelhagyás több mint hatszor olyan magas (59,9 százalék), mint a nem romák esetében (8,9 százalék). Az EB 2016 májusában kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a roma gyermekekkel szemben a magyar oktatásban alkalmazott hátrányos megkülönböztetést illetően a faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról szóló irányelv megsértése miatt.
Noha a kormány állandóan azt kommunikálja, mennyire elítélik a szegregációt és küzdenek ellene, a tények nem ezt mutatják. Az EB-jelentés azt is megemlíti, annak ellenére, hogy 2013-ban a magyar állam az összes állami iskola kezelését átvette az önkormányzatoktól azzal a céllal, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, a legtöbb roma gyermek még mindig olyan iskolába jár, ahol az összes vagy a legtöbb diák roma származású.
Pedig lennének hatékony eszközök az iskolai szegregáció felszámolására. A civil szakértők és szakpolitikusok által kidolgozott, kilenc demokratikus párt által aláírt oktatási minimumprogram konkrét javaslatokat is megfogalmazott annak érdekében, hogy a roma gyerekek diszkriminációját, iskolai elkülönítését vissza lehessen szorítani. Egyebek mellett eltörölnék a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben oktatási szegregációt lehetővé tévő jogszabályokat, az eddigi tapasztalatokat felhasználva antidiszkriminációs és deszegregációs programokat dolgoznának ki civil jogvédő szervezetek és független szakértők bevonásával, az integrált oktatást végző pedagógusokat, iskolákat pénzügyileg is ösztönöznék.
Ennek ellenére Palkovics László oktatási államtitkár az Echo Tv műsorában úgy nyilatkozott: a minimumprogramban nincs semmi, amit a kormány saját intézkedései közé átemelhetne.
