Tovább csúszik a paksi kivitelezés

Publikálás dátuma
2018.02.16 22:29
OROSZ MINTA - Aszódi Attila államtitkár „szabványkülönbségeket” lát FOTÓ: MTI/KÖVI GERGŐ
Fotó: /
Már az első felvonulási épületek engedélyeztetésénél elakadt Paks 2 beruházás: odébb került a régóta ígért első kapavágás.

Az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) mindeddig nem érkezett új engedélykérelem a Paks 2-es telephely felvonulási épületeire – tudtuk meg a hatóságtól. Ez alapján bizton állítható: a kormányzati ígéretek dacára februárban se történik meg a legalább háromezer milliárd forintos beruházás első kapavágása. Az engedélyeztetés zajlik – közölte lapunkkal Aszódi Attila, a „Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért” - a bővítésért - felelős államtitkár a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2018 nevű konferenciájának szünetében.

Tavaly a kormány tagjai ez év januárjára, most év elején pedig februárra ígérték a konkrét helyi munkálatok beindítását. Az OAH évindító sajtótájékoztatóján ugyanakkor mintegy mellékesen kiderült: a hatóság a felvonulási épületekre vonatkozó első engedélykérelmeket is visszadobta. Fichtinger Gyula főigazgató úgy fogalmazott: a fővállalkozó – az orosz állami Roszatom – kérelme kapcsán „kisebb-nagyobb megoldandó kérdéseket” jeleztek, így a kérelmező azt „a magyar jogszabályoknak való megfelelés” érdekében átdolgozza. Aszódi Attila kérdésünkre tegnap nem vázolta a pontos menetrendet, de rögzítette: zajlik az új kérelmek kidolgozása. Az első kapavágás várható időpontját nem kívánta megbecsülni: úgy fogalmazott, a munkálatok hamarosan elindulnak, februárban vagy akár (új elemként) márciusban. Az engedély megtagadását szabványkülönbségekkel magyarázta: a kérelmeket ugyanis „a renferenciaerőműhöz szabták”. (Ilyen épült – ellentmondásos körülmények között - Szentpétervár mellett és Novovoronyezsnél is.) Aszódi Attila szerint az engedélyeztetés elhúzódása illeszkedik a beruházás természetes folyamatába, ami a magyar nukleáris hatóság függetlenségét bizonyítja. Bár a hivatal döntésére akár másfél hónap is rendelkezésre áll, az államtitkár hangot adott abbéli reményének, hogy – mivel a kérelem alapjait már ismerik – ez rövidebb idő alatt is megtörténhet.

Hivatalos előadásán Aszódi Attila – a csúszást nem említve - biztosított: az engedélyek beszerzése és előkészítése zavartalan, az épületek tervei pedig a telephely alatti földrétegek részletes vizsgálatán alapulnak. Bemutatta, hogy a paksi beruházást bíróságon támadó Ausztria áramellátásának nagyobb része az ottani sebes hegyi folyókon alapul.

A helye látszik Fotó: Molnár Ádám

A helye látszik Fotó: Molnár Ádám

Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára felszólalásában az E.ON most reflektorfénybe került, az államinál olcsóbb lakossági gázárajánlatáról úgy fogalmazott: néhányan félrevezetik a fogyasztókat, mert a lehetőséggel csak az évi 2500 köbméternél több gázt használó háztartások élhetnek, az átlagos éves lakossági fogyasztás viszont csak mintegy 800 köbméter. A – többek által félreértett - E.ON-ajánlat számukra azt bizonyítja, hogy a német hátterű szolgáltató az átlagos lakossági sávban nem tud az államinál alacsonyabb gázárat ajánlani. Mint emlékezetes, az E.ON-kedvezményt Németh Szilárd Fidesz-alelnök a választási kampányba való beavatkozásnak minősítette és felhívta a szolgáltatót, hogy „kicsit fogja vissza az agarakat”.

A helyettes államtitkár kiállt a „rezsicsökkentés megvédése” mellett (bár az az általa is citált hivatkozás, miszerint a hazai gázár Európa-szerte a harmadik legolcsóbb lenne, továbbra is vaskos tévedés). Üdvözölte az EU és a világ széndioxidkibocsátás-csökkentési kezdeményezéseit – aminek egyik legfőbb letéteményesének esetünkben a paksi bővítést tartják -, ugyanakkor az energiarendszer fejlesztési irányainak meghatározását továbbra se adnák brüsszeli kézbe. Bővítenék a napelem-hasznosítást és az ország gázvezetékes kapcsolatait, illetve kiállt a bányászati koncessziók mellett.

A helyettes államtitkár – úgy más szakértőkhöz, mint a konferencia többi felszólalójához hasonlóan – nem igazolta vissza a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szavait, miszerint a jövőben az energiaellátás felét nukleáris, felét pedig napelem-alapra helyeznék. Utóbbi állítást még maga Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke is futurisztikus elképzelésnek nevezte. Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke az egyre élénkebb lakosságin kívüli energiapiacra hívta fel a figyelmet. Fekete Csaba, a – jelenlegi paksi atomerőművet tulajdonló – MVM stratégiai és szabályozói kapcsolatok igazgatója a zuhanó napelemárakra hívta fel a figyelmet. Ifjabb Chikán Attilával, az Alteo elnökével, illetve Kaderják Péterrel, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetőjével együtt az iparágat most jó befektetési célpontnak tartják. Utóbbi a mostani kormányzati „szélerőmű-stop” átgondolását szorgalmazta.

2018.02.16 22:29

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

323,71 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.19 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,94 forintról 323,71 forintra csökkent szerda reggel háromnegyed nyolcra. A dollár jegyzése 277,80-ról 277,07 forintra, a svájci franké pedig 288,14 forintról 287,56-ra csökkent.
A forint kedden délután közel egy hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos szigorítására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A kamatdöntés önmagában nem befolyásolta a forint árfolyamát, mivel teljes mértékben megfelelt a piaci várakozásoknak.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a keddi ülésén.
Szerző
2018.09.19 08:11