Előfizetés

Vizsgálat: jóvátehetetlen intézkedések a pszichiátrián

Publikálás dátuma
2018.02.19. 18:43
A kép illusztráció. Fotó: Vajda József
Továbbra sem tartja megfelelőnek a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatot az alapvető jogok biztosa: Székely László a hivatala által az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentésében megállapította, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat feltételeit ugyan módosították tavalyi vizsgálata után, de továbbra sem érvényesülnek megfelelően az érintettek alapvető jogai.

Röviden: ha valakit indokolatlanul bezárnak, hiába fellebbez - mire ítélet születik, valószínűleg rég kint lesz az intézetből. A jogszerűtlen, illetve aránytalan intézkedés következményei jóvátehetetlenek, ezért a megelőzés kulcsfontosságú lenne. Az ombudsman speciális eljárásrend kialakítását kezdeményezi.

Egy orvos jelenleg akár hatósági közreműködéssel is pszichiátriai intézetbe szállíttathatja azt, akit olyan pszichés betegként azonosít, aki magatartásával közvetlenül veszélyeztetheti magát vagy környezetét. Ezt követően, a pszichiátriai klinika 24 órán belül a bíróságon kezdeményezi, állapítsák meg, indokolt volt-e a sürgősségi gyógykezelés elrendelése. A bíróság 72 órán belül első fokon határozatot hoz, addig a beteg nem hagyhatja el az intézetet.

A beteg fellebbezhet, ha nem ért egyet a bíróság kötelező gyógykezelést elrendelő határozatával, ilyenkor a másodfokú bíróság ismét áttekinti az ügyét. De, mint Székely az egy évvel ezelőtti jelentésében már jelezte, a jogorvoslat hatékonysága ilyenkor értékelhetetlen: mire a másodfokú határozat megszületik, az érintettek jellemzően már nincsenek az intézményben. Utólag pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy indokolt volt-e a kötelező gyógykezelés elrendelése. Az erről szóló bírósági végzés az érintett önrendelkezésének, személyi szabadságának legsúlyosabb korlátozását megvalósító kényszerintézkedést tartalmaz.

Mivel a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelésnél felmerültek más jogi aggályok is, az ombudsman hivatalból folytatta tavalyi vizsgálatát.

A biztos újabb jelentésében aggályosnak nevezte azt a gyakorlatot, amely szerint a kórházakban a sürgősségi beszállításokkal, a kötelező gyógykezelések elrendelésével és fenntartásával összefüggő bírói szemléket mindig hetente két, előre rögzített időpontban tartják. A vizsgálat feltárta, hogy nincs olyan, a beteg gondnokának nevét, elérhetőségét tartalmazó központi nyilvántartás, amelyhez a bíróságok hozzáférnének, így ha szükséges, nem tudják értesíteni a beteg gondnokát. Alapjogi szempontból visszás helyzethez vezet az is, hogy hiányosak az egészségügyi intézmények pszichiátriai osztályaira vonatkozó, a működés jogszerű kereteit kijelölő feltételek. A jelentés kitér arra is, hogy elengedhetetlenné vált az akut magas biztonsági fokozatú pszichiátriai osztályok kialakítása.

Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy intézkedjen a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapítására és a kötelező gyógykezelés elrendelésére vonatkozó speciális eljárásrend megalkotásáról. A biztos az emberi erőforrások miniszterénél kezdeményezte, hogy készítsen elő módszertani levelet a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapításáról, a kötelező gyógykezelés elrendelésével összefüggő bírói eljárásokhoz kapcsolódó igazságügyi elmeszakértői vizsgálatokról. Ugyancsak az emberi erőforrások miniszterétől kérte a pszichiátriai zárt részlegekre vonatkozó új szabályozási környezet kialakítását.

"Orbán Viktor hozzáállása diktátorhoz illő"

Publikálás dátuma
2018.02.19. 18:09
Fotók: AFP
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hozzáállása a menekülteknek segítő civil szervezetek tevékenységéhez "diktátorhoz illő" - ezt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter jelentette ki a Der Tagesspiegel című német liberális lapnak Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédével kapcsolatban.
Jean Asselborn

Jean Asselborn

A berlini lap online kiadásában hétfőn közölt - az MTI által is szemlézett - beszámoló szerint az Európai Unióban (EU) legrégebb óta hivatalban lévő külügyminiszter azt is mondta, hogy "ez a hozzáállás illik egy diktátorhoz, akinek fontosabb a hatalom megőrzésére irányuló ösztönzés, mint bármiféle politikai erkölcsi tartás".

A luxemburgi politikus szerint aktiválni kell az EU-s szavazati jog felfüggesztésével járó, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást. Az Uniónak a történteken fel kell háborodnia, az ENSZ emberi jogi főbiztosának pedig haladéktalanul jelentést kell tennie a magyarországi fejleményekről az Emberi Jogi Tanácsnak. Jean Asselborn szerint Magyarország feltartóztathatatlanul alakul át egy olyan országgá, amely elveszítette az emberi méltóság iránytűjét. 

A muzulmán vallás leegyszerűsítő becsmérlése ellentétes az EU-s szerződésekben rögzített vallásszabadsággal - jelentette ki a politikus, kiemelve, hogy Orbán Viktor a hazájukat a háború és a nyomorúság miatt elhagyni kényszerülő muzulmán menekültek elleni trágár félelemkeltéssel úgy tesz, mintha a kereszténységet védelmezné. A magyar miniszterelnök ezzel kiforgatja a keresztény erkölcsöt, amelyet a testvériesség és a bajba jutott emberek megsegítésének elve vezérel - szögezte le Jean Asselborn.

Reagált a magyar külügyminiszter, a mondhatni szokásos, a magyar polgárokat mélyen lenéző módon. Szijjártó Péter ugyanis ezúttal sem bíbelődött érvekkel, legalább a magyar választópolgároknak szóló, némi diplomáciai kimunkálást feltételező válasszal, a külügyér mondanivalójának lényege szerint Assellborn "gyűlöli Magyarországot", ő egy "elvakult bevándorláspárti" aki "Soros György kottájából játszik".  

"Hogy hiteles szószólója legyen végre a magyarországi romáknak"

Mint megírtuk, Lakatos Oszkár, az ORÖ egyik ellenzéki képviselője a Népszavának a múlt heti közgyűlés után azt mondta, hogy meggyőződésük szerint a Lungo Drom támogatói szabálytalanul választották meg Farkas Félixet a nemzetiségi lista vezetőjévé. A RomNet pedig hírül adta, hogy miután a szervezet több képviselője a listáról hozott határozat visszavonását követeli, rendkívüli közgyűlést hívnak össze. Azt szeretnék elérni, hogy társadalmi konszenzus alapján szülessen határozat arról, hogy a következő négy évben ki képviselje a magyarországi cigányság érdekeit a törvényhozásban.

Mindeközben a RomNet főszerkesztője - a jelenlegi helyzettel elégedetlenek élére állva - útjára indított egy petíciót annak érdekében, hogy végre legyen hiteles parlamenti szószólója a magyarországi romáknak, erre legalkalmasabb személyként Dr. Kállai Ernőt megjelölve. Mint a petícióban megfogalmazzák: a társadalomkutató, jogász és tanár, akit a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. június 11-én a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának választott, és 6 éven át, a kisebbségi ombudsman intézmény megszűnéséig töltötte be hivatalát, példaképe Magyarországnak, benne a roma közösségeknek. Nemzetiségi szószólóként pedig sokkal hatékonyabban tudná elősegíteni a romák valós társadalmi integrációját, mint ahogy azt az előző négy éveben tevékenykedő szószóló tette - írják a dokumentumban.