A kormányfő szerint titokban "Soros-féle embertípus kitenyésztéséről" döntöttek

Publikálás dátuma
2018.02.18 18:00
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Csalódnia kellett annak, aki új lendületre vagy migránsozáson kívül másra is számított Orbán Viktor kormányfő vasárnapi évértékelőjén. A fáradt sorosozás már a Várkert bazárban összegyűlt mintegy 1500 Fidesz-szimpatizánst is alig hozta lázba, az egyórás beszéd vége felé pedig többen beszélgetni kezdtek a mellettük lévővel, a legbátrabbak pedig már a telefonjukat nyomogatták. Pedig nyolc évnyi kormányzás után, a kampány kezdetén a tábornak feltehetően nagy szüksége lenne új gondolatokra is, ám ezzel a kormányfő ezúttal adós maradt. A fő képre kattintva galéria nyílik! FOTÓK: Molnár Ádám.

Orbán Viktor az elmúlt két ciklust értékelve kiemelte, hogy tíz év alatt a vállalt egymillióból 736 ezer új munkahely jött létre, sikeresen és gyorsan átalakította Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bankot, valamint – saját bevallása szerint korábban, mint hitte volna – elérték, hogy a gazdaság jó teljesítményének következtében nyugdíjprémiumot fizethetnek a nyugdíjasoknak. „Soha rosszabb nyolc évet Magyarországnak!” – mondta. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy „Magyarország ugyan kezd hasonlítani egy dolgos, rendezett, tisztességes országra, de még nem olyan, amilyennek akarjuk, közel sem értünk munkánk végére”.

Orbán Viktor szerint a magyar modellt a munka, a család, a magyar identitás erősítése, valamint a függetlenség támogatása jelenti. Úgy vélte, ez nem csak azért működik, mert a vezetők hisznek benne, hanem azért, mert „magyarok millió” hisznek benne. Állítása szerint arra a legbüszkébb az elmúlt nyolc évből, hogy nem csak elismertté tették a munka-család-haza fogalmakat, hanem ezeket sikeres politikává is változtatták.

Megismételte azt a korábban sokat hangoztatott célt is, miszerint a közműszolgáltatást, a médiát, valamint a bankrendszert magyar kézbe kell helyezni. Szerinte ez mára sikerült, így „a családok nem a multik profitjait fizetik”. Arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a függetlenség „nem olyan, mint a lekvár, nem áll el a polcon”, időről időre meg kell védeni, azt pedig szerinte nem szabad hagyni, hogy az ország az „internacionalisták kezébe” kerüljön.

Orbán Viktor szerint Magyarország befolyása nagyobb, mint amit az ország mérete indokolna, ez pedig szerinte egyértelműen annak köszönhető, hogy a Fidesz-KDNP kormány szünetelteti az „euró-blablát, a liberális szépelgést, valamint a korrekt semmitmondást”.  „A szájkosarat Brüsszelnek küldtük vissza, a pórázt pedig az IMF-nek” – mondta.

Az ellenzékről szólva úgy fogalmazott, hogy figyeli a többi párt állapotát, de „nem mindig hisz a szemének”. Az MSZP-re utalva például azt mondta, hogy a szocialisták „csődgondnokot” igazoltak „idegenlégiósként”, akinek az lesz a történelmi szerepe, hogy kivezesse a pártot a parlamentből. „A másik baloldali párt – utalt a DK-ra - visszavedlik egy virtigli kommunista párttá, amely börtönnel fenyegeti az embereket és csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat” – fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy „van olyan párt is, amelynek az a legnagyobb meglátása a világról, hogy lehet más”, azt viszont nem lehet tudni, hogy valójában mit akarnak. A Jobbikról szólva – bár annak nevét nem említve – azt mondta, hogy „a szebb napokat látott nemzeti párt” azzal jött elő, hogy az iszlám jelenti az utolsó reményt. „Ilyenek az ellenzéki pártok, Magyarország ennél többet érdemel” – összegezte.  

Orbán Viktor beszédének ötlettelenségét jól mutatja, hogy a korábban már hangoztatott „homo brüsszelicus” után, a „homo sorosensus” fogalmát próbálta meg elhinteni. „Titokban már évekkel ezelőtt meghirdették a Soros-féle embertípus kitenyésztésének programját. Ahogy ők szerényen mondják, homo sorosensus, ami magyarul annyit tesz, hogy Soros-féle embertípus, s rájöttem, hogy onnan nézve bennszülöttek, akiknek van saját hazájuk, saját kultúrájuk, saját vallásuk, amihez ráadásul foggal-körömmel ragaszkodunk, nos, mi a Soros-félék szempontjából reménytelen és átformálhatatlan egyedek vagyunk” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta a szokásos menekültellenes paneleket is, így például riogatott 60 millió afrikai bevándorlóval, a határkerítés lebontására készülő ellenzékkel, de megosztotta apokaliptikus vízióit is az eliszlamizálódott hanyatló nyugatról.

Az idei évértékelőn új gondolat tehát nem hangzott el, pedig a kormánypárti "keménymag" lelketlen tapsolása azt mutatja, kifulladóban van a menekültkérdés témája. 

"Hazugságbeszéd volt"
Hazugságbeszédként jellemezte a kormányfő évértékelőjét az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje vasárnap Budapesten. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "soha még ilyen nyolc évet Magyarországnak". A Párbeszéd társelnöke szerint a Fidesznek nem Magyarország, hanem a magyar emberek pénze az első.
Ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye - közölte, rámutatva, hogy siralmas adatok jellemzik ezeket a területeket.
Karácsony Gergely ismét felszólította Orbán Viktort, hogy ne bújjon el a vita elől.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta: "ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt néhány hamis, álságos illúzióval megspékelve".
LMP: a beszéd egy másik Magyarországról szólt
Orbán Viktor évértékelője egy másik Magyarországról szólt - reagált a Lehet Más a Politika (LMP) miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett hozzátette: a beszéd egy olyan Magyarországról szólt, ahol a legfontosabb kérdés, vajon megmarad-e egy olyan kerítés, amit senki sem akar lebontani, és ahol a kormány "megmentette a devizahiteleseket". Mindezt úgy mondja a miniszterelnök, hogy ma is több tízezer család retteg a kilakoltatástól - fűzte hozzá.
Orván Viktor szerint aki ma többet dolgozik, az többet is keres, ezzel szemben a valóságban a magyar emberek egyre többet dolgoznak és egyre kevesebbet keresnek - mondta az ellenzéki politikus. Úgy fogalmazott: Magyarországon a valóság harcol a propagandával, Orbán Viktor a problémákat nem megoldani, hanem letagadni akarja.
Liberálisok: Magyarország az unió sereghajtójává vált
Orbán Viktor állításával szemben Magyarország a megerősödés helyett az unió sereghajtójává vált az elmúlt nyolc évben - reagált a Magyar Liberális Párt vasárnap.
Közleményükben kiemelték: a keleti nyitás kudarcba fulladt, "régiós versenytársaink a gazdasági növekedés tekintetében is messze jobban teljesítenek nálunk". "Egyetlen mutatóban vesszük fel a világgal a versenyt, a Fidesz gátlástalan politikájának köszönhetően brutális mértéket öltött a korrupció" - tették hozzá.

Jobbik: Orbán a saját nyolc évét értékelte, nem az országét
A párt közleményében úgy fogalmaz: a miniszterelnök szerint az elmúlt nyolc év sikeres volt. "A saját nyolc évére gondolhatott, hiszen strómanjai soha nem látott vagyonokkal lettek gazdagabbak. Magyarország pedig 20 ezer gazdag és 2300 szegény migránssal. Előbbieket pénzért, utóbbiakat titokban engedte be Orbán Viktor".
A Jobbik szerint mindez veszélyes, ahogy az is, "hogy a magyar kormányfő maffiózókat megszégyenítő módon fosztja ki az országot", amelynek eredményeként a párt szerint már minden harmadik magyar kénytelen súlyos nélkülözésben élni, lepusztított kórházak, agyonadóztatott vállalkozások, elszegényedő nyugdíjasok, cserbenhagyott devizások között. 

DK-Szolidaritás: Orbán már csak a veje által ellopott milliárdokról beszéljen

A párt közleményét az MTI visszadobta, szerepelt benne ugyanis Tiborcz István, a kormányfő vejének a neve. - Orbán Viktor miniszterelnökként most tartott utoljára évértékelő beszédet. Sajnáljuk, hogy ismételten kedvenc összeesküvés-elméleteivel fárasztotta magát, bőven elég lett volna, ha megmondja: mikor adja vissza a veje az ellopott milliárdokat, és hogy mikor kerül börtönbe a bűntársaival együtt - írta közleményében a DK. 

A Demokratikus Koalíció-Szolidaritás szövetség szerint ami késik, nem múlik: ezekre kell majd válaszolnia április 8. után is, immáron a bíróságon.

2018.02.18 18:00

A mostani nyugdíjrendszer megy a kukába

Publikálás dátuma
2018.09.21 11:00
Még a kormányközeli Századvég Alapítvány kutatása szerint is anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A gyermekvállalás legyen a nyugdíj megállapításának alapja, tovább kell növelni a korhatárt - mondják a szakértők, a kormány még csak az öngondoskodást erőlteti.
A magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat felmarkoló friss nyugdíjasok kivételével vélhetően nincs olyan idős ember vagy szakember, aki szerint minden rendben van a magyar nyugdíjrendszerrel. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mikor és merre kellene lépni a kormánynak, miközben a kabinet tagjai hátradőlve figyelik a nyugdíjakról szóló diskurzust. Az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő, Simonovits András például nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett egy internetes tanulmányában, mások szerint ma még nem ég a ház. A Népszavának nyilatkozó Farkas András a magát "nyugdíjgurunak" nevező szakértő például úgy fogalmazott: Magyarország már 2012-től bevezette azokat a reformokat, amelyekről az oroszok, lengyelek, csehek az utóbbi hónapokban vitáznak. Azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal, legközelebb pedig az idős korosztály létszáma és a várható élettartam növekedése miatt 2030 után lesz újabb lépéskényszer. A „nyugdíjgurunak” is nevezett szakember szerint akkor biztosan tovább kell emelni nálunk is a korhatárt, ahogy a németek, horvátok és több skandináv állam is már 67 évre tolta ki az aktív korszak végét. - Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük – érvelt a szakértő, utalva arra, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban közölt tanulmánya is azt jelezte előre, hogy nagyjából húsz évig lesz stabil a mostani nyugdíjrendszer, akkor biztosan tovább kell alakítani. Az addig hátralévő évek pénzügyi biztonságát egy népszerűtlen lépéssel teremtette meg az Orbán-kormány. Amikor ugyanis a 3 ezer milliárd forintos addigi befizetések lenyúlásával egy tollvonással megszüntette a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert, egyben visszaterelt az állami kasszába évi 350-400 milliárd forintnyi nyugdíjjárulékot. Azóta azonban nehezen követhető a hatalom szándéka. Varga Mihály pénzügyminiszter épp a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Hogy mekkora ez a szelet, az kiszámíthatatlanul változó, 2013-ban még az is előfordult, hogy az adó teljes összege a nyugdíjkasszába került. Máskor azonban egészségbiztosításra vagy a foglalkoztatási alapba vándorolt a bevétel 20 százaléka. Most éppen a 10 százalék fölötti béremelések miatt magas a dolgozók befizetett járuléka, nincs gond, de a szociális hozzájárulás csökkentése ezzel együtt veszélyes játék. Farkas András arra emlékeztetett, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárd forintos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés. Valamennyi nyugdíj-közgazdász szerint biztos, hogy előbb-utóbb megint meg kell emelni a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.

Jobb, ha spórolunk

Összesen majdnem 450 millió forintért nemrég készült el a kormány megrendelésére a Századvég Alapítvány idei időskutatását összegző tanulmány. A felmérés készítői szerint is anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka. Sőt, még azt is elismerik, hogy miközben az OECD tagállamaiban az utóbbi tíz évben az időskori ellátásokra fordított összeg átlagosan 4,6 százalékos ütemben nőtt, Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet erre a célra, mint 2008-ban. Ezzel az utolsók vagyunk a sorban. Ugyanakkor a tanulmányban nincsenek megoldási javaslatok a kormány számára, annál több a nyugdíjba készülőknek. A 74 oldalas anyagból 18 taglalja az öngondoskodás mostani alacsony szintjét és a ki nem használt megtakarítási lehetőségek sorát, amivel állítólag a következő generációk már sokkal többször akarnak majd élni, mint a mostani nyugdíjasaink.  

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a korhatár előtti nyugdíjba vonulás teljes megszüntetését ellensúlyozni hivatott Nők40 kedvezménye, amiből politikai megfontolásból a szakértők szerint a Fidesz biztosan nem lép vissza. Ahogy az is száz százalék, hogy a szakszervezeti és ellenzéki próbálkozások ellenére a férfiak ezzel a lehetőséggel nem számolhatnak. - Ha bevezetnék a Férfi40-et, semmi értelme nem lenne tovább a nyugdíjkorhatárnak, mindenki elmenne a kedvezménnyel – hangzik az érvelés.   Abban is többnyire egységes a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó szakemberek álláspontja, hogy oldani kell a merev korhatárt, csak a megoldásról nincs egységes álláspont. Az automatizálás terjedése miatt épp a kritikus 2030-35 táján el kell felejteni a mostani járulékbefizetésre alapozott nyugdíjkasszát és valami más finanszírozási szisztémára kell áttérni. – Az egész felosztó-kirovó rendszer megy a kukába – hangzott Farkas András jóslata, hozzátéve, hogy jöhet az alapnyugdíj vagy a fogyasztási adón keresztül számított nyugdíjbefizetések rendszere. Sokan sírják vissza az évenkénti emeléseknél az infláció mellett a béremeléseket is követő svájci indexálást, de a szakemberek szerint nem elég erős a nyomás a kormányon, hogy elővegye a drága módszert. Ha erős nyomás nincs is, kísérlet legalább van rá, hogy az érintettek, az idős emberek véleménye a nyugdíjrendszer hibáiról eljusson a közvéleményhez és a kormányhoz is. A Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője épp a Népszavában mutatta be a tervet, hogy októberben megyei, majd novemberben országos parlamentet tartanak, ahol próbálják meghatározni a következő magyar nyugdíjreform nekik elfogadható irányait és kereteit. Az esélyekről Karácsony Mihály egy szomorkás fintor kíséretében azt mondta: Novák Katalin családügyi államtitkár ugyan a közelmúltban fogadta egy rövid beszélgetésre, de azóta a nyugdíjasok kéréseit összegző levelekre sem válaszol.

Automatikusan emelkedjen a korhatár

Új szemléletmódot vezetne be a nyugdíjakkal kapcsolatban Gál Róbert Iván. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra és a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Körülöttünk több országban zajlik nyugdíjreform és sokak szerint nálunk is esedékes lenne a rendszer újragondolása. Merre kellene mozdulnunk? Kétféle nyugdíjrendszer van. A tőkefedezeti rendszerben a dolgozók félreteszik jövedelmük egy részét saját idős korukra, van tehát egy fizikai tőke a kifizetések mögött. Nálunk felosztó-kirovó rendszer működik, ami mögött nincs ilyen felhalmozás, az aktív korúak járulékaiból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, tehát itt az emberi tőke beruházások alakítják ki a fedezetet. A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul. Ezzel szemben azt kellene alapul venni, hogy valaki mennyit tett a saját nyugdíjához szükséges emberi fedezet előállításáért, vagyis hány gyereket vállalt és mennyit költött az iskoláztatásukra. Mi lenne így a gyermektelenekkel? Nem jelentene nekik hátrányt, mert ők azokból az erőforrásokból, amiket nem fordítanak gyermeknevelésre, kiegészítő számlán tőkét halmoznak fel vagy tovább dolgoznak. Kiegyenlítené viszont a mai rendszerben meglévő súlyos aránytalanságokat, amelyek az alacsony iskolázottságú családokból származókat és a gyermekvállalókat sújtják. Ebben a nyugdíj-megállapítási módszerben is számolnunk kellene a nyugdíjkorhatár további emelésével? Igen. A nyugdíjemelés az infláció követésével már ma is automatikus, de célszerű volna a korhatár-emelést is automatizálni, azaz a várható élettartam növekedéséhez kötni – ahogy az az elmúlt években egy sor európai országban történt. Szükséges lenne az éves nyugdíjemelések szisztémájának átalakítása is? Az aktív kori hozzájárulások és a várható élettartam alapján megadható a nyugdíjasra váró életpálya-nyugdíjtömeg. Ezt ki lehet osztani úgy is, hogy magas a kezdőnyugdíj, de utána az éves emelések kisebb mértékűek, vagy úgy is, hogy alacsonyabb a kezdőnyugdíj, de a későbbiek során inkább lépést tart a bérekkel. Az előbbi a kevésbé iskolázottaknak, illetve a férfiaknak kedvez, utóbbi az iskolázottabbaknak és nőknek. A lényeg, hogy az indexálásról nincs értelme a kezdőnyugdíjat megállapító szabályok nélkül beszélni. Maradhat a Nők40 kedvezménye? Azok az intézkedések, amelyek az effektív nyugdíjkorhatárt csökkentik, vagy legalábbis lassítják a növekedését, általában hátrányosak a nyugdíjasokra nézve. A mai indexálási szabály árkövető, de nem követi a reálbérek emelkedését. Ha valakinek ma megállapítják a nyugdíját, akkor minél tovább él, életszínvonala annál inkább eltávolodik az aktív korúak életszínvonalától. A rossz egészségi állapotban lévőket leszámítva tehát mindenkinek az az elemi érdeke, hogy minél tovább maradhasson a munkaerőpiacon, nem pedig az, hogy minél előbb kikerülhessen onnan.  Miért nem akar tárgyalni a kormány a rugalmasabb nyugdíjba vonulásról? Rugalmas nyugdíjba vonuláson sajnos mindig a többféle korhatár alkalmazását értjük. Szerintem sokkal inkább a fokozatos nyugdíjba vonulásban kéne gondolkoznunk, azaz a munka és a nyugdíj összekombinálásában. Olyanfajta rendszerre gondolok, ahol valaki már nem teljes időben dolgozik, miközben már megkapja ellátásának egy részét.

2018.09.21 11:00
Frissítve: 2018.09.21 11:00

Budapesti járatokat is töröltek az északi-tengeri vihar miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:24
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Járatok tucatjait kellett törölni az amszterdami Schiphol repülőtéren az Északi-tenger felől, 95 kilométer/órás széllel érkező heves vihar miatt pénteken. A Budapest Airport honlapja szerint ez budapesti járatokat is érint: a KLM menetrend szerint 16:20-kor érkező, illetve 17:05-kor induló amszterdami járatát törölték.
2018.09.21 10:24