Vizsgálat: jóvátehetetlen intézkedések a pszichiátrián

Publikálás dátuma
2018.02.19 18:43
A kép illusztráció. Fotó: Vajda József
Fotó: /
Továbbra sem tartja megfelelőnek a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatot az alapvető jogok biztosa: Székely László a hivatala által az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentésében megállapította, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat feltételeit ugyan módosították tavalyi vizsgálata után, de továbbra sem érvényesülnek megfelelően az érintettek alapvető jogai.

Röviden: ha valakit indokolatlanul bezárnak, hiába fellebbez - mire ítélet születik, valószínűleg rég kint lesz az intézetből. A jogszerűtlen, illetve aránytalan intézkedés következményei jóvátehetetlenek, ezért a megelőzés kulcsfontosságú lenne. Az ombudsman speciális eljárásrend kialakítását kezdeményezi.

Egy orvos jelenleg akár hatósági közreműködéssel is pszichiátriai intézetbe szállíttathatja azt, akit olyan pszichés betegként azonosít, aki magatartásával közvetlenül veszélyeztetheti magát vagy környezetét. Ezt követően, a pszichiátriai klinika 24 órán belül a bíróságon kezdeményezi, állapítsák meg, indokolt volt-e a sürgősségi gyógykezelés elrendelése. A bíróság 72 órán belül első fokon határozatot hoz, addig a beteg nem hagyhatja el az intézetet.

A beteg fellebbezhet, ha nem ért egyet a bíróság kötelező gyógykezelést elrendelő határozatával, ilyenkor a másodfokú bíróság ismét áttekinti az ügyét. De, mint Székely az egy évvel ezelőtti jelentésében már jelezte, a jogorvoslat hatékonysága ilyenkor értékelhetetlen: mire a másodfokú határozat megszületik, az érintettek jellemzően már nincsenek az intézményben. Utólag pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy indokolt volt-e a kötelező gyógykezelés elrendelése. Az erről szóló bírósági végzés az érintett önrendelkezésének, személyi szabadságának legsúlyosabb korlátozását megvalósító kényszerintézkedést tartalmaz.

Mivel a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelésnél felmerültek más jogi aggályok is, az ombudsman hivatalból folytatta tavalyi vizsgálatát.

A biztos újabb jelentésében aggályosnak nevezte azt a gyakorlatot, amely szerint a kórházakban a sürgősségi beszállításokkal, a kötelező gyógykezelések elrendelésével és fenntartásával összefüggő bírói szemléket mindig hetente két, előre rögzített időpontban tartják. A vizsgálat feltárta, hogy nincs olyan, a beteg gondnokának nevét, elérhetőségét tartalmazó központi nyilvántartás, amelyhez a bíróságok hozzáférnének, így ha szükséges, nem tudják értesíteni a beteg gondnokát. Alapjogi szempontból visszás helyzethez vezet az is, hogy hiányosak az egészségügyi intézmények pszichiátriai osztályaira vonatkozó, a működés jogszerű kereteit kijelölő feltételek. A jelentés kitér arra is, hogy elengedhetetlenné vált az akut magas biztonsági fokozatú pszichiátriai osztályok kialakítása.

Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy intézkedjen a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapítására és a kötelező gyógykezelés elrendelésére vonatkozó speciális eljárásrend megalkotásáról. A biztos az emberi erőforrások miniszterénél kezdeményezte, hogy készítsen elő módszertani levelet a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapításáról, a kötelező gyógykezelés elrendelésével összefüggő bírói eljárásokhoz kapcsolódó igazságügyi elmeszakértői vizsgálatokról. Ugyancsak az emberi erőforrások miniszterétől kérte a pszichiátriai zárt részlegekre vonatkozó új szabályozási környezet kialakítását.

Szerző
2018.02.19 18:43

„Ha van egy kis gerinc a Néppártban, kizárnak minket”

Publikálás dátuma
2018.09.20 06:00
Orbán Viktor érkezik a strasbourgi vitára
Fotó: Európai Parlament/ DAINA LE LARDIC
A kormánypártban úgy látják, a mostani dokumentum a Tavares-jelentéshez hasonló sorsra jut majd, Orbánnak pedig még a Fidesz kizárása sem árthatna túl sokat. Volt, aki azon viccelődött, hogy a legszívesebben még tett volna néhány durva mondatot a szövegbe.
Hiába szavazták meg sokan az Európai Néppártból (EPP) is a Sargentini-jelentést az Európai Parlament múltheti ülésén, a Fideszben nem aggódnak sem az eredmény, sem pedig amiatt, hogy a magyar kormánypártnak távoznia kell az európai pártcsaládból. Pontosabban utóbbival kapcsolatban a legtöbben tartózkodtak attól, hogy saját érzéseiket megosszák velünk, a vélemények legtöbbje viszont arról szólt, hogy a Fideszben ebben az esetben sem lenne semmilyen belső bírálat, elégedetlenség a miniszterelnök politikájával szemben. „Miért lenne? Amikor Orbán Viktor egyszer csak kiléptette a Fideszt a Liberális Internacionáléból, akkor történt valami?” – tette fel a költői kérdést egy képviselő. (A Fidesz 1992-ben lépett be a szervezetbe, majd az Orbán Viktor által levezényelt konzervatív fordulat után 2000-ben hagyta ott a Liberális Internacionálét.) – Ha van egy kis gerinc az Európai Néppártban, akkor kizárnak minket – mondta minden irónia nélkül egy, az előző ciklusban még kormányzati szerepet vállalt fideszes képviselő. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a „gyengülő Néppárt, erősödő Fidesz” konstellációban nem számít kizárásra. 
Azok a Fideszes képviselők, akikkel beszéltünk, a kizárás lehetőségét és jelentőségét igyekeztek kisebbíteni, a legtöbben azt mondták, az EPP-nek úgysem érdeke, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt kiélezze a helyzetet, így a kérdés szerintük napirendre sem kerül májusig. A legtöbben hasonlóan vélekedtek a Sargentini-jelentésről is. – Az egész nem szól majd másról, minthogy minden tagállamból idejön egy-egy miniszter, elbeszélgetnek a magyar kollégáikkal és mire a huszonhetedik is hazamegy, már rég elmúlt húsvét, jön a választás, és jön majd egy teljesen más Európai Parlament – mondta egy képviselő. A leggyakrabban hangoztatott vélemény azonban az volt, hogy a Judith Sargentini nevével jelzett dokumentum hasonló sorsra jut majd, mint „elődje”, a Tavares-jelentés. (Rui Tavares portugál EP-képviselő jelentését a magyar alapjogi helyzetről még 2013-ban fogadta el az Európai Parlament, a dokumentumnak és a döntésnek semmilyen következménye nem volt.) Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy hiába a kétharmados szavazatarány a Sargentini-jelentés mögött, a magyar kormány belpolitikai célokra remekül felhasználhatja az egészet. Még a strasbourgi parlamenti szavazás előtt egy EP-képviselő például azon ironizált lapunknak, hogy a legszívesebben még ők maguk tetettek volna bele néhány egészen durva mondatot a dokumentumba, hogy később hivatkozhassanak rá, csak „nyilván nagyon kilógott volna a lóláb”.

Kurz szerint „ez csak a párbeszéd kezdete”

Nincs hatással a Fidesz európai néppárti tagságára a Sargentini-jelentés elfogadása – mondta a Der Standard osztrák lapnak Sebastian Kurz kancellár. A 24.hu által idézett interjúban Kurz arról beszélt, világos a hozzáállása a demokráciához és az emberi jogokhoz, ezek az Európai Unióban nem vitathatók, de a jelentésről szóló szavazás „nem ítélet és nem bizonyíték, hanem az Orbán Viktorral folytatott párbeszéd kezdete”. Kedden egyébként elindult a Magyarország elleni eljárás, az EU soros osztrák elnöksége ugyanis megkapta az Európai Parlament elnökének levelét, amelyben a képviselő-testület a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményezi Magyarország ellen – írta a Bruxinfo. 

Megjött az „anti-Sargentini kampány”

Már el is készültek a kormány „tájékoztató kampányának” első darabjai a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. A rövid videóban Orbán Viktor európai parlamenti felszólalását idézik, aki szerint a jelentéssel valójában „el akarják hallgattatni Magyarországot”, mert az „meg akarja védeni a határt, a magyar földet, a magyar embereket”. A szöveg közben Sargentini, Soros György és az európai liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt meglehetősen primitíven összemontírozott képe, valamint a határkerítés és egy Fideszes tüntetés látható.

2018.09.20 06:00
Frissítve: 2018.09.20 06:00

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46