Kárpáti János;

hulladék;Lettország;Európa Kulturális Fővárosa;Aiva Rozenberga;

2018-02-19 06:31:00

„Brüsszel nem az égben lakozik”

A lettek államiságuk századik évfordulóját ünneplik idén, és igyekeznek levetni magukról a „volt szovjet tagköztársaság" minősítést – derült ki a lett országimázs alakításért felelős vezető szavaiból.

Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlja az Európa Kulturális Fővárosa projekt döntőjébe a pályázat független nemzetközi szakértői testülete – jelentette be Aiva Rozenberga, a testület lett elnöke, miután a szakértők az elmúlt napokban Budapesten üléseztek, és együtt értékelték a beérkezett pályázatokat.

Aiva Rozenberga az 1998-ban létrehozott Lettország Intézet igazgatója. Az intézmény arra szolgál, hogy a külügyminiszter felügyelete alatt alakítsa a balti országról külföldön élő képet.

A lettek – több más európai országgal együtt – idén ünneplik államuk létrejöttének századik évfordulóját. Arra a kérdésre, hogy a centenáriumi megemlékezésekkel, rendezvényekkel elsősorban milyen vonásaikat, tulajdonságukat kívánják megmutatni a külvilágnak, egyfelől a regionális beágyazottságukat hangsúlyozta. Elmondta, hogy több eseményt együtt szerveznek a másik két balti állammal, Észtországgal és Litvániával, amelyek szintén 1918-ban nyerték el függetlenségüket. Így például lesz közös képzőművészeti kiállításuk Párizsban, illetve együtt jelennek meg az áprilisi londoni könyvvásáron.

Az országon belül számtalan kulturális programot szerveznek idén, és ezek egy része a nemzeti identitás kérdéseiről szól, arról, hogy mit jelent az államiság, az állampolgárság az egyén számára – fejtette ki a Népszavának budapesti tartózkodása alatt Rozenberga.

Ehhez kapcsolódott lapunk azon felvetése, hogy a Szovjetunió összeomlása után a három balti állam közül Lettországban volt a legmagasabb az orosz ajkú lakosság számaránya, és a rigai kormányzat számos bírálatot kapott amiatt, hogy ezeknek az embereknek nem biztosította automatikusan a lett állampolgárságot.

Mint Rozenberga válaszából kitűnt, Lettországban a hivatalos terminológia szerint „nem lettnek” minősülő lakosság az össznépesség csaknem negyven százalékát teszi ki. A „nem lettek” közé nem csak az oroszokat számítják – az „oroszul beszélő népesség” kifejezés szerintük kimondottan az orosz félrevezető propaganda terméke –, hanem például az ukránokat és más kisebbségeket, így például a Lettországban e kategóriába sorolt zsidóságot is.

Jelenleg a lakosság 11 százaléka nem rendelkezik lett állampolgársággal, és ezeknek az embereknek a zöme az idősebb korosztályokból kerül ki.

„Mindenkinek, aki állampolgár akar lenni, megadatott a jog, hogy azzá váljon” – fogalmazott a Lettország Intézet igazgatója. Elmondta, hogy az állampolgárság megszerzéséhez olyan vizsgát kell letenni, amely igazolja a lett nyelv és történelem bizonyos fokú ismeretét. „Ez a teszt egyáltalán nem nehéz, vannak nekem is olyan barátaim, akik megcsinálták, és teljes értékű állampolgárként integrálódtak a társadalom különböző területein”. Hozzátette, hogy a hivatalos lett nyelv mellett hét-nyolc másik nyelven is létezik oktatás Lettországban. Aiva Rozenberga szerint ez azt mutatja, hogy nagyon nyitottak az országban élő kisebbségek irányába.

Lettország nem úgy tekint önmagára, mint volt szovjet tagköztársaságra, hanem mint egy százéves államra – hangsúlyozta Rozenberga. Szerinte ez a szemlélet is segítette a letteket abban, hogy – hasonlóan a másik két balti államhoz – figyelemre méltó gazdasági eredményeket értek el az uniós csatlakozás óta. Az eurót 2014-ben vezették be, és visszatekintve ma már elmondható, hogy a lépésnek csak kedvező hatásai voltak – mondta a Lettország Intézet igazgatója. Megjegyezte, hogy a bevezetés előtt voltak ugyan bizonyos gazdasági vonatkozású aggodalmak, de a közös pénz használata mind az üzleti élet, mind a polgárok számára könnyebbségeket hozott.

Az európai integráció jövőjét illetően, a további egységesülésre, illetve a nemzetállami jogkörök egy részének a visszavételére irányuló ellentétes törekvésekkel kapcsolatban Aiva Rozenberga kijelentette: „Brüsszel nem a felhőkben lakozik, érinthetetlenül és átláthatatlanul. Mi magunk vagyunk azok, akik ott irányítanak”.

Mint hozzátette, nagyon könnyű másban megtalálni a hibát, de a megoldás keresése néha csak rajtunk múlik. Elismerte, hogy adott esetben rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni a közös megoldás elérése érdekében, szerinte mégis az európai szintű együttműködés keresése az, ami sikereket hozott eddig a kontinensnek.

A menekültválság kezelését illetően Rozenberga elmondta, hogy Lettország részese a befogadásban megnyilvánuló szolidaritásnak. Igaz, náluk nem sokan telepednek le, de például önkéntesek is segítik a beilleszkedni akarókat – mondta.

„Az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk a riadókészültséghez. Tudjuk, hogy figyelnünk kell az eget, a tengert és a határainkat” – mondta a Lettország Intézet igazgatója annak kapcsán, hogy hazája az utóbbi időben, több más keleti NATO-tagországgal együtt erőteljesen igényelte a szövetség katonai jelenlétének a megerősítését, az orosz fenyegetéstől tartva. Hangsúlyozta: Lettországban mindennaposak a hírek arról, hogy orosz helikopterek, harci repülőgépek tűnnek fel a határ közelében. Szerinte nem tekinthető túlzott aggodalmaskodásnak, ha az EU és a NATO részeként biztonságban akarják tudni magukat.