Gáz és fegyver

Sigmar Gabriel német külügyminiszter kijelentése a müncheni biztonságpolitikai konferencián, miszerint lazítani kellene az ukrán válság miatt bevezetett, Oroszország elleni szankciókon, egy nem újkeletű, de kevésbé nyilvánvaló nemzetközi feszültséget hozott felszínre. Éspedig az Egyesült Államok és Németország, részben az USA és az Európai Unió közötti gazdasági érdekellentétet. Ha hozzátesszük Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavait, aki azt hangsúlyozta, hogy az unió nem, csupán a NATO képes biztosítani Európa védelmét, és a közös uniós védelem kiépítését célzó terveket úgy kell kivitelezni, hogy ne a NATO „alternatívája”, hanem kiegészítő képződmény legyen, sőt kitért arra is, hogy az USA nem fordult el Európától, hanem éppen ellenkezőleg - nem kell összeesküvés-elmélet rajongónak lenni, hogy lássuk: a felszín alatt fortyognak az ellentétes érdekek keltette indulatok.

Amióta 2013-ban kiderült, hogy az NSA lehallgatta Angela Merkel mobiltelefonját is, tudható volt, hogy ezt Berlin zokon veszi. De a tavaly június 15-én hozott amerikai szankciók óta, amelyek nemcsak az orosz, hanem az Északi Áramlat-2 gázvezeték kiépítésében érdekelt európai cégeket is sújtják, s amelyek ellen azonnal tiltakozott Berlin és Bécs is (hangsúlyozva, hogy az európai gázszállítás kérdése európai, nem pedig amerikai ügy), ez a konfliktus egyre érik. Január végén Rex Tillerson amerikai külügyminiszter varsói látogatása során sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Északi Áramlat-2 fenyegetést jelent Európa energetikai biztonságára nézve, miközben az orosz gáz kockázatmentesen helyettesíthető lenne az amerikai cseppfolyós gázzal.

Vagyis ez valójában gáz- és fegyvercsata, amely egyre láthatóbban kerül felszínre. Az orosz vagy amerikai cseppfolyós gáz kérdése azonban az EU országokat is megosztja, mint ahogy a közös európai védelem és a NATO-n keresztül a Washingtontól való függőség kérdése is. Csak remélhetjük: nem annyira, hogy 2019-ben a müncheni konferencián nyílt téma legyen. Az már tényleg gáz lenne.

2018.02.19 07:10

Lassan melegszik az idő, aztán hétvégén újabb hidegfront jöhet

Publikálás dátuma
2018.09.24 20:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Élénk széllel indul a hét, hajnali fagyokra és sok napsütésre is számítani lehet. A következő hidegfront szombaton érheti el az országot.
Kedden kevés felhőre és sok napsütésre lehet számítani - írja a előrejelzésében az Időkép. Futó zápor csak északkeleten valószínű, és továbbra is élénk, erős lesz az északnyugati szél. Hideg idővel, helyenként gyenge faggyal indul a nap, és a legmelegebb órákban is mindössze 12-16 fokos maximumokkal számolhatunk. Nem lesz front térségünkben.
Szerdán túlnyomóan napos, időnként felhős időben lehet részünk. Csapadék nem valószínű. Hideg, többfelé fagypont közeli lesz ismét a hajnal, napközben 14-18 fokig emelkedik a hőmérséklet. A légmozgás déliesre fordul és mérséklődik, legfeljebb északnyugaton lehetnek élénk lökések.
Csütörtökön is többnyire napos, csapadékmentes időre számíthatunk. A szél már csak északkeleten lehet élénk. Csípős marad a hajnal, délután 20 fok körül alakulhat a csúcshőmérséklet.
Pénteken szinte zavartalan napsütésben lehet részünk, a szél is országszerte mérsékelt marad. Hűvös hajnal után 20-25 fokig melegszik a levegő. 
Szombaton előreláthatólag ismét hidegfront érkezik, esővel, viharos északnyugatira forduló széllel, lehűléssel.
2018.09.24 20:08

Erdogan október elején Budapesten találkozik Orbánnal

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:30
Orbán és Erdogan tavaly nyáron, Ankarában.
Fotó: HO / TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP/
Felavatja a felújított Gül Baba türbét, és a miniszterelnök mellett a köztársasági elnökkel is találkozni fog Törökország vezetője.
Az előzetesen egyeztetett tervek szerint október 8-9-re várják Budapestre Recep Tayyip Erdogant - tudta meg kormányzati forrásokból az atv.hu.
Erdogan elnök Gül Baba felújított türbéjét fogja hivatalosan felavatni, de a már egyeztetett program szerint találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államfővel is.
Orbán Viktor elsőként gratulált júniusban, mikor Erdogant egy igencsak vitatott tisztességességű választáson ismét megszavazták országa teljhatalmú vezetőjének - még a szavazatszámlálás lezárultát sem várta meg a kormányfő. A miniszterelnök júliusban ott volt Ankarában, a török elnök beiktatási ceremóniáján is.
2018.09.24 19:30