Meghátrálva taktikázik Erdogan

Engedve a német nyomásra Ankara szabadlábra helyezte Deniz Yücel német újságírót, de ügyvédje még nem biztos abban, hogy nem vádolják meg újra. Három török újságírót ugyanakkor életfogytiglanra ítéltek.

Németország és Angela Merkel német kancellár nyomására a török hatóságok pénteken szabadon engedték Deniz Yücel török származású német állampolgárt, a Die Welt egy éve bebörtönzött munkatársát, közölte elsőként a hírt a német lap, majd a berlini külügy is megerősítette azt. Rövidesen azonban pontosítottak, jelezve, hogy Yücel még nem hagyhatta el a börtönt, a külügy is jelezte, hogy a szabadon bocsátásnak a következő órákban kell megtörténnie. Rövidesen azonban az Anadolu török állami hírügynökség jelentette, hogy elkészült a vádirat Yücel ellen, az ügyészek 18 évi börtönbüntetés kiszabását kérik rá, a bíróság pedig be is fogadta a vádiratot.

Vagyis egyelőre még túl korai kijelenteni, hogy Berlin meghátrálásra kényszerítette Recep Tayyip Erdogant, főképp annak ismeretében, hogy az Amnesty International törökországi elnökét, Taner Kilicet is nyolc hónap után január 31-én szabadon bocsátották, majd másnap újra őrizetbe vették annak ellenére, hogy világszerte tiltakoztak a jogvédők Kilic fogvatartása és megvádolása miatt. Ugyanakkor szintén pénteken súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy isztambuli bíróság hat török újságírót, akik a vád szerint előre tudtak a 2016-os puccskísérletről, és hatalomátvételre szólítottak fel. Az elítéltek közül három, - Nazli Ilicak, Ahmet Altan és testvére, Mehmet Altan - országosan ismert ellenzéki újságíró. A puccskísérlet óta az Erdogan rezsim 165 médiában dolgozót börtönzött be, sokukat máig vádemelés nélkül tartanak fogva.

Németország és Törökország viszonya látványosan megromlott a 2016-os török puccskísérletet követő tisztogatások és sorozatos jogsértések miatt, a német újságíró ügye pedig végletekig feszítette a húrt. A Die Welt újságíróját egy éve, 2017. február 14-én tartóztatták le Törökországban, azóta fogva tartották, anélkül, hogy hivatalosan vádat emeltek volna ellene. Akárcsak a legtöbb külföldi jogvédőt vagy újságírót, Yücelt is terrorizmus támogatásával, terrorpropaganda terjesztésével, illetve kémkedéssel vádolta meg az Erdogan-rezsim tisztogató gépezete.

Letartóztatása azonnal diplomáciai feszültséget keltett Ankara és Berlin viszonyában, olyannyira, hogy Yücel lett világszerte a legismertebb Törökországban rácsok mögé került külföldi. Esetében megszólalt személyesen Erdogan elnök is, azt állítva, hogy a német újságíró valójában német ügynök, aki bujkált Törökországban, mindemellett pedig az Kurd Munkáspárt (PKK) terrorszervezet képviselője is. Yücel hiába tagadta a vádakat, védekezni nem tudott, hiszen hivatalosan meg sem vádolták.

Berlin kezdettől az újságíró feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte, sokáig eredmény nélkül. E hét szerdán Németországba látogatott Binali Yildirim török miniszterelnök, a vizit előtt pedig Sigmar Gabriel külügyminiszter szólította fel Ankarát Yücel valamint minden, Törökországban politikai okok miatt bebörtönzött német állampolgár szabadon bocsátására, emlékeztetve, hogy fogva tartásuk súlyosan megterheli a német-török kétoldalú kapcsolatokat. Berlini látogatása idején a török miniszterelnök a német közszolgálati televíziónak nyilatkozva már engedékenységet mutatott, Deniz Yücel ügyének mielőbbi rendezését helyezte kilátásba.

Nincs titkos alku a háttérben

A német külügyminisztérium is megerősített pénteken Deniz Yücel szabadlábra helyezését. A szaktárca szóvivője azt is hangsúlyozta, Berlin „nem kötött semmiféle mocskos üzletet vagy titkos megállapodást” Yücel szabadon bocsátásáért.

Ezt azért hangsúlyozta a német külügy, mert Németország januárban, azt követően, hogy Törökország támadást indított a szíriai kurd milícia, a YPG ellen, Berlin-többek között a média nyomására – felfüggesztette a Törökországnak értékesített Leopard típusú páncélosok átadását.

Angela Merkel és Binali Yildirim berlini tárgyalása előtt több ellenzéki pártvezető hangsúlyozta, a kurd kérdés tisztázásának szükségességét illetve azt, hogy Berlin állítson le azonnali hatállyal minden hadianyag szállítást Törökország felé.